A testmozgás segíti a memória törlését trauma esetén

2024. július 23. MOKE

Cimkék: poszttraumás stressz zavar (PTSD), testmozgás

Molecular Psychiatry

A Torontói Egyetem és a japán Kyushu Egyetem kutatói azt találták, hogy a megnövekedett neuronképződés a hippokampuszban, amelyet testmozgás vagy génmanipuláció stimulál, segít az egereknek elfelejteni a traumás vagy kábítószerrel kapcsolatos emlékeket. Ez a folyamat magában foglalja az idegi áramkörök újrahuzalozását, megzavarva a félelem emlékek felidézését.

A Molecular Psychiatry című szaklapban közölt eredmények új megközelítést kínálhatnak a mentális egészségi problémák, például a poszttraumás stressz zavar (PTSD) vagy a kábítószer-függőség kezelésében.

A PTSD egy mentális állapot, amelyet traumatikus esemény, például természeti katasztrófa, súlyos baleset vagy támadás átélése válthat ki. Világszerte a teljes népesség körülbelül 3,9%-a szenved PTSD-ben, melynek tünetei közé tartoznak az élénk visszaemlékezések és az elkerülő magatartások, mint például a távolmaradás olyan helyektől vagy az emberek ellökése, amelyek emlékeztetik őket a traumatikus eseményre.

Jelenleg a PTSD-t gyakran terápiával vagy gyógyszeres kezeléssel, például antidepresszánsokkal kezelik, de mivel sokan nem reagálnak hatékonyan, a kutatók továbbra is különféle kezeléseket keresnek.

Ebben az egereken végzett tanulmányban Risako Fujikawa adjunktus professzor a Kyushu Egyetem Gyógyszertudományi Karáról, korábbi témavezetője, Paul Frankland professzor a Torontói Egyetemről, valamint csapattagjaik, köztük Adam Ramsaran arra összpontosítottak, hogy hogyan befolyásolja a neurogenezis – az új neuronok képződésének folyamata – a hippokampuszban a félelememlékek elfelejtésének képességét.

A CBC, egy kevéssé ismert kannabinoid, előnyös hatással lehet az idegrendszerre

A hippocampus, egy agyi régió, amely fontos a meghatározott helyekhez és összefüggésekhez kapcsolódó emlékek kialakításához, naponta új neuronokat termel a gyrus fogazatnak nevezett területen.

„A neurogenezis fontos az új emlékek kialakításához, de az emlékek elfelejtéséhez is. Úgy gondoljuk, hogy ez azért történik, mert amikor új neuronok integrálódnak az idegi áramkörökbe, új kapcsolatok jönnek létre, és a régebbi kapcsolatok elvesznek, ami megzavarja az emlékek felidézésének képességét” – magyarázza Fujikawa.

„Azt akartuk látni, hogy ez a folyamat segíthet-e az egereknek elfelejteni az erősebb, traumás emlékeket is.”

A kutatók két erős sokkot adtak az egereknek különböző körülmények között. Először is, az egerek sokkot kaptak, miután elhagytak egy erősen megvilágított, fehér dobozt, és beléptek egy sötét, etanol illatú rekeszbe. A második sokk után egy másik környezetben, az egerek PTSD-szerű viselkedést mutattak.

Több mint egy hónappal később az egerek még mindig féltek és haboztak belépni az eredeti sötét rekeszbe, jelezve, hogy nem tudták elfelejteni a traumás emléket. Ez a félelem más sötét részekre is kiterjedt, általános félelmet mutatva. Ezenkívül az egerek kevesebbet fedeztek fel nyílt tereket, és kerülték a központot, ami szorongásra utalt.

Az endokannabinoid rendszer és a testmozgás

A kutatók ezután azt vizsgálták, hogy ezek a PTSD-szerű viselkedések enyhíthetők-e testmozgással, amely vizsgálatok szerint fokozta a neurogenezist. A duplán sokkolt egereket két csoportra osztottuk, és az egyik csoportot futókerékkel látták el.

Négy héttel később ezeknek az egereknek megnövekedett számú újonnan képződött neuronja volt a hippokampuszukban, és ami még fontosabb, a PTSD-szerű viselkedés kevésbé volt súlyos, mint a kétszeresen sokkolt egereknél, amelyeknek nem hozzáférésre a futókerékhez.

Továbbá, amikor az egerek szabadon gyakorolhattak a második sokk előtt, ez néhány PTSD-szerű viselkedés kialakulását is megakadályozta.

Mivel azonban a testmozgás sokféle módon hat az agyra és a testre, nem volt világos, hogy az edzés hatása a hippocampális áramkör neurogenezis általi átkötésének vagy más tényezőknek köszönhető-e. A kutatók ezért két különböző genetikai megközelítést alkalmaztak, hogy felmérjék az újszülött neuronok hippokampuszba történő integrálódásának hatását.

Először is, a kutatók az optogenetika nevű technikát alkalmazták, ahol fényérzékeny fehérjéket adtak a gyrus fogazatában újonnan képződött neuronokhoz, lehetővé téve a neuronok fény általi aktiválását.

A testmozgás csökkenti a szorongást és növeli az endokannabinoidok szintjét PTSD-ben szenvedő nőknél

Amikor kék fénnyel világították meg ezeket a sejteket, az új neuronok gyorsabban fejlődtek. 14 nap elteltével a neuronok hosszabbra nőttek, több águk volt, és gyorsabban integrálódtak a hippocampus idegi áramköreibe.

A második megközelítésben a kutatócsoport géntechnológiával eltávolított egy fehérjét az újonnan képződött idegsejtekből, amely lelassítja az idegsejtek növekedését. Ez azt is eredményezte, hogy a neuronok gyorsabban növekedtek, és fokozódott az idegi áramkörökbe való beépülése.

Mindkét genetikai megközelítés csökkentette a PTSD-szerű tüneteket az egereknél a kettős sokkolás után, és lerövidítette azt az időt, amíg az egerek elfelejtik a félelmet. A kutatók azonban azt találták, hogy a hatás gyengébb volt, mint amit az edzés során tapasztaltak, és nem csökkentette az egerek szorongásának szintjét.

„Elképzelhető, hogy a neurogenezis és a hippocampus áramkörök újramodellezése megzavarja a félelememlékezést, de kevésbé befolyásolja a hangulatot vagy az érzelmeket” – mondja Fujikawa. „A gyakorlatnak szélesebb fiziológiai hatásai is vannak, ami hozzájárulhat az erősebb eredményekhez.”

Végül a kutatócsoport feltárta, hogy a megnövekedett neurogenezis és a hippokampusz-újramodellezés segíthet-e más mentális zavarokban is, ahol a memória fontos szerepet játszik, például a szerhasználati zavarokban. A kábítószer-függőséggel küzdő embereknél a visszaesés gyakran előfordul, amikor az emlékeztetők, például egy hasonló környezetben, ahol a kábítószert használták, erős vágyat váltanak ki.

Az orvosi kannabisz használta az opioidok, az alkohol és a dohány csökkent fogyasztásával hozható összefüggésbe

A kutatók az egereket két szobás ketrecbe helyezték. Az egyik szobában az egerek sóoldatot, a másik szobában kokaint kaptak. Később, amikor szabadon bejutottak mindkét szobába, az egerek több időt töltöttek abban a szobában, ahol kokaint kaptak.

Amikor azonban a kutatók gyakorlatokat és genetikai módszereket alkalmaztak a neurogenezis és a hippokampusz-újramodellezés fokozására, azt találták, hogy az egerek már nem azt a helyiséget preferálták, ahol kokaint vettek, ami arra utal, hogy az egerek elfelejtették a kapcsolatot a szoba és a kábítószer között.

A jövőbeli kutatásokhoz Risako egy olyan gyógyszer kifejlesztését tervezi, amely fokozhatja a neurogenezist vagy a hippokampusz-újramodellezést, abban a reményben, hogy a PTSD és a kábítószer-függőség lehetséges kezelési módjaként tesztelhető. Ugyanakkor hangsúlyozta a testmozgás fontosságát is.

„Kísérleteink során a testmozgás volt a legerőteljesebb hatással a PTSD és a gyógyszerfüggőség tüneteinek csökkentésére egereknél, és az embereken végzett klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy hatékony” – mondja Risako.

„Szerintem ez a legfontosabb eredmény.”

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/