Betekintés a mentális egészség és az orvosi kannabisz kapcsolatába

Forrás: everydayhealth.com

Az egyik leggyakoribb  kérdés, mely felmerül a kannabisz használatáról és legalizálásáról folytatott vitát illetően az, hogy milyen hatása van a kannabisznak a mentális betegségekre. Ahhoz, hogy ezt a kérdést teljes mértékben megértsük, fontos tisztázni néhány dolgot a kutatási területről, hogy értékelhessük a fellelhető bizonyítékokat s fontolóra vegyük a kannabisz lehetséges használatát a mentális betegségek kezelésénél.

Miért gondolják az emberek hogy a kannabisz mentális betegséget okoz?

Számos tanulmány kimutatta, hogy a kannabisz fogyasztók nagyobb valószínűséggel szenvednek olyan különböző típusú mentális problémáktól, mint a depresszió, szorongás és más pszichológiai rendellenességek. E tanulmányok szerint az emberek azt a téves következtetést vonták le, hogy a kannabisz mentális betegséget okoz.

Ez a feltételezés kutatási eredmények egyszerű félreértéséből származik. Nevezetesen az a tény, hogy a korreláció nem jelent okozati összefüggést. Talán már Ön is hallott erről korábban. De mit is jelent ez és miért fontos?

Korrelációs kontra ok-okozaton alapuló kapcsolatok

A korreláció olyan kapcsolat vagy asszociáció, mely két változó között található meg. Létezik negatív korreláció a változók között, azaz ha az egyik változó magnitúdója vagy gyakorisága növekszik, a másik magnitúdója vagy gyakorisága csökken. Például, minél többet edz valaki, annál kisebb a valószínűsége hogy gyarapszik a súlya.

Létezik a változók közötti pozitív korreláció is, azaz ha egy változó magnitúdója vagy gyakorisága növekszik, a másik magnitúdója vagy gyakorisága is növekedni fog. Például minél gyakrabban eszik valaki csökkentett sótartalmú ételeket annál valószínűbb, hogy nem alakulnak ki olyan egészségügyi problémák, mint például a magas vérnyomás.

A korrelációs viszony nem egyenlő az ok-okozat kapcsolattal. Pontosabban, csak azért mert van korreláció két változó között, az nem jelenti, hogy az egyik okozta a másikat. Az egyik leggyakrabban hozott példa arra, hogy a korreláció nem jelent okozatot így hangzik: Nyáron növekszik a fagyi eladás és a gyilkosságok száma is. Tehát ez azt jelenti, hogy ha az emberek több fagyit vesznek, ez azt okozza, hogy az emberek jobban vágynak arra, hogy kimenjenek az utcára embereket gyilkolni, igaz? Dehogy!

Van egy harmadik, olyan láthatatlan tényező, mely mind a jégkrémeladás mind a gyilkosságok számának növekedését okozza. A hőség. Ahogy egyre melegebb van, az emberek szeretnek hideg ételeket vagy édességeket enni, például fagyit. A hőség azt is okozhatja, hogy az emberek zaklatottabbak, frusztráltabbak és gyakrabban mennek ki a szabadba, ahol más emberek közelébe kerülnek. Mindez együtt véve eredményezheti sajnos a gyilkosságok számának növekedését.

„ A korrelációs viszonyok ilyen félreértése is részben felelős azért a széles körben elterjedt elméletért, amit úgy ismerünk, mint a belépő drog fogalma.”

A korrelációs viszonyok hasznosak az adatok értékelésében és megértésében és segíthet az olyan kutatásokban, mely a változók közötti ok-okozati összefüggés lehetőségét vizsgálják. De  két változó közötti okozati kapcsolat nem vázolható fel pusztán a köztük lévő korreláció alapján.

„A korrelációs viszonyok ilyen félreértése is részben felelős azért a széles körben elterjedt elméletért, amit  úgy ismerünk mint a belépő drog fogalma.”

A szelekciós torzítás fontossága

A kannabisz-használat és a mentális betegségek közötti kapcsolatot mutató tanulmányokból eredő gyakori következtetés, hogy a kannabisz mentális zavarokat okoz, irányított félreértelmezés lehet. Azaz nagyon is elképzelhető, hogy a kannabisz használók valószínűleg azért fogyasztanak kannabiszt mert mentális problémájuk van, és nem  pedig a fogyasztás maga vezet mentális problémákhoz.

Ez szelekciós torzításhoz vezethet a tanulmányokban.

Az egyik forrás szerint a szelekciós torzítást a „prognózis alatt lévő összehasonlított csoportok közötti szisztematikus különbségek vagy a kezelésre való reagálás” határozza meg. A legtöbb tanulmány mely a kannabisz mentális betegségekre gyakorolt hatását vizsgálja élvezeti fogyasztókat használt résztvevőként. Így a tanulmány egy rejtett szelekciós torzítással kezdődött.

Néhányan, akik olyan mentális problémákkal küzdenek mint a depresszió, szorongás vagy pszichés mentális rendellenességek, lehet hogy maguk döntenek úgy, hogy kannabisszal kezelik magukat. Azok, akik skizofréniában szenvednek nagyobb valószínűséggel használnak kannabiszt, valószínűleg a genetikai adottságaiknak köszönhetően és bizonyos már fennálló pszichotikus betegségeket súlyosbíthat a kannabisz használat. Ezért, sok olyan tanulmány, mely kapcsolatot talál a kannabisz használat és a mentális rendellenességek között, olyan eredményeket hozott, melyek nem nyújtanak elég bizonyítékot arra nézve, hogy a kannabisz mentális betegségeket okoz. A kannabiszt fogyasztó csoport valószínűleg már eredetileg más, mint a másik csoport a vizsgálat kezdetén.

Ha már a vizsgálat megkezdése előtt különbségek mutatkoznak a két csoport között, lehetetlen megítélni, hogy a különböző eredmények (úgymint mentális betegség vagy nem) a kannabisz használatnak vagy valamilyen más tényezőnek köszönhetőek, mely már korábban különbözővé tette a két csoportot. Ezért, az olyan tanulmányok, melyek élvezeti fogyasztókat alkalmaznak résztvevőként nem nyújtanak elég bizonyítékot arra, hogy a kannabisz mentális betegségeket okoz.

Ezen felül egy a Harvardon nemrég készült retrospektív tanulmány rámutat arra, hogy a kannabisz használat nem okoz skizofréniát.

Hogyan mérjük a kannabisz és a mentális betegségek közötti kapcsolatot

Hogyan is válaszoljuk meg végérvényesen, hogy okoz-e a kannabisz mentális betegséget? Az egyik legjobb rendelkezésre álló tanulmány, mely a kérdést vizsgálja longitudinális mintát alkalmazna. Azaz a résztvevők előrehaladását újra és újra megvizsgálnák lehetőleg éveken át.

A kutatók véletlenszerűen egyéneket választanának ki egy bizonyos csoportból, így létrehozva egy olyan csoportot mely az egész népességet reprezentálja. A reprezentatív mintát ezután véletlenszerűen egy fogyasztói és egy kontrollcsoportra osztanák, amiben a kontrollcsoport nem fogyaszt kannabiszt.

A fogyasztói csoportnak bizonyos mennyiségű kannabiszt kell fogyasztania a megadott idő alatt, míg a kontroll csoport nem fogyaszt egyáltalán. Pár év után a kutatók kiértékelnék, hogy a mentális betegségek előfordulása eltérő-e a két csoportnál.

Van néhány probléma az ilyen típusú tanulmányok készítésével. Például nagyon sokáig tartanak, így a résztvevők lemorzsolódása nagyon magasra nőhet. A kannabisz jogi helyzete, mint leginkább kontrollált szer és az etikai megfontolások korlátozhatják a kutatókat, hogy ilyen kutatásokba fogjanak.

A CBD segít a depresszió kezelésében?

Túladagolás, elvonási tünetek és ezek súlyosbodása

A legalább 2%-os THC-tartalmú kannabisz belélegezve vagy lenyelve gyakran pszichoaktív tüneteket okoz. Ilyen lehetséges tünet például az eufória, a paranoia, a szorongás, a depresszió, a torzított időérzékelés, a mágikus gondolkodás.

Míg a kannabisz-használat esetén függőség kialakulásának esélye alacsony, tolerancia és elvonási tünetek vannak. Ezek hatása általában enyhe, de ez arra utal, hogy egyes használók esetén pszichológiai és fiziológiai függőség is fennállhat. Ha az orvosi kannnabisz dózisának és gyakoriságának csökkentése szükséges, fokozatos megvonás javasolt, mellyel minimálisra csökkenhetnek az elvonás tünetek. A kannabisz elvonási tünetei közé tartozik az ingerlékenység, a szorongás és az alvászavar.

„Ideális esetben az orvosi kannabiszt orvosi felügyelet alatt kell használni, hogy minden kórfolyamat és potenciálisan káros mellékhatás folyamatosan figyelemmel kísérhető és kezelhető legyen.”

A túladagolás és a megvonás okozta megváltozott mentális állapot rövid ideig tart és nincs bizonyíték arra, hogy ezt olyan rejtett mentális betegségek okoznák, melyek a kannabisz fogyasztás miatt alakulnak ki.

Van azonban néhány bizonyíték arra nézve, hogy a kannabiszhasználat súlyosbíthat bizonyos már meglévő mentális betegségeket mind felnőttek, mind serdülők esetén. „Az orvosi kannabisz: Eloszlatni a füstöt” című cikkében Dr. Grant és társszerzői a következőket fejtik ki: „Bár nem valószínű, hogy a kannabinoidok fájdalomcsillapításra történő használata esetén ez tényező, aggodalomra ad okot, hogy a kannabisz korai serdülőkori használata növelheti a későbbiekben kialakuló pszichózis kockázatát. Továbbá, bizonyított, hogy, a genetikai variáció (szinguláris nukleotid polimorfizmus) növeli az erre való hajlamot.”

Emellett, bár nem bizonyított, de feltételezhető, hogy a korai életszakaszban alkalmazott kannabisz gátolhatja az agy megfelelő fejlődését. Emiatt az orvosi kannabisz serdülő betegeknél csak akkor használható, ha az állapotuk kifejezetten rossz, és más kezelések hatástalanok, vagy rendkívül súlyos mellékhatásaik vannak. Ideális esetben az orvosi kannabiszt orvosi felügyelet alatt kell használni, hogy minden kórfolyamat és potenciálisan káros mellékhatás folyamatosan figyelemmel kísérhető és kezelhető legyen.

Kannabisz, mint potenciális kezelés bizonyos mentális betegségek esetén

Nemcsak, hogy nincsen érvényes és megbízható bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kannabisz mentális betegségeket okoz, de a kannabinoidok és az egész kannabisz növény valójában hasznos lehet bizonyos mentális egészségügyi problémák kezelésére. Ezek közé tartozik a szorongás, az általános pszichózis, a skizofrénia, a depresszió, a szociális szorongásos zavar (SAD), az obszesszív kompulzív rendellenesség (OCD), a poszttraumás stressz-rendellenesség (PTSD), valamint az alkoholizmus és a függőség.

Számos tudományos és anekdotikus történeteken alapuló bizonyíték van arra, hogy a kannabisz segíthet csökkenteni a PTSD tüneteit. A klinikai kutatások azonban még nem történhettek meg.” – mondta Rick Doblin

Rick Doblin, Phd, a MAPS (Pszichedelikus Tanulmányok Multidiszciplináris Egyesülete) alapítója és ügyvezetője elmondása szerint „Számos tudományos és anekdotikus bizonyíték van arra, hogy a kannabisz segíthet csökkenteni a PTSD tüneteit. A klinikai kutatások azonban, még nem történhettek meg. Például kimutatták, hogy a tiszta THC csökkenti a PTSD-szerű viselkedést az állatokban, és a kutatások és felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a PTSD-vel élő emberek ezrei használják a kannabiszt, hogy megbirkózzanak a PTSD tünetekkel. Annak érdekében, hogy feltérképezzük a kannabisz valóban biztonságos használatát és terápiás hatékonyságát a PTSD-vel élő személyek esetén, olyan klinikai vizsgálatokra van szükség, amelyek összehasonlítják a kannabiszt használó alanyokat a kannabiszt nem használó alanyokkal, és azokkal, akik különböző olyan THC-vel és CBD-vel kombinált fajtákat használnak, melynek szorongásoldó tulajdonságokkal rendelkeznek.

Bár viszonylag ritkán, előfordul, hogy valaki rendellenes módon kannabisz függővé válik, ezek a betegek olyan segítséget kérhetnek, mely lehetőséget ad nekik megtalálni a számukra legmegfelelőbb alternatív kezelési módszert. Mivel ezeket a rendellenességeket egészségkárosodással, kezelési nehézségekkel és a kannabiszhasználat biztonságossági profiljával azonosítják, szükséges megvizsgálni, hogy ez e a legmegfelelőbb kezelési mód a pszichiátriai probléma kezelésére.

Sokkal több kutatásra van szükség ezen a területen, mielőtt meg lehet állapítani, hogy az orvosi kannabisz hatásos kezelést nyújt a mentális betegségek vagy tüneteik kezelése. Az előzetes adatok azonban további bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy erősen kétségbe vonható legyen az a kijelentés, hogy a „kannabisz pszichés betegségeket okoz.”

Kannabisz használat depresszió és szorongás esetén – kanadai betegek tapasztalata

Konklúzió

Annak ellenére, hogy több kutatásra van szükség, az eddig összegyűjtött adatok nem szolgáltatnak elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy a kannabisz mentális betegséget okoz. Valójában akár mentális betegségek vagy tünetek kezelésére szolgáló kiegészítő terápiában is hasznos lehet.

Azonban a mentális betegségek lehetséges súlyosbodása miatt, melyet az orvosi kannabisz használat okozhat, a használat olyan orvos felügyelete alatt lehetséges, aki tisztában van a beteg jelenlegi fizikai állapotával és teljes kórtörténetével, beleértve a mentális egészségét, családi és szociális hátterét.

Ha az orvosi kannabiszt használó betegek változást vesznek észre hangulatukban, viselkedésükben, gondolkodásukban, beszédükben, memóriájukban, vagy más szokatlan tünetek jelennek meg, javasolt kezelőorvosuk azonnali felkeresése.

Fordította: Dávid Nikoletta

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://www.medicaljane.com/2014/07/18/cannabis-classroom-a-look-into-mental-health-and-medical-marijuana/