Mennyire biztonságos a kannabisz? Ez az orvos megvizsgálja a tényeket

Dr. Lester Grinspoon02 - HUN

1999-ben, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Orvostudományi Intézete jelentette meg a legátfogóbb gyógyászati kannabisz felülvizsgálatot a mai napig. Azt találták, hogy a kannabisz nem teljesen ártalmatlan anyag. Egy erős gyógyszer, a különféle hatásokkal.

Azonban, kivéve a szívásával összefüggésbe hozható káros hatásokat, a kannabisz használat mellékhatásai, a más gyógyszerek esetében tolerálható tartományon belül van. Így a kannabisz biztonságosságával kapcsolatos kérdések nem zárják ki az egyes gyógyászati felhasználásokat.

A kannabisz egy nem toxikus, nem halálos gyógyszer. A kutatók nem találtak halálos akut kannabisz dózist és vizsgálatok alapján a toxicitáshoz és ahalálos túladagoláshoz szükésges hosszú távú kannbisz dózis állatoknál annyira magas, hogy egy ember számára szinte lehetetlen lenne olyan mennyiséget akár lenyelni vagy elszívni.

Káros hatások:

A gyógyászati kannabisz használók valóban több káros mellékhatást érzékelnek, mint a placebót kapó betegek. Egy, az Amerikai Orvostudományi Társaság Folyóiratában (Journal of the American Medical Association) megjelent felülvizsgálatban, a leggyakrabban jelentett mellékhatások a szédülés, aszájszárazság, a hányinger, a fáradtság, az álmosság, az eufória (izgalom és boldogság), adepresszió, a hányás, a hasmenés, a zavartság, a szorongás, a zavartság, csökkent egyensúly, a hallucináció, és a paranoia. Furcsa, hogy a felülvizsgálat elmulasztotta megemlíteni a károsodott rövid távú memóriát, egy gyakran jelentett mellékhatást (néha kedvezőtlen, néha hasznos) betegeknél.

Talán észrevettő, hogy sok jelentett káros mellékhatás megegyezik azokkal a tünetekkel, amikről jól ismert, hogy azokat a kannabisz képes kezelni. Ez az érdekes jelenség, az úgynevezett kétirányú hatás, kapcsolatban áll az endokannabinoid rendszer (EKR) működésével. Annak érdekében, hogy az EKR képes legyen fenntartani a sejtszintű egyensúlyt, megvan az a képessége, hogy ellentétes irányban befolyásolja a fiziológiát. Például, ha túl nagy az agyi aktivitás, a kannabinoidok (a kannabiszban található vegyületek) képesek csökkentik azt, de ha nem elegendő, képesek növelni.

“Az EKR túlstimulálásával, a beteg véletlenül kiválthat vagy súlyosbíthat ahhoz hasonló tüneteket, amiket egyébként a kannabisz enyhít, ha helyesen használják.” – Dustin Sulak, D. O.

A kannabisz okozhat átmenetileg megnövekedett pulzusszámot és vérnyomás csökkenést. A legtöbb beteg esetében ezek a hatások általában enyhék és tolerálhatók. A súlyosan instabil szív-érrendszeri betegségekkel rendelkező betegek esetében (például képtelen megmászni a lépcsőt), ezek a mellékhatások károsak lehetnek. Másfelől, rendkívül kis dózisú kannabinoidokról kimutatták, hogy megvédi a szívet a károsodástól szívroham közben.

A kutatások kimutatták, hogy káros hatások leggyakrabban az új kannabisz használóknál jelentkeznek, stresszes környezeti feltételek mellett és nagy adag kannabisz fogyasztása után. Kannabisz kezelésekben jártas orvosok tapasztalatai alapján majdnem az összes, kannabisz használatával kapcsolatos mellékhatás, a túlzott adagolás, és kevésbé gyakran a rossz kannabisz fajta vagy beviteli módszer megválasztásának az eredménye. Ezek az orvosok olyan hatékony megoldásokat állítottak össze, amik segítenek a betegeknek kerülni és feloldani az általuk tapasztalt felmerülő mellékhatásokat.

Függőség:

A tiltott kannabisz használatról kimutatták, hogy függőséget okozhat, de valószínű, hogy a megfelelő orvosi használat nem hordozza ugyanazt a kockázatot. Még így is, az árányok mérsékeltek, az illegális kannabisz használók 9%-a válik függővé, míg a alkoholt használók 15%-a, a nikotin használók 32%-a. A kannabisz addiktív potenciálja valószínűleg hasonló a koffeinéhez. A kannabisz használat okozhat elvonási tüneteket, amikor hirtelen megszűntetik, amibe beletartozik a harag, az agresszió, az étvágycsökkenés, a szorongás, a nyugtalanság, és az alvási nehézségek, valamint a furcsa álmok. Ezek a tünetek a kannabisz használat befejezése után 1-2 napon belül jelennek meg és 1-2 héten belül elmúlnak. A kannabisz elvonási tüneteit a legtöbb beteg a koffein elvonási tüneteinek súlyosságához hasonlítja.

Ha valaki kíváncsi arra, hogy függővé vált-e vagy rabja-e a kannabisznak, tegye fel magának a következő kérdéseket:

A kannabisz használatom rontja a szociális, foglalkozási és/vagy szabadidős tevékenységeimet?
A kötelezettségeknek való megfelelés helyett használom a kannabiszt?
Annyit használok, hogy az a gondolkodás vagy az izom koordináció károsodásához, az pedig működési zavarokhoz vezet?
Továbbra is kannabiszt használok annak ellenére, hogy tisztában vagyok azzal, hogy károsítja az életműködésemet?
Továbbra is kannabiszt használok annak ellenére, hogy tisztában vagyok azzal, hogy rontja egy fizikai vagy pszichológiai problémámat?
Igazai, organikus kannabiszt használok?
Vagy szintetikus “mű-füvet”, ami nagyobb függőségi potenciállal rendelkezik és veszélyes mellékhatásai vannak!

Kannabisz és a vezetés:

Mivel a kannabisz ronthatja a reakcióidőt és potenciálisan balesethez vezethet, javasolt, hogy a betegek ne vezessenek vagy működtessenek egyéb gépet kannabisz használat közben, amíg nem biztosak a reakcióban egy adott készítményre és adagolásra.

Ellentétben az alkohollal, a kannabisz befolyásoltság alatt álló emberek általában tisztában vannak az állapotukkal és képesek használni a jó megítélésüket a vezetés elkerülése érdekében. Nincs egységes lehellet, vizelet vagy vérvizsgálat, amit a kannabisz befolyásoltság meghatározására használni lehet, de a rendőrök alkalmazhatnak józansági tesztet annak meghatározására, hogy a vezetést befolyásolta-e kannabisz használat.

Hosszú távú használat és pszichológiai mellékhatások:

Kevés kutatást végeztek a kannabisz használat hosszú távú mellékhatásairól, de a gyógyászati klinikai tapasztalatok nem találtak semmilyen bizonyítékot hosszú távú hatásokra, ha a kannabiszt helyesen használták. A kutatások kimutatták, hogy a kannabisz nem okoz tartós kognitív károsodást felnőtteknél – minden kognitív funkció visszatér a kiindulási szintre egy hónappal a kannabisz használat beszüntetése után.

A kannabiszról kimutatták, hogy képes enyhíteni a bipoláris zavar tüneteit, ugyanakkkor képes növeli is a bipoláris mania kialakulásának kockázatát – ismét, az adagolás és a megefelő fajta kiválasztása a legfontosabb tényező ebben a kétirányú hatásban. Kevés bizonyíték van arra, hogy a kannabisz használattal összefügg (de annak nem okozója) a pszichózis, azonban a gyakoriság igen alacsony: 1 eset minden 2800 súlyos kannabisz használó 20-24 éves férfi (a legmagasabb kockázati csoport) esetében, és csak 1 eset minden 10000 enyhe kannabisz használó esetében, azonos korcsoportban. Ez az adat ismét hangsúlyozza az optimális dózis fontosságát.

Kannabisz Túladagolás:

Klinikai alkalmazásban a leggyakoribb mellékhatások az ehető kannabisz termékekhez köthetők. Ha valaki véletlenül túladagolja a kannabiszt, nyugodjon meg – még hihetetlenül nagy adag kannabisz sem képes agykárosodást, szervi károsodást, vagy más típusú fizikai toxicitást okozni, bár okozhat delíriumot és hallucinációkat, ami meglehetősen kényelmetlenek lehetnek.

terpenes-pepper_thumb

Ne feledjük, ezek a hatások általában 4-24 órán belül elmúlnak. Ha ebben a kellemetlen helyzetben találjuk magunkat a legjobb stratégia az, ha keresünk egy nyugodt környezetet, és ha van, akkor használjunk egy kannabisz ellenszert, például együnk citrusfélét (főként a héját és a belét) vagy szippantsunk (szagoljunk) friss borsot és használjunk CBD-dús (kevés THC) kannabiszt.

Dr. Dustin Sulak

Forrás:
http://illegallyhealed.com/how-safe-is-cannabis-this-doctor-takes-a-cold-hard-look-at-the-facts/

Abel EL (1971) Changes in anxiety feelings following marihuana smoking. The alternation in feelings of anxiety resulting from the smoking of marihuana (Cannabis sativa L.). Br J Addict Alcohol Other Drugs 66:185–187.

Anthony JC. The epidemiology of cannabis dependence. In: Roffman RA, Stephens RS, eds. Cannabis dependence: its nature, consequences and treatment. Cambridge, UK: Cambridge University Press, 2006: 58–105.

Anthony JC, Warner L, Kessler R. Comparative epidemiology of dependence on tobacco, alcohol, controlled substances and inhalants: basic findings from the National Comorbidity Survey. Exp Clin Psychopharmacol 1994; 2: 244–68.

Armentano, Paul. “Should Per Se Limits Be Imposed For Cannabis? Equating Cannabinoid Blood Concentrations with Actual Driver Impairment: Practical Limitations and Concerns.” Humboldt Journal of Social Relations 35 (2013): 41-51.

Reviewed in Budney, Alan J., et al. “Review of the validity and significance of cannabis withdrawal syndrome.” American journal of Psychiatry 161.11 (2004): 1967-1977.

Gregg JM, Small EW, Moore R, Raft D, and Toomey TC (1976) Emotional response to intravenous Delta-9-tetrahydrocannabinol during oral surgery. J Oral Surg 34:301– 313.

Hickman, et al. If cannabis caused schizophrenia—how many cannabis users may need to be prevented in order to prevent one case of schizophrenia? England and Wales calculations. Addiction, 104, 1856– 1861. 2009

Joy, Janet E., Stanley J. Watson Jr, and John A. Benson Jr, eds. Marijuana and Medicine:: Assessing the Science Base. National Academies Press, 1999.

Naliboff BD, Rickles WH, Cohen MJ, and Naimark RS (1976) Interactions of marijuana and induced stress: forearm blood flow, heart rate, and skin conductance. Psychophysiology 13:517–522.

Tait, Robert J., Andrew Mackinnon, and Helen Christensen. “Cannabis use and cognitive function: 8‐year trajectory in a young adult cohort.” Addiction 106.12 (2011): 2195-2203.

Thompson, George R., et al. “Chronic oral toxicity of cannabinoids in rats.” Toxicology and applied pharmacology 25.3 (1973): 373-390.

Thompson, George R., et al. “Oral and intravenous toxicity of Δ 9-tetrahydrocannabinol in rhesus monkeys.” Toxicology and applied pharmacology 27.3 (1974): 648-665.

Tunbridge, R. J., et al. The influence of cannabis on driving. Crowthorne: Transport Research Laboratory, 2000.

Waldman, M., et al. “An ultra-low dose of tetrahydrocannabinol provides cardioprotection.” Biochemical pharmacology 85.11 (2013): 1626-1633.

Ward, N. J., and L. Dye. “Cannabis and driving: a review of the literature and commentary.” ROAD SAFETY RESEARCH REPORT 12 (1999).

Whiting, Penny F., et al. “Cannabinoids for Medical Use: A Systematic Review and Meta-analysis.” JAMA 313.24 (2015): 2456-2473.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.