Kannabisz és a szív: Klinikusok véleménye a kockázatokról és a valóságról
Egy új metaanalízis kérdéseket vet fel – klinikusok véleményezik, hogy mit tudunk valójában a kannabiszról és a szív- és érrendszeri problémákról.
Szerző: Dr. Jahan Marcu, a Kannabisz Klinikusok Társaságának Médiaválasz Bizottságának tagja
A nemrégiben megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis, amely a Heart (2025) folyóiratban jelent meg, újra felkeltette az aggodalmakat a kannabisz szív- és érrendszeri kockázataival kapcsolatban. 24 tanulmány adatait szintetizálva a szerzők statisztikailag szignifikáns összefüggésekről számoltak be a kannabiszhasználat és a súlyos nemkívánatos szív- és érrendszeri események között, beleértve az akut koronária szindróma kockázatának 29%-os, a stroke kockázatának 20%-os és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatának több mint kétszeres növekedését.
A média reakciója gyors és riasztó volt, de a tanulmány árnyaltsága – és korlátai – alaposabb vizsgálatot érdemelnek. Hogy jobban megértsük, hogyan kapcsolódik ez a kutatás a valós ellátáshoz, megkérdeztük a klinikusok véleményét.
Válaszaikban óvatosság és kritika egyaránt megmutatkozik – és alapvető kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogyan értelmezzük a populációs szintű kannabiszadatokat.
Egy CBD-alapú gyógyszer ígéretesnek bizonyult a szívelégtelenség kezelésében
Összefüggések, nem válaszok
Számos klinikus gyorsan rámutatott arra, amit maga a tanulmány is elismert: a mögöttes bizonyítékok nagy része keresztmetszeti vagy retrospektív kohorszvizsgálatokból származik, ami korlátozza, hogy ok-okozati következtetések lehessen levonni.
„Úgy érzem, mintha csak az ilyen típusú vizsgálatok esetében csak megfigyeléseket és összefüggések kapunk” – mondta Dr. Erica Seas háziorvos. „Túl sok változót nem veszünk figyelembe… Ne feledjük, volt idő, amikor azt hittük, hogy az alkohol tüdőrákot okoz, mielőtt rájöttünk volna, hogy ez egy zavaró tényező.”
Dr. Seas azonban a legfrissebb adatokat fogja felhasználni a betegekkel való interakciók tájékoztatására: „A jövőbeni gyakorlatomban fontolóra veszem a szívbetegségben szenvedő betegek tájékoztatását ezekről a ‘megfigyelésekről’, majd hagyom, hogy a betegek döntsék el, hogy meg akarják-e változtatni a szokásaikat.”
Dr. Louis Lux belgyógyász és hospice szakember hangsúlyozta a rekreációs és az orvosi felhasználás megkülönböztetésének fontosságát.
„A tanulmányban résztvevők többsége valószínűleg nagy hatóanyag (THC) tartalmú kannabiszt szívott – nem pedig alacsony dózisú, ehető készítményeket, amelyeket orvosi környezetben használnak. Az orvosi kannabiszról elhamarkodott és meggondolatlan következtetéseket levonni.”
Üzenetük egyértelmű volt: bár a metaanalízis nagy mennyiségű adatot összesít, nem oldja meg a kulcsfontosságú kérdéseket a beviteli mód, a dózis vagy a terméktípus szerepével kapcsolatban.
Beviteli mód, dózis és az egyén
A kannabiszt használó betegekkel közvetlenül dolgozó klinikusok hangsúlyozták, hogy a termék formulációja és az alkalmazás módja központi szerepet játszik mind a hatékonyság, mind a biztonságosság szempontjából – ezek a változók azonban nagyrészt hiányoztak az áttekintett tanulmányokból.
„Az adagolás, a formuláció és az alkalmazás módja nagyon fontos” – mondta Jesse Christianson, az ápolástudomány doktora.
„A betegeket távol tartom az éghető anyagoktól, és oktatom őket az alacsonyabb kockázatú módszerekre, ilyen például a virág elpárologtatása.”
Dr. Jordan Tishler, a Kannabinoid Szakértők Szövetségének elnöke a mértékletességet hangsúlyozta. „Ésszerű feltételezni, hogy a nagy dózisok nagyobb kockázatot jelentenek, míg az alacsonyabb, orvosilag orientált dózisok kisebbet. Ezek a vizsgálatok nem kontrollálják a dózist vagy a beviteli módszert, ami rendkívül fontos.”
Ez az eltérés a betegek ténylegesen használt kannabisz – és használati módja –, valamint a populációs vizsgálatokban közölt adatok között jelentősen akadályozza a gyakorlatias következtetések levonását.
A jövőbeli vizsgálatoknak több adatot kell tartalmazniuk a használt mennyiségről és a kannabisztermékek típusáról.
A zavaró tényezők bonyolult hálója
Néhány szakértőben a tanulmány mélyebb kérdéseket vetett fel a biológiai mechanizmusokkal és az életmódbeli zavaró tényezőkkel kapcsolatban.
Dr. Janice Makela, a geriátriai orvoslás szakértője megjegyezte: „Az amerikai étrend nagyon gazdag omega-6-ban, ami túlpörgeti az endokannabinoid rendszerünket. Kíváncsi vagyok a magas THC-tartalmú kannabisz és a gyulladáskeltő étrend közötti kölcsönhatásra.”
Utalt a folyamatban lévő CARDIA tanulmányra is, amely nem mutatott ki fokozott szív- és érrendszeri kockázatot a kannabiszhasználók körében. „A döntés még nem született” – zárta gondolatait.
Dr. Len Kamen kiegyensúlyozott véleményt osztott meg a zavaró tényezőkről és a rendelkezésre álló adatokról: „Úgy gondolom, hogy azok az egyének, akik manapság bármit is szívnak, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és én ellene vagyok. Kezelek olyan betegeket, akiknek ismert szívbetegségük van, és akik orvosi kannabiszt használnak.”
Dr. Kamen nem tapasztalt korrelatív morbiditást vagy mortalitást ebben a csoportban, bár – mondja – „Aggályaim vannak, és erről a [orvosi felhasználásra] vonatkozó engedélyezés előtt tájékoztatom őket. Továbbra is úgy gondolom, hogy túl sok más tényező is van, és némi szkepticizmussal tekintek arra, hogyan gyűjtötték ezeket az adatokat addig, amíg a szívbetegség megjelenik a felnőtt populációban.”
Végső soron kijelenti, hogy „Több expozíciós pont is volt, amelyek növelhették a kockázatértékelésüket.”
Ezek a gondolatok rávilágítanak az étrendi, genetikai, farmakológiai és viselkedési tényezők összetett kölcsönhatására, amelyek befolyásolják a kannabisz szív- és érrendszerre gyakorolt hatását – ezek egyike sem könnyen megragadható egy metaanalízisben.
Gyakorlati következmények: A valódi kérdés
Ha az összefüggés valós, mit kellene a klinikusoknak valójában tenniük ezzel az információval?
Dr. Phil Molloy, aki évtizedes tapasztalattal rendelkezik a belgyógyászatban, így vetette fel ezt a dilemmát: „Azonosítsam-e a magas kockázatú szív- és érrendszeri betegeket a praxisomban, és proaktívan hozzam-e fel a kannabiszt, ahogyan a dohány vagy a koleszterin esetében teszem?”
Molloy elismeri, hogy a mai napig nem építette be a kannabiszt ezekbe a kockázatokról szóló megbeszélésekbe – de úgy véli, hogy ezen változtatni kell. „Azt javaslom, hogy az egészségügyi szakemberek feltételezzék, hogy ez egy valós összefüggés. Most mi lesz? Soha nem lesz prospektív randomizált, kontrollált vizsgálat, amely ezzel foglalkozik.”
Molloy arra ösztönzi az egészségügyi szakembereket, hogy proaktívan hívják fel a figyelmet a kannabiszra a betegekkel folytatott megbeszélések során, „ahogy más kockázati tényezők esetében is tesszük”.
Gyakorlati aggályokat is felvetett: hogyan tudják az elfoglalt klinikusok azonosítani a releváns betegeket? Megjelölhetik-e az elektronikus egészségügyi nyilvántartások a magas kockázatú személyeket, akiknek hasznára válhatna egy beszélgetés? És végső soron – vajon az ilyen beavatkozások valóban megváltoztatnák-e a betegek viselkedését?
Egy olyan pragmatikus álláspont válhat a domináns klinikai állásponttá, amely elismeri a tökéletlen bizonyítékokat, miközben az óvatos betegoktatást szorgalmazza.
Az orvosi kannabisz használata a szívproblémák „alacsony kockázatával” jár együtt
A metaanalízisek térképek, nem orákulumok
Dr. Daniel Stein neurológus tömören így fogalmazott: „Ez a metaanalízis problémája. Nem lehet új, megbízható következtetéseket levonni, mivel a forrásvizsgálatok heterogén jellegűek.”
Mégis dicsérte a szerzőket, amiért elismerték ezt a korlátozást és elkerülték a túlzásokat. „Storck és munkatársai nem keverik össze a véletlent az oksággal… Kár, hogy ezt számos média nem így tálalta a szalagcímekben.”
Utalt a tanulmány 8. számú hivatkozására is – egy 2018-as áttekintésre a szintetikus kannabinoidok szív- és érrendszeri hatásairól –, és emlékeztetett minket arra, hogy a THC egy részleges CB1 agonista, nem pedig teljes, mint a K2 vagy a SPICE (“biofű”) néven ismert szintetikus szerek. „Mindazonáltal nyitottnak kell maradnunk arra a lehetőségre, hogy az erős THC-termékek olyan mellékhatásokat válthatnak ki, amelyeket az elmúlt 5000 évben nem figyeltek meg…”
Valóban nagyobb a szívroham kockázata a kannabiszt fogyasztóknál?
Következtetés
A Storck-metaanalízis nem az első tanulmány, amely a kannabisz és a szív- és érrendszeri események közötti összefüggésre utal – és nem is az utolsó. Amit tesz, az az, hogy élesebbé teszi a beszélgetést, újra a betegbiztonságra irányítja a figyelmet, és feltárja, mennyire sürgősen szükségünk van jobb adatokra. A jó hír az, hogy a kannabiszhasználat egy potenciálisan módosítható kockázati tényező. Például útmutatást nyújt a különböző alkalmazási formák kockázatairól.
Ez a tanulmány mindenekelőtt a kannabisz-gyógyászatban folyamatosan fennálló kihívásra emlékeztet minket: hogyan hidaljuk át a szakadékot a populációs szintű összefüggések és az egyénre szabott ellátás között. Amíg nem állnak rendelkezésre erősebb longitudinális adatok pontos expozíciós jellemzéssel, a klinikusoknak óvatosan és a kontextus figyelembevételével kell eligazodniuk – valamint nyitottnak kell maradniuk azokra a nézőpontokra, amelyek félelemkeltést és a önelégültséget is megkérdőjelezik.
Kérdések a klinikusok számára, akik ezt olvassák:
- Hogyan viszonyulnak ezek az eredmények a klinikai tapasztalataihoz?
- Megváltoztatja-e a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező betegekkel való kommunikáció módját?
- Vannak-e olyan korlátok vagy zavaró tényezők ebben a kutatásban, amelyeket hangsúlyozni kellene?
Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/
Forrás:
https://substack.com/inbox/post/168399382?r=32jbx2&triedRedirect=true