Ezen kategóriában lévő cikkek az ipari hasznosításról szólnak: melyik részt milyen iparág és milyen módon tudná hasznosítani. Kendertégla, kenderbeton, kompozitok, műanyagok, vásznak, kötelek, stb.
Scientific Report, Food Additives and Contaminants
A Kansas State University kutatói szerint a kender természetes módja lehet a stressz okozta légúti fertőzések és egyéb betegségek csökkentésének, amikor a szarvasmarhákat szállítják vagy leválasztják őket az anyjukról.
A kender ruházat visszatér, ami a kender textilipar újjáéledését jelzi a ruházati ágazatban. A kutatók szerint a növekedés okai között szerepelnek a kender figyelemre méltó fenntartható és környezetbarát tulajdonságai, valamint befektetésarányos megtérülése.
A tervezők egyre gyakrabban kísérleteznek a fosszilis tüzelőanyagból származó szövetek alternatíváival, de még a legjobbaknak is vannak hátrányai.
A Los Angeles-i székhelyű Natasha Tonic fürdőruha márka rendelésre készíti a kender-pamut keverékekből készült fürdőruhákat. Mivel darabjai természetes szálakból készülnek, kettős funkciót is elláthatnak fehérneműként vagy aktív ruházatként. A kendert azonban jellemzően ingekhez, nadrágokhoz és kabátokhoz használják, és mivel jó nedvszívó nem különösen gyorsan szárad meg. Ezért nem tudni, hogy az ebből a kender bikini hogyan viselkedik a használat után.
A kender egyelőre ismeretlen szigetelőanyag, ezt a kevésbé hagyományos anyagot a szakemberek hő- és hidraulikus szabályozó képességei miatt ajánlják új építésekhez és felújításokhoz egyaránt.
A Hasselti Egyetem által a CTST-vel és a Pixii-vel együttműködésben vezetett VLAIO-TETRA projekt keretében kutatásokat végeztek a kender higrotermikus tulajdonságairól.
A kender ugyanolyan hatékonyan képes tárolni a szén-dioxidot, mint a fa az építőipar nyersanyagaiban, ezzel meggfelel a szén-dioxid-kredit EU-tanúsítványi kritériumainak – derül ki egy új németországi jelentésből.
Ez a cikk (https://hemptoday.net/hemp-on-par-with-wood-in-ability-to-capture-and-store-greenhouse-gas/) eredetileg a HempToday oldalán jelent meg.
A biomolekuláris mérnökök felfedezték, hogy a kenderből akkumulátort alapanyagot lehet készíteni, szén nanolapok és szuperkondenzátorok formájában egy új tiszta, zöld, megújuló energiaforrást biztosíthat.
Az úttörő kutatások jelentős támogatásokat kaptak ezen a területen, hogy feltárják vajon a kender alkalmas-e a jelentleg szélesköben használt, drága grafén helyettesítésére szuperkondenzátorok és szén nanolapok (rétegek, lemezek) gyártásban.
A kannabiszlevéllel etetett csirkéknél ritkábban fordult elő fertőző madár bronchitis, és jobb volt a húsuk minősége.
Az egész akkor kezdődött, amikor Ong-ard Panyachatiraksa, egy farmtulajdonos Thaiföld északi részén, akinek engedélye van orvosi kannabisz termesztésére, azon töprengett, mit kezdjen a felhalmozott sok felesleges levéllel. Feltette a kérdést: hasznos lehet a csirkéknek a maradék kannabisz levél?
A Cornell Egyetemen végzett kutatás szerint a kannabinoidok a természetes peszticidek alapjai lehetnek.
Larry Smart növénynemesítő, a Cornell AgriTech Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola (CALS) Integratív Növénytudományi Iskolájának professzora vezetésével végzett kísérletek szerint, amikor a kenderlevélben magasabb a kannabinoidkoncentráció, arányosan kevesebb kárt okoznak a rágó kártevők.
Indiai és sri lankai kutatók egy összefoglaló áttekintés tettek közzé a World Journal of Advanced Research and Reviews folyóiratban a kender növényből készült természetes alapú műanyagok tulajdonságairól és felhasználhatóságáról.
A Northern Michigan Egyetem kutatói azt vizsgálják, hogy lehetséges-e kendert használni a PFAS-okkal szennyezett talaj helyreállítására.
A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) a szintetikus vegyi anyagok nagy csoportját képviselik, amelyeket kizárólag emberi tevékenység állít elő, nem léteznek a természetben. Az „örök vegyi anyagok” néven ismertek, mivel rendkívül perzisztensek a környezetünkben és a szervezetünkben, több ezer van belőlük: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 4700 vagy még több, akár 10 ezer, a környezetvédelmi szervezetek, például a Greenpeace szerint.
