Interjú: Prof. Manuel Guzmán – A kannabisz jövőbeni irányelvei rákkezelésként

Manuel Guzman professzor a madridi Complutense Egyetem Molekuláris Biológia karának professzora, ahol a kannabinoidok, például a THC és a CBD rákellenes tulajdonságainak felfedezésén dolgozik. Ő vezette a csoportot, ami a THC tumorellenes hatását vizsgálta az agydaganat egy ritka típusa, a glioblasztóma ellen a világ első klinikai vizsgálatában.

Az interjút készítette Mary Biles.
A Cannabis Voices podcast sorozatban Mary Biles – orvosi kannabisz-író és a „Nélkülözhetetlen útmutató a CBD olajhoz” szerzője – betegekkel, gondozókkal, kannabinoid tudósokkal, orvosokkal és aktivistákkal beszélget a kannabisz növény gyógyító erejéről.

Kérdés: Mennyire állunk közel ahhoz, hogy egy kannabisz alapú gyógyszer, jóváhagyásra kerüljön rákellenes kezeléseknél?

MG: Azt gondolom, hogy még elég távol állunk ettől. Elsősorban, a rák egy nagyon bonyolult betegség. Szövettani szempontból, legalább 150 különböző típusú rák létezik, míg molekuláris, illetve genetikai profil szempontjából több száz, ha nem ezer altípus van jelen. Tehát, amikor a kannabiszról, vagy bármilyen más típusú gyógymódról beszélünk a rák esetében, meg kell határozni, hogy pontosan milyen típusú rákkal állunk szemben, mert nem valószínű, hogy egy egyedi hatóanyag, vagy több hatóanyag keveréke, mint a kannabisz esetében, hatékony lehet bármely típusú rák kezelésében.

Mindemelett, még távol állunk attól is, hogy a kannabisz, valamint a kannabisz készítmények, illetve kannabinoidok valós kezelési módnak számítsanak bármely típusú rák kezelésében az egészségügyben. Ehhez nagyon hosszú klinikai tanulmányok szükségesek, egészen addig, amíg egy III. fázisú vizsgálat sikeres nem lesz. Ez megkönnyítené egy újonnan kifejlesztett gyógyszer piacra való bekerülését, viszont ez, a III. fázisú vizsgálat sikeressége után is eltarthat 2-3 évig.

Szóval ugyan mostanáig, a kannabinoid származékok már bekerültek egy klinikai vizsgálati fázisba, de csak egy specifikus típusú rákfajta, azaz egy rosszindulatú agydaganat, a glioblasztóma esetében. Ugyan nagyon kezdetleges klinikai vizsgálati fázisok ezek, de legalább megkezdődött a kannabinoidok ellenőrzött klinikai tesztelése.

Valamint létezik már egy kisebb, I-es fázisú klinikai vizsgálat, a visszaesett glioblasztóma megbetegedések esetében, melyet egy pár éve Spanyolországban folytattak, és amiben a mi csoportunk is részt vett. A kísérlet 9 különböző betegen lett elvégezve, akiknek kannabiszt, valamint kifejezetten THC-t juttattak a szervezetükbe.

Tehát ez egy viszonylag sekély kísérleti próba volt, amely azt eredményezte, hogy a THC bejuttatása biztonságosnak bizonyult, valamint jelzés arra, hogy a THC hatással volt legalább a betegek egy részére.

Kannabisz használata rák kezelésére

Ezt követően, a GW Pharma végzett egy kísérletet néhány évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban, melynek eredményeit ez idáig nem tették közzé. Viszont a GW Pharma honlapja szerint, illetve egy pár évvel ezelőtti nemzetközi rákkutatási találkozó beszámolója alapján, huszonegy beteget Sativex, valamint temozolomid készítménnyel kezeltek, melyet kimondottan agydaganat (glióma) esetében szoktak alkalmazni. Tehát ez egy placebo kontrollált vizsgálat volt, ahol kilenc beteget Sativex-szel és termozolomiddal kezeltek, míg egy másik 12 fős csoportot placebóval valamint termozolomiddal. Ez volt az első olyan kísérlet, mely randomizált és kettős vak vizsgálata volt, miszerint sem az orvos, sem a vizsgálatban résztvevő személy nem tudta, hogy hatóanyagot tartalmazó szert vagy placebot kapott. Ez egy kezdetleges, első fázisú kísérlet volt, hogy meggyőződjünk arról, hogy a kannabinoid, ez esetben a Sativex, biztonságos módon jusson a szervezetbe. Eközben lehetőség nyílt felmérni a Sativex farmakokinetikáját: mekkora a tolerált adag, mennyi ideig marad a THC és CBD a véráramlatban stb. Miután az első fázisú kísérlet eredményesnek bizonyult, sor kerülhetett a következő fázisra. Ez volt az első és egyetlen olyan vizsgálat, amely a kannabinoidokra és a rákra fókuszált és ami megerősíti ezt a vizsgálatot az az, hogy ez egy randomizált, placebo kontrollált vizsgálat, dupla vak kísérlet volt, ahol sem az orvos, sem az alany nem tudta, hogy hatóanyagot vagy placebot kap.

A vizsgálat során a hatékonysági faktor is nagyon ígéretesnek bizonyult, javultak a túlélési arányok a kezelés kezdétől. Míg a placebo csoportban a túlélési ráta 1 év volt, a Sativex csoportban 2 év. Javult azoknak a százalékos aránya, akik egy, illetve két évig maradtak életben és növekedett az úgynevezett 6 hónapos progressziómentes túlélési arány. Ezek azok voltak, akiknek 6 hónap után sem haladt előre a betegségük. Ezek a paraméterek nagyon gyakoriak a rákkal kapcsolatos kutatásokban és a Sativex hozzáadása a temozolomidhoz javította a vizsgálat eredményességét, összehasonlítva a temozolomid és placebo kombinációval. Tehát a vizsgálat ígéretesnek bizonyult, ami fokozta az optimizmusunkat, jelezve, hogy a kannabinoid készítményeknek lehet tumorellenes hatásuk, legalábbis a glioblasztóma esetében, azon belül a visszaesés szakaszában.

Tehát a jelenlegi helyzet szerint, folyamatban van néhány glioblasztómával kapcsolatos klinikai vizsgálat. Az egyik ilyen vizsgálat Ausztráliában folyik és az a célja, hogy meghatározza, hogy kétféle kannabinoid olaj, az egyik 1:1 THC:CBD arányú, míg a másik, 4:1 THC:CBD arányú, mennyire tud hatásos lenni 80 olyan betegnél, akik visszatérő glioblasztómában szenvednek. Illetve készülőben van egy másik hasonló klinikai vizsgálat itt Spanyolországban, amely céljaink szerint fényt derít arra, hogy a THC:CBD 1:1 arányú keveréke hatásos lehet-e, nem csak a visszatérő glioblasztóma esetében, de az elsőre megbetegedettek esetében is. Tehát, ezúton nem a visszaesett betegeknél, hanem, azoknál, akiknél elsőre diagnosztizálták a daganatot és azt műtéti úton eltávolították és a beteg kemo-, illetve sugárterápián esett át, ezt követően alkalmazták a THC/CBD 1:1 keverékű adagolását.

Szóval jelenleg két kisebb glioblasztóma kísérlet folyik, amely 2-3 év távlatában kiterjedhet további 2 tanulmányra, az egyik nevezetesen a visszatérő glioblasztómára, a másik pedig az újonnan kialakult glioblasztómára.

Tudomásom szerint a GW Pharma nem hozta nyilvánosságra a terveiket a további kutatásokkal kapcsolatban, illetve, hogy kívánnak-e egy nagyobb terjedelmű, 2. fázisú tanulmányba belekezdeni, hogy az eddigi eredményeket szilárdabban alátámaszthassák, vagy, hogy kívánnak-e egy 3. fázisú összetettebb tanulmány felé haladni. Ez nyilván több időt és anyagi forrást venne igénybe. Valamint az olyan rákos megbetegedések, mint a gioblasztóma viszonylag kis számban jelennek meg, ezért a betegek toborzása is sok időt venne igénybe.

A gyakoribb típusú rákos megbetegedések esetében viszonylag könnyebb olyan beteget találni aki részt vehet a kutatásokban. Ugyanakkor a glioblasztóma esetében ez meglehetősen bonyolult, mert nem minden beteg alkalmas, a kutatásban való részvételre. A betegnek több feltételnek kell megfelelnie ezért sokszor 100 betegből csak 30-40 lehet alkalmas a kutatási folyamatokban való részvételre.

Ezért sajnos viszonylag kevés klinikai információ áll rendelkezésünkre és az is a rák egy meghatározott típusára vonatkozóan. Reménykedem, hogy más rákos betegségeket is fognak majd ellenőrzött klinikai vizsgálatok kereteiben kannabinoidokkal kezelni.

A veterán kutatók azt kérdezik, hogy a „kannabisz gyógyítja-e a rákot?”

Kérdés: A vizsgálat miért nem terjedhetett ki más rákos megbetegedések kezelésére?

MG: Ezzel kapcsolatban csak a személyes véleményem tudom megosztani. A kannabinoidok klinikai vizsgálata nagyon összetett, mert a THC, mint a kannabisz fő aktív hatóanyaga, az ENSZ ellenőrzése alatt áll, és a tiltott szerek listáján szerepel. Tehát, ha egy anyag a pszichotróp anyagok 1. jegyzékébe tartozik, akkor nagyon szigorú korlátozásoknak van kitéve, a gyártás és export szempontjából egyaránt. Ezért a legtöbb klinikus meghátrál, mert nem szívesen folynak bele hosszadalmas bürokratikus procedúrákba, tehát olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek nem szerepelnek az ENSZ tiltott szerek listáján, ezekkel könnyebb klinikai kutatásokat végezni.

Szóval a kannabinoidokkal való kutatás néha az ember agyára tud menni, különösen a GMP besorolású kannabinoidokkal, amelyek meghatározzák a klinikai vizsgálatok hatósági jóváhagyásának követelményeit. Úgy értem, hogy a beteg nem fog egy füves cigit elszívni, vagy bevenni egy ellenőrizetlen forrásból származó kannabisz olajat. A klinikai vizsgálatokhoz GMP minőségű kannabinoidokra van szükség és ezek előállítása egyáltalán nem egyszerű.

Tehát az egész nem egyszerű, mert a szabályozó hatóságok (véleményem szerint) félnek, illetve előítéletekkel bírnak a kannabisz ellen.

Összeségében azt tapasztalom, hogy más anyagokkal ellentétben nagyon magasra került az a mérce amely a kannabinoidokkal történő klinikai kutatásokat illeti. A klinikai vizsgálatokat többnyire a nagy gyógyszergyári vállalatok irányítják, akik pénzügyi eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek. Sokkal egyszerűbben nyerik el a szabályozó hatóságok jóváhagyását, azok a klinikai vizsgálatok, melyek egy nagy gyógyszeripai cégtől kapnak támogatást. Ugyanakkor általánosságban a gyógyszeripari cégek eddig nem mutattak túl nagy érdeklődést a kannabinoidokkal történő klinikai kutatások iránt.

Egy kisebb cég, egy jótékonysági szervezet, vagy egy állami kórház kutató csoportja, akik nem élvezik a gyógyszeripari vállalatok támogatását, nehezebben jut kutatási forrásokhoz, ergo a szabályozó felügyelet jóváhagyása is körülményesebb.

Szóval, mivel a kannabisz az 1-es besorolás alá esik és a nagy gyógyszeripari cégek nem érdekeltek a kannabisz kutatásban, valamint szerintem az orvosi körökben, illetve a klinikai vizsgálatokért felelős szerveknél előítéletek tapasztalhatók a kannabisz irányába, tehát ezeket a dolgokat összevetve, ezért tartunk ott, ahol.

Egy olyan versenyképes területen, mint a rák gyógyítás és amelyben a világ összes kórháza rendkívül szabványos protokollt követ, nagyon nehéz bevezetni egy újfajta lehetséges gyógymódot, főleg azért, mert erre a lehetséges gyógymódra kábítószerként tekintenek.

A GW Pharma, az epilepszia kannabinoidokkal való kezelésére vonatkozó szabadalmi kérelmét visszautasították

Kérdés: Elképzelhető egy olyan jövőkép, ahol a gyógyszeripari vállalatok szabadalmazható szintetikus kannabinoidokat fejlesztenek ki daganatellenes szerként?

MG: Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy miért haladnak ilyen lassan a dolgok. Filozófiai szempontból ellenzem egy gyógyszer szabadalmi védelmét, de másrészt a gyógyszeripar nem fog előrelépést tenni semmilyen területen, hacsak lehetőségük nem nyílik levédeni és szabadalmaztatni a termékeiket, illetve azokat indikációval ellátni. Ez is megnehezíti a kannabisszal kapcsolatos kutatásokat.

Mivel a kannabinoidok természetes módon teremnek, ezért egy bárki által kinyerhető szer. De emiatt is, a GW Pharma több intézkedést tett e tekintetben az elmúlt 10-15 évben. Rátették a kezüket több területre, ami a kannabinoidok kombinációját illeti, valamint a THC és CBD bizonyos beviteli formáira.

Így lényegében a kannabisz egész területe GW Pharma szabadalmazással van aláaknázva. Tehát, amikor egy újonnan felbukkanó cég, érdeklődést mutat e területen és felmérik a szabadalmazás helyzetét, nagyon gyorsan falakba ütköznek, mert szembesülnek azzal, hogy minden a GW Pharma által van leszabályozva, ezért gyorsan tovább is állnak. Szóval ebben az értelemben, nagyon dörzsöltek, hiszen az ő tulajdonukban áll minden szellemi tulajdonjog, minden aktív és jövőbeli jog ezen a területen. Szóval ez elriaszt más cégeket. Ez az én tapasztalatom számos céggel. Először azt mondják ’nézzük meg mi a helyzet’ és nemsokkal ezután inkább hátat fordítanak, mert kiderül számukra, hogy esélytelen bejutni, és bármi amibe belefognának lényegében a GW Pharma szabályozása és védelme alatt áll.

Fázis II., randomizált, kettős vak klinikai vizsgálat orvosi kannabisszal agydaganat kezelésére

Kérdés : Ezek szerint ez egy GW Pharma monopólium?

MG: Ez a legfőbb gond, nem csak azzal ami eddig került fejlesztésre, de a jövőbeni fejlesztésekkel is. Természetesen az is lehetséges, hogy egy cég megtalálja a módját annak, hogy saját terméket fejlesszen. Ugyan a szabadalmazási törvények eltérnek a világ különböző részein, tehát itt Európában bonyolultabb lenne egy ausztrál, egy japán, vagy egy indiai cég bevonása ezekbe a lehetőségekbe. Tisztában vannak azzal, hogy ezek komplikált kérdések és hogy ezekkel meg kell harcolni.

Ennek ellenére vannak olyan lépések is, amelyek az előrehaladás lehetőségét mutatják. A kannabinoidok vonatkozásában nem csak ezek a bizonyítékon alapuló gyógyszerek vannak a klinikai vizsgálatok terítékén. Léteznek olyan esetsorozatok és elszigetelt esetek is amelyek kevésbé értékesek a tudományos megalapozottság szempontjából, de szintén rámutatnak a kannabinoidok lehetséges a rák elleni hatásaira.

Természetesen itt nem az internetes beszámolókra gondolok, bár ezek bizonyos esetekben igazak is lehetnek, hanem olyan esetekről, amikor a tudományos szakirodalom számol be azokról a betegekről, akik rákos megbetegedések esetében kannabiszt használtak, ami hatékonynak bizonyult a tünetek enyhítésében.

Már annyi esetet vesztettünk szem elől, melyek tanulságosak lehettek volna a közéletben, illetve a tudományos és klinikai közösség számára, ahol a kannabinoidok a rák elleni terápiában hatékonynak bizonyultak. Az esetek nagy része elveszett. Soha nem tették közzé tudományos folyóiratokban, ennek hiányában hitelességet nem szerezhettek.

Igen, az internet valóban tele van személyes történetekkel, de az interneten kívül, egy elég nagy terjedelmű esettanulmány készült Londonban, a St. George Egyetemen, ahol arról számoltak be, hogy CBD olajat és gyógyszerészeti tisztaságú CBD-t használtak 119 rákos megbetegedésnél. Pozitív visszajelzésről adtak hírt sok beteg esetében, akiknél kedvező reakciót váltott ki a CBD. Például voltak olyan esetek, ahol a tumorsejtek keringése csökkent a véráramban, amely a szkennelési eljárásoknál a daganat csökkenését mutatta. Itt tiszta CBD-t használtak, nem voltak mellékhatások, biztonsági szempontból sem voltak aggályok, tehát legalábbis ebben az esetben a betegek többsége pozitívan reagált a CBD-re, különféle daganatok esetében, de különösen az agydaganatoknál és a mellráknál.

Ez ismét arra utal, hogy egyes esetekben, néhány betegnél, bizonyos rákos megbetegedésekben a kannabinoidok, a rák egy meghatározott szakaszában pozitív hatással lehetnek a beteg fejlődésében. Természetesen ezek az esetek nincsenek placebo kontrollált vizsgálatnak alávetve, ezért nem tudjuk, hogy a betegek saját endogén védekező képességei hozzájárultak-e a fizikai állapotuk javulásához. Továbbá azt sem tudhatjuk, hogy a magában a CBD, vagy a CBD és kemoterápia, illetve sugárterápia voltak felelősek a javulásért. Ugyanakkor ez hozzájárul a saját megérzéseim felerősítéséhez, miszerint a THC és/vagy CBD pozitív hatást fejtettek ki egyes rákos betegekben.

A probléma az, hogy továbbra sem tudjuk, hogy a rák mely típusaiban, mely szakaszában, mely daganatokban és mely terápiás kombinációban, vagy kannabinoidok keverékeiben rejlik a jó választás a beteg számára.

Mindenesetre az a benyomásom, hogy valami történik az előrehaladásban. Persze léteznek elég komoly preklinikai bizonyítékok egerekkel való kísérletezésben, melyek ugyanabba az irányba mutatnak és ugyan ez idáig viszonylag kevés klinikai vizsgálat és esettanulmány történt, de ezek mind arról tanúskodnak, hogy a kannabinoidok tumorcsökkentő hatással bírnak.

Szintetikus CBD daganatos betegek kezelésében

Kérdés: Ezt követően milyen klinikai vizsgálatok várhatóak a rákkutatásban?

MG: A mellráknál, a prosztataráknál és a vastagbélráknál is sok preklinikai bizonyíték létezik és a gyulladásos megbetegedések szintén egy fontos kérdés e tekintetben.

Azt mondanám, hogy azoknál a rákos betegségeknél, ahol a gyulladásos komponens fontos tényező a rák burjánzásában és progressziójában, mint pl. a vastagbélrák és prosztata rák, itt a kannabinoidokkal történő kezelések eredményesek lehetnek. Mivel általában ezek az olyan típusú rákok, amelyeknél a kezdetleges stádiumban a gyulladás egy fontos tényező. Tulajdonképpen, voltak olyan kezdetleges kísérletezések, amelyeket vastagbélrákkal és prosztatarákkal végeztek, amelyekben gyulladáscsökkentő vegyületeket alkalmaztak és ezek bizonyos előnyt biztosítottak a betegek számára.

Valamint ezeknél a rákbetegségeknél létezik egy bizonyos neuroimmun összetevő, és ezekben a komponensekben léteznek citokinek vagy másfajta kémiai mediátorok melyek gyakran előfordulnak az agyban vagy ezekben a szövetekben, melyek kedveznek a rákos sejteknek. Ugyanakkor a kannabisz arról ismert, hogy megakadályozza az ilyen típusú közvetítők által keltett jelátvitelt. Tehát az én általános benyomásom az, hogy azon típusú rákmegbetegedések esetében, amelyeknél megfigyelhető a magas túlélési arány, a betegség lassan halad előre és én úgy gondolom, hogy a hagyományos terápiák mellett, a kannabinoidok kiváló kiegészítő gyógymódot jelentenének.

A CBD szinergetikusan hat paklitaxel és a doxorubicin kemoterápiás szerekkel

Kérdés: A kannabinoidok mindig csak kiegészítő kezelésként jöhetnek szóba?

MG: Minden rák típusnál létezik egy már kialakult általános hagyományos kezelés, akár hatékony akár nem.

Elsősorban, előnyös hatását a betegség visszaeső szakaszában kell bizonyítani, ezt követően lehet alkalmazni az előszöri megbetegedéseknél, viszont minden esetben kiegészítő kezelésként lehet csak alkalmazni. Számomra már az is óriási sikert jelentene, ha a kannabisz csak adjuváns szerepet kapna. Miután kiderülne, hogy adjuvánsként sikeresen működik, akkor újabb kezdetleges kísérleteket lehetne folytatni, hogy megnézhessük, vajon lehet-e önmagában kizárólagos terápiaként használni. De általánosságban a terápiák összevonása a tendencia, mivel a legtöbb rákban különböző típusú sejtek vannak, melyek nem csak rákos sejtek, hanem sejtszövetek és fibroblasztok. Ezért az a teória, hogy valamennyi rákos betegség többféle patológiás hatással bír, tehát definíció szerint többféle fegyverre van szükség.

Kérdés: Van arra esély, hogy a kannabisz más rák elleni gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépjen?

MG: Nagy a valószínűsége és nem csak a kemoterápia esetében. Figyelembe kell vennünk, hogy a kannabisz soha nem élvez prioritást a kezelések kiválasztásánál és mindig csak későbbi stádiumban kezdik el alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az előrehaladott megbetegedéseknél a beteg már többféle gyógyszert szed. Szóval ezek a betegek a kemoterápia mellett olyan gyógyszereket szednek, amelyek megakadályozzák a hányást és a rosszullétet, így esetenként 6,8,10 különböző gyógyszert is szedhetnek. Valójában nem tudjuk hogy ezeknek a gyógyszerek milyen kölcsönhatást fejthetnek ki pontosan. Ezért igen, az is előfordulhat, hogy kannabinoidok farmakológiai módon kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel, de meg kell említenem, hogy arról sincs tudomásunk hogy egyes gyógyszerek milyen hatással vannak egymásra. Szóval természetesen óvatosnak kell lenni és figyelemmel kell követni a pácienst, akárhányszor egy újabb gyógyszert adunk hozzá a terápiához. De ahogy korábban említettem, nem kellene túl magasra emelni a lécet sem a kannabinoidokkal sem a hagyományos gyógyszerekkel szemben.

Ugyan az elővigyázatosság elengedhetetlen, de a kannabinoidok nem jelentenek halálos kimenetelű veszélyt senkire és apránként be lehet vezetni a kezelésbe, kezdetben több CBD-t adagolva mint THC-t. Szóval, igen, előfordulhat, hogy kölcsönhatás lép fel valamelyik gyógyszerrel együtt alkalmazva és elővigyázatosnak kell lennünk, de csak amiatt, nem zárhatjuk ki a rák gyógyításából, mert esetlegesen kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel. Eddig semmilyen drámai kimenetele nem volt a kannabinoidok használatának. A világ minden táján, sok rákos beteg használ kannabinoidokat, elsősorban a tünetek enyhítésére és ez idáig nem volt végzetes kimenetelű eset.

A kannabisz és a rákterápia gyógyszerkölcsönhatásai

Kérdés: Mit mond azoknak a rákos betegeknek, akik kezelésként kannabiszt szeretnének használni?

MG: Ez egy személyes döntés a beteg részéről. Én azt mondanám, hogy logikus, ha valaki ezt választja és azt a lehető legjobb módon teszi.

Először is ésszerű egy szabványosított, bevizsgált készítményt választani, valamint megismerni, hogy mennyi CBD-t illetve THC-t tartalmaz a termék. Ez józan ésszel való gondolkodás. Tudjuk meg, hogy mit szedünk be. Ha beszedünk egy fájdalom csillapítót, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen erősségű, 100 mg, 500 mg, vagy 1000 mg.

Kérdés: Viszont ebben az esetben ez bonyolultabb, mert a kannabisz olaj tartalmaz THC-t is, ami illegális. Nem igaz?

MG: A szabványosított olaj CBD-t tartalmaz és ha kezelésre használja az illető, először legalább meg kell győződnie arról, hogy az olajat megfelelő mezőgazdasági gyakorlat útján állították elő és nem szennyezett különböző mérgező anyagokkal, szerves oldószermaradékokkal, rovarírtókkal, nehézfémekkel, vagy penészgombákkal stb. Így először is érdemes egy megbízható kannabisz forrást keresni, amely természetesen nem egyszerű, ha egy illegális szerről van szó. Ez esetben nehezebb meggyőződni a termék biztonságosságáról.

Ugyanakkor van rá mód, hogy egy biztonságos készítményt találjunk, egy ismeretlen alternatívával szemben, a fekete piacon. Tehát meg kell tudakolnunk mennyi THC-t és CBD-t tartalmaz a produktum és nem csak hasra-ütés szerűen beszedni bármilyen összetételű kannabisz terméket. Temérdek mennyiségű kannabisz készítmény létezik, ezért fontos tudnunk, hogy mennyi THC és CBD, valamint más ismert hatóanyag van jelen a készítményben. Ezután kezdjük el a szedését racionális módon, kérjük ki egészségügyi szakember véleményét, vagy közeli ismerős tanácsát, aki már használta és ismeri az alkalmazás módját.

Én személy szerint egy növekvő adagolási rendszerrel kezdenék, ami abból állna, hogy nagyon kis dózissal indítanék, és lépésről lépésre növelném az adagot 3-4 héten keresztül, addig, amíg elérem azt a mennyiséget, ami számomra tolerálható és nyilvánvalóan hatékonynak bizonyul. A következő lépésben kombinálnám a THC-t és CBD-t, kezdetben több CBD-vel majd a THC-t bevezetve, amíg el nem érem a végső kiegyensúlyozott arányt. Én nem tudom pontosan megmondani, hogy mi számít kiegyensúlyozott aránynak. Általában a meghatározott arány, az 1:5 THC:CBD. Ha megengedheti magának, hogy több CBD-t tesz hozzá, az nem fog ártani és biztonságosabbá teszi a készítményt. Az 1:5 vagy 1:3 THC:CBD arányú készítmény jó becslés lehet, de ez csak becslés.

Harmadsorban, mivel a kannabinoidok felhalmozódnak a szervezetben, mert nagyon lipofilok és hajlamosak akkumulálódni, ezért legalábbis elméletben, a receptorok elveszítik az érzékelésüket és elmaradhat a válaszreakció. Én azt támogatom, hogy időnként tartsunk szünetet az adagolással, legalábbis vegyük ki a THC-t. Szóval azt mondanám, hogy pl. 3 hét szedés után legyen 4-5 nap amikor a THC kimarad, hogy a CB1 receptorok, melyek a THC célpontjai, kapjanak elég időt, hogy regenerálódjanak és a receptorok visszaneyerjék érzékelésüket. De a fentiek is kizárólag becslés értékűek.

Válasszunk biztonságos terméket, majd racionálisan dolgozzuk ki a kannabinoid keveréket lépésről lépésre. Konzultáljunk olyan személyekkel akiknek megfelelő tudásuk van kiegyenlített arányú készítmények használatáról, illetve tartsunk szüneteket.

Természetesen a beteg az, aki mindenkinél jobban tudja, hogyan érzi saját magát, ezért a beteg is tanul és apránként megismeri hogyan működik a terápia számára.

Minden beteg különböző és eddig nincs tudományos alap arra, hogy egy bizonyos adag kannabinoid mennyire hatásos. Ezen a téren nincsenek pontos válaszok. Az emberek toleranciája, a kétfázisú hatások szempontjából, a kannabinoidok számos különféle preklinikai modelljében megmutatkoztak, amelyek bizonyos hatást mutatnak alacsony dózisoknál és nagyon nagy dózisoknál az ellenkezőjét. Szóval figyelembe véve azt, hogy a nagyobb mennyiségű THC káros lehet a szervezet, különböző szerveire és figyelembe véve a GW Pharma vizsgálatait, melyben a betegek napi THC adagolás 20-30 mg-ig terjedt, míg a Kenyon eset sorozatban, a CBD adagolása napi 5-30 mg-on belül volt, az általános benyomásom az, hogy nem szabad túlzásokba esni a kannabinoid adagolásánál és mérsékelt adagolást kellene alkalmaznunk huzamosabb ideig. Az alacsony és közepes adagok sokkal előnyösebbek lehetnek mint a magasabb adagok, ezért hosszú távon alkalmazzunk kisebb adagokat, krónikus betegek tünetei enyhítése esetében is. De ez a saját, személyes véleményem és nincsenek alátámasztó adatok. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy napi 20-30 mg THC vagy CBD használata valós klinikai eredményt jelenthet.

Kérdések és válaszok Dedi Meiri rákkutatóval

Kérdés: A THC-nak van kétfázisú tumorellenes hatása?

MG: Elképzelhető, hogy talán nagyon magas koncentrációkban nagyobb daganatellenes hatása lehet a rákos sejtekre, de ugyanakkor elképzelhető az is, hogy immundepresszáns hatást fejthet ki. Tehát nem tudjuk mi lehet az ellentétes hatások kimenetele.

Kérdés: Mi a különbség a tolerálhatóság és a tolerancia között?

MG: Bármely olyan gyógyszer, amely egy receptor által működik, valamennyi gyógyszer toleranciát idéz elő, vagyis, ha egy gyógyszert folyamatosan szed valaki, a gyógyszer receptora internalizálódik a sejtbe és már nem a sejt felületén van. Azért nem lesz aktív, mert már nem ismeri fel a gyógyszert a sejtfalon kívül. Ez a válaszreakció megjelenik minden típusú gyógyszernél, valamint az endogén anyagok, hormonok stb estében. A biológiai oka ennek az, hogy amikor egy szer nem áll rendelkezésre a szervezet számára, a receptorok a sejt felszínén készen állnak az új információ befogadására. De amikor az információ folyamatosan megjelenik a sejtben, akkor nem kell annyi energiát felhasználnia a felszínen lévő sok receptorban, ezért a receptorok a sejt belsejében fognak tovább működni, így energiát spórolnak.

A kannabisz ugyanúgy elő tud idézni toleranciát, mint bármely más gyógyszer. Egy bizonyos mennyiség szedése után, nagyobb dózisra lesz szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a hatást fejtse ki. Ez azért van, mert a receptorok eltűnnek a sejt felszínéről. Amikor a stimuláció megszűnik, a receptorok visszatérnek a sejt felszínére. A receptorok ki-be vándorolnak a sejtből attól függően, hogy mennyi THC kerül a szervezetbe.

A tolerancia és a tolerálhatóság nem ugyanaz. A tolerancia azt jelenti, hogy valaki hogyan reagál farmakológiai, kémiai vagy biológiai alapon egy adott anyagra. A tolerálhatóság pedig azt, hogy egy adott szervezet hogyan tud megbirkózni egy bizonyos anyaggal, valamint hogy jól reagál-e a szervezet az adott anyagra, vagy sem. Az adott anyagtól jobban érzi-e magát az illető, vagy nem kívánt mellékhatást vált-e ki. Így a tolerancia, a biológiai válasz hiányára, a tolerálhatóság pedig a nem kívánt hatásokra utal. A szervezet miként reagál bizonyos anyagokra, illetve hogy az a bizonyos anyag nemkívánatos hatásokat vált-e ki. Tehát amikor valakinél tolerancia alakul ki, akkor a szervezet jól tolerál egy bizonyos anyagot. De ez nem minden esetben igaz. Tolerancia alakulhat ki egy bizonyos hatás iránt, míg másoknál nem. Ugyanez a tolerálhatósággal, míg egyes hatásokat jól tolerálunk, addig másokat nem. A kannabisz esetében ugyanez történik, van akinél hallucinogén tünetek léphetnek fel egy füves cigaretta elszívása következtében, míg másoknál egyáltalán nem. Vagy pl. van aki hypotermiában szenved, míg más nem.

Egyesek paranoiásak, míg mások nem.Tehát ez a tolerálhatóság. Van aki jó tolerálhatósággal bír a kannabisszal szemben és jól reagál a szervezete rá. De ez egy másodlagos hatás, és valószínűleg nincs elsődleges hatás vagy klinikai hatékonyság annál a betegnél, de mégis jól tolerálja a szervezete.

Lehet, hogy jól tolerálják az anyagot a mindennapokban, viszont nem fejlődik ki tolerancia. Képzeljünk el egy akut esetet, egyetlen adagot. Valaki kannabiszt fogyaszt és nagyon rosszul érzi magát tőle. Ez azt jelenti, hogy alacsony a tolerálhatóság, de itt nem lehet toleranciáról beszélni, mert az még nem alakult ki. Most képzeljük el azt, hogy egyetlen adag kannabiszt fogyasztok és nagyon jól érzem magam tőle, ezután még 100 mg THC-t is beveszek és ettől is jól érzem magam, ez azt jelenti, hogy jó a tolerálhatóság a szervezetemben.

A tolerancia nem mindig azonos mértékű, különböző hatásokkal, például az emberek általában összekeverik a toleranciát a nem kívánt pszichoaktív eseményekkel. Teszem azt, a kannabisz fájdalomcsillapító hatása sokkal több időt vesz igénybe a tolerancia előidézésében, vagyis más szóval, valaki három hétig is szedheti a kannabiszt és nem lép fel semmilyen féle hallucináció, tehát jó a tolerálhatósága. De a kannabisz fájdalomcsillapító hatása nem idéz elő olyan mértékű toleranciát mint nem kívánt hatást. Tehát a kannabisz hatékonyan orvosolhat fájdalmat anélkül, hogy az ember úgy érezné, hogy kábítószer hatása alatt van. Tehát a szervezet toleranciát idéz elő a nem kívánt hatások iránt, ugyanakkor nem idéz elő toleranciát a terápiás, fájdalomcsillapító hatásokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a beteg szervezete kezdetben rossz tolerálhatóságot mutatott, de ez javult.

Kérdés: Javasolt, hogy a beteg elmondja az onkológusának, hogy kannabiszt szed?

MG: Úgy gondolom, hogy igen. Én elmondanám. De várható, hogy az onkológus reakciója nem az lesz amire beteg számít, viszont ez az egyetlen módja annak, hogy a kannabisz bekerüljön az általános klinikai gyakorlatba. Többféle módszer létezik, vannak klinikai vizsgálatok, gyógyszerészeti érdekek, de a betegek is kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Tehát ha a betegek ismertetik a kannabisz fogyasztást az orvosukkal, az természetesen segíti normalizálni a helyzetet. A betegeknek nagyon fontos szerepük van.

A betegek kulcsszereplők és törekedniük kell arra, hogy a kannabisz bejusson az általános orvoslásba. Az egyik módja ennek, a kannabisz normalizálása és elfogadása. Biztos előfordul olyan, hogy az orvos negatívan reagál, de azt gondolom, hogy ez nem egy háború, hanem egy harc, amit meg kell nyerni és a betegeknek ki kell állniuk amellett, amiben hisznek, továbbá mindez egy saját egyéni szuverén választás. Ha nem is mondják el közvetlen az orvosuknak, akkor említsék meg egy ápolónak, vagy egy egészségügyi dolgozónak, mert fontos, hogy a beteg olyan személytől kapjon hasznos tanácsot, aki jártas a kannabisz témában. Természetesen az onkológus lenne az ideális személy, de sokan közülük erről hallani sem akarnak.

Orvosi kannabinoidok (CBD) és agydaganatok – Interjú Dr. Wai Liu-val

Kérdés: Várható egy rák elleni kannabisz alapú gyógyszerkészítmény megjelenése az elkövetkezendő pár évben?

MG: Talán 10 év távlatában, amennyiben megkezdődnek a klinikai vizsgálatok más

típusú rákos megbetegedéseknél és további klinikai vizsgálatokat folytatnak a glioblasztóma esetében is, akkor véleményem szerint van esély arra, hogy kannabinoid alapú kezelést alkalmazzanak az onkológia területén. Úgy gondolom, tíz éven belül ki kell derülnie, hogy a kannabinoidoknak van-e keresnivalójuk a rákgyógyításban és remélhetőleg addigra már lesz minimum egyféle kannabinoid alapú készítmény, legalább egyféle rákos megbetegedésre, amely elérhető a betegek számára.

Mielőtt nyugdíjba vonulok, szeretném tudni, hogy mindez sikerrel járt. De jelenleg nem tudunk semmit biztosan. Ugyan vannak jelzések, legalábbis preklinikai jelzések, melyek alátámasztják azt az elméletet, hogy a kannabinoidok igenis rákellenes hatással bírnak. De általánosságban a hatás elég gyenge, legalábbis klinikai szempontból, a preklinikai kutatás viszont terjedelmes. Ezt kell javítanunk. A bizonyítékoknak pedig több irányból kell érkezniük. Nem csak kimondottan ellenőrzött klinikai vizsgálatok által, hanem megfigyeléses vizsgálatokból, orvosi beszámolók által az egyes betegekről, és nem utolsó sorban, a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a cél elérésében. A betegeknek ki kell állniuk és beszélniük kell róla, e tekintetben normalizálni kell a kapcsolatot a kezelő orvossal. Többen vagyunk ebben a dologban és mindenkinek megvan az adott szerepe és együtt kell működnünk, hogy elérjük a célt, enélkül ez lehetetlen.

KIEGÉSZÍTÉS: részlet Dr. Donald Abrams és Dr. Manuel Guzmán beszélgetéséből – Cannabis in cancer

„A THC hatékonyabb, mint a szintetikus kannabinoidok, a tumor növekedésének gátlásában.

Az elmúlt 20 év során végzett kísérleteink alatt sok endogén kannabinoidot, sok szintetikus kannabinoidot és sok véradásból származó kannabinoidot használtunk. Azt mondhatjuk, hogy minden vizsgálatban, az általunk értékelt minden ráktípus esetében a THC a legerősebb. Tehát ha be akarjuk vinni ezt a tudást a klinikákra, akkor a THC lenne a legígéretesebb, de nem tagadom, hogy talán a THC keverése más kannabinoidokkal jobb megoldás lenne, egy összetettebb megoldás természetesen.”

Fordította: King Henrietta

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Kannabisz a rák kezelésében