A „futók gyönyöre” egy eufórikus érzelmi állapot, amely a testmozgás során és utána jelentkezik. A rendelkezésre álló adatok ellenére az endokannabinoidok szerepe a szabadban végzett testmozgás esetén még mindig nem tisztázott.
A növényi fehérjét fenntartható egészségfejlesztő stratégiának tartják a metabolikus szindróma megelőzésére. Kimutatták, hogy az életmódbeli változások (beleértve az étkezési szokásokat és a testmozgást) hatással vannak az emberi egészségre azáltal, hogy módosítják az emberek biokémiai állapotát.
A Torontói Egyetem és a japán Kyushu Egyetem kutatói azt találták, hogy a megnövekedett neuronképződés a hippokampuszban, amelyet testmozgás vagy génmanipuláció stimulál, segít az egereknek elfelejteni a traumás vagy kábítószerrel kapcsolatos emlékeket. Ez a folyamat magában foglalja az idegi áramkörök újrahuzalozását, megzavarva a félelem emlékek felidézését.
A jógával elért örömérzés az endokannabinoidok, a szervezet által természetesen termelt anyagok hatása lehet, amelyek kémiailag hasonlóak a kannabiszban található aktív vegyületekhez.
Bár a testgyakorlatok széles választéka áll rendelkezésre, a jóga továbbra is kiemelkedik közülük, növekvő népszerűsége, valamint az elme-test-lélek kapcsolat ápolása miatt. A jógatechnikák közös elemei közé tartozik a szabályozott légzés (elme), a fizikai testhelyzetek (test) és a meditáció (lélek), amelyek gyakran a boldogság állapotának megteremtésével társulnak.
A Cannabis and Cannabinoid Research folyóiratban megjelent adatok szerint a futás előtti kannabisz használat az élvezet és a nyugalom nagyobb érzésével jár együtt.
A vizsgálatban résztvevők átlagosan 3,88 mérföldet futottak. A résztvevők „pozitívabb edzésélményről” számoltak be, amikor közvetlenül a kannabisz használata után futottak, mint amikor nem.
Az endokannabinoid rendszer (ECS) számos folyamatban vesz részt, beleértve az agy plaszticitását, a tanulást és a memóriát, az idegsejtek fejlődését, a fájdalomérzetet, a gyulladást, az étvágy szabályozását, az emésztést, az anyagcserét, az energiaegyensúlyt, a mozgékonyságot, valamint a stressz és az érzelmek szabályozását.
Egy 35, mérsékelt intenzitású aerob testmozgást végző nővel végzett vizsgálatban az anandamid nevű endokannabinoid vérszintje emelkedett, a félelem pedig csökkent. A tanulmányt az Egyesült Államok több intézményének kutatói végezték. A résztvevő befejezte a 3 napos félelem keltés (1. nap), félelem kioltás (2. nap) és egy félelem kioltásának visszahívása (3. nap) protokollt, amelyben a résztvevőket véletlenszerűen osztották be közepes intenzitású aerob testmozgás vagy alacsony intenzitású kontroll gyakorlatra a félelem kioltási képzést követően (2. nap).
Az aerob testmozgás csökkenti a szorongást és a félelmet fenyegetettség esetén, és növeli a keringő endokannabinoidok szintjét PTSD-ben szenvedő és nem szenvedő nőknél.
Korábbi kutatásban a szorongásos állapot csökkenéséről számoltak be egy akut aerob edzés után. Kevesebbet tudunk azonban a szorongásról és a specifikus fenyegető ingerektől való félelemről akut aerob edzést követően PTSD-ben szenvedő nőknél. Ezenkívül a testmozgás szorongásoldó hatásáért felelős mechanizmusok nem teljesen ismertek, bár a legújabb tanulmányok az endokannabinoid rendszer szerepére utalnak.
Az endokannabinoidok jobb magyarázatként szolgálnak a „futók gyönyörét” emberekben, mint az endorfinok. Ez a hamburgi Pszichoszociális Orvostudományi Központ a Hamburg-Eppendorf Egyetemi Orvosi Központ, Szexuális Kutatási, Szexuális Orvostani és Törvényszéki Pszichiátriai Intézet Humán Viselkedési Laboratóriumánanak kutatóinak megállapítása.
Egy olyan vizsgálatban, amelyben 28 idősebb felnőtt kannabiszhasználó és 136 nem használó vett részt, egy 16 hetes periódus alatt testmozgás beavatkozásban (intervenció), a kannabisz nem befolyásolta az állóképességet. A résztvevők legalább 60 évesek voltak. A Colorado Egyetemen dolgozó kutatók mindkét csoportban megmérték a testtömeg-indexet (BMI), a testmozgás viselkedést és a kardiovaszkuláris állóképességet.
