Endokannabinoidok és a hormonrendszert károsító vegyszerek

2021. április 15. orvosikannabisz

Cimkék: endokannabinoid rendszer, endokannabinoidok

Ez a tartalom a Project CBD eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva a szerző(k) részéről. Az író, Nate Seltenrich független tudományos újságíróként sokféle témával foglalkozik, többek között a környezetvédelemmel, az idegtudományokkal és a farmakológiával is.

Endokannabinoidok – a test által előállított jelzőmolekulák, amelyek az endokannabinoid rendszer (EKR) modulálására szolgálnak
Endokrin diszruptorok – hormonrendszert károsító vegyszerek

A kémiai szennyezőanyagok pusztítást okoznak az endokannabinoid rendszer károsításával?

A tudományos kutatások egy kicsi, de egyre növekvő része a gyakori szennyező anyagok és az endokannabinoid rendszer (EKR) diszregulációja közötti kapcsolatot vizsgálja. Ez a kapcsolat jelentős bizonyítékul szolgálhat abban, hogy az endokrin rendszert károsító vegyi anyagoknak való kitettség – akár csekély mennyiségben is – miért káros az emberi egészségre.

Az endokrin diszruptorok a vegyi anyagok nagy és változatos csoportját jelentik, amelyet nem az határoz meg, hogy hogyan használják őket a termékekben, hanem az, hogy hogyan hatnak az emberi testben. Az újonnan felfedezett endokannabinoid rendszerhez hasonlóan az endokrin rendszer számos biológiai folyamatot irányít, beleértve az energia-anyagcserét és a reproduktív funkciót. A gyakori endokrin diszruptor vegyi anyagok közé tartozik a biszfenol A (BPA) és helyettesítői a BPS és a BPF; a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS), amelyek közé közel 5000 anyag tartozik; a ftalátok; parabének; és az organofoszfát növényvédő szerek, mint például a malation és a klórpirifosz.

A természetben előforduló hormonok, köztük az ösztrogének és az androgének utánzásával, blokkolásával vagy más módon történő beavatkozással az endokrin rendszert károsító szerek képesek a test egyensúlyát felborítani, és ez egészségkárosodást okozhat, akár évtizedek alatt kifejtett hatással is. Lehet, hogy gyengíthetik képességünket betegségek, így a COVID-19 okozta betegség, elhárítására – derül ki az Environmental Health News friss cikkéből.

Nagyon érzékeny rendszerek

A kutatók szerte a világon azon dolgoznak, hogy megértsék ezeket a mindenütt jelenlévő vegyszereket és azok egészségügyi hatásait. Például, hogyan befolyásolja az endokrin rendszert károsító vegyi anyagoknak való kitettség a rák vagy a cukorbetegség kockázatát? Milyen nagy vagy kicsi dózis miatt kell aggódnunk? És hogyan változik az érzékenység ezekre a vegyi anyagokra az egyes életszakaszokban, az anyaméhtől a felnőttkorig?

Egy kicsi, Olaszországban székelő tudóscsoport vizsgálta a terület egy határozottan hiányos szegletét: az endokrin rendszert károsító anyagok és az endokannabinoid rendszer közötti kapcsolatot.

Ránézésre van értelme összekapcsolni a kettőt. Mindkettő szabályozza a test rendszereinek belső egyensúlyát vagy homeosztázisát (a belső környezet dinamikus állandóságát). Mindkettő magában foglalja az agy és különféle más szervek részeit. A hagyományos toxikológiai kontextusban mindkettő nagyon érzékeny rendszernek tűnik, amelyek nemlineáris dózis-válasz görbéket mutatnak, vagyis a nagy dózisoknak nincs feltétlenül nagyobb hatásuk, mint az alacsony dózisoknak. Az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy mindkettőt könnyen befolyásolhatják vagy zavarhatják exogén (külső) vegyületek – egyik esetben az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok, a másikban szintetikus vagy növényi alapú kannabinoidok.

A természetben előforduló hormonok megzavarásával az endokrin rendszert károsító anyagok felboríthatják a test belső egyensúlyát, és egészségkárosító folyamatokat indíthatnak el.

Az elmúlt öt év folyamán Oliana Carnevali endokrinológiai szakértő, a Marche Műszaki Egyetem fejlődésbiológiai professzora vezetésével egy kutatócsoport öt cikket tett közzé, amelyekben vizsgálták az endokannabinoid rendszer szerepét – beleértve a receptorokat, metabolikus enzimeket és az endogén kannabinoidokat – az endokrin rendszert károsító vegyszerek bizonyos megfigyelt hatásainak közvetítésében.

„Figyelembe véve az endokrin rendszert károsító vegyi anyagoknak a reprodukciós rendszerre és a lipid anyagcserére gyakorolt jól dokumentált negatív hatásait, feltételeztük, hogy mindez összefüggésben van az endokannabinoid rendszerrel, amely számos fiziológiai folyamatra hatással van, ideértve a szaporodást és az energia homeosztázist is” – írja Carnevali és Isabel Forner-Piquer társszerző, posztdoktori kutató.

Az Endokannabinoid rendszer

Toxikus kitettség

Ezeket a vizsgálatokat a toxikológiai kutatásokban elterjedten használt két halfajon – az édesvízi zebrahalon és a tengeri aranydurbincson (aranyfejű tengeri keszeg) – végezték, ezért nem vonatkoztathatók közvetlenül az emberi tapasztalatokra. A kutatók felnőtt halakat két ismert endokrin diszruptor, a BPA és a diizononil-ftalát (DiNP) műanyag adalék hatásának tették ki. Hipotézisüknek megfelelően megállapításaik arra utalnak, hogy az endokannabinoid rendszer szerepet játszik az endokrin rendellenességek szabályozásában.

A kutatók azt találták, hogy mindkét vegyi anyag 21 napig tartó, környezeti szempontból releváns szinten való krónikus kitettség elegendő volt ahhoz, hogy mindkét állatmodellben megváltoztassa az endokannabinoid rendszert. Ezek a szennyező anyagok három fogékony szövetben – az agyban, a májban és az ivarmirigyekben – és három különböző szinten: gén expresszió, enzimatikus aktivitás és endokannabinoid szint, változtatták meg a rendszert.

„Az elmúlt három évtizedben az endokannabinoid rendszer új sejtjelző rendszerként jelent meg, mint egy másik fajta ‘hormon’, amelynek fontos szerepe van az emberi és nem-emberi egészség megőrzésében” – írta a két szerző. „Valójában tudjuk, hogy amikor megszűnik az endokannabinoid rendszer szabályozó szerepe, az számos egészségügyi rendellenesség kiindulópontja. Következésképpen manapság az endokannabinoid rendszert terápiás célpontként közelítik meg számos patológia esetén. Az endokannabinoid rendszernek az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok általi megváltoztatása arra enged következtetni, hogy az általános állatjóllétre gyakorolt negatív hatás erős ütést mér a vadállatokra és az emberekre egyaránt”.

Ritka tanulmányok

Ezen a kutatócsoporton kívül azonban az endokannabinoid rendszer szerepe az endokrin rendszert károsító anyagok egészségügyi hatásainak közvetítésében csak szórványos figyelmet kapott a tudományos irodalomban az elmúlt két évtizedben. Ezek a tanulmányok példákat mutatnak arra, hogy a parabének, a BPA, a klórpirifosz és 4-NP (mosószerekben megtalálható, ismert élelmiszer és ivóvíz szennyező vegyület) megzavarják az endokannabinoid rendszer működését.

A BPA és más endokrin diszruptorok káros terhességi eredményeket okozhatnak az endokannabinoid rendszerre gyakorolt hatásuk miatt.

2002-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatta, hogy a klórpirifosz és más szerves foszfátos növényvédő szerek gátolták a CB1 receptort, amely a THC és az endogén kannabinoidok hatásait mediálja a központi idegrendszeren keresztül.
Az UC Berkeley kutatóinak 2008-as tanulmánya kimutatta, hogy a szerves foszfor vegyületek blokkolják az endokannabinoidokat lebontó monoacil-glicerin-lipáz (MAGL) és zsírsav-amid-hidroláz (FAAH) enzimeket, ami az agyban fokozott endokannabinoidszintet és diszregulált kannabinoid receptor szignálozást eredményez.
2011-ben olasz tudósok a General and Comparative Endocrinology című szakfolyóiratban arról számoltak be, hogy az ösztrogén-utánzó vegyi anyagoknak való kitettség okozta állandó stressz aranyhalban vizsgálva változásokat váltott ki a FAAH-ban és a kannabinoid receptorokban.
Szintén 2011-ben a brit-kolumbiai Simon Fraser Egyetem kutatói egy tanulmányukban arról számoltak be, hogy különféle közönséges ftalátok gátolhatják a CB1 receptorokhoz való kötődést.
2016-ban olasz tudósok egy harmadik csoportja a Pharmacological Research folyóiratban közölt tanulmányban kimutatták, hogy a biszfenol A-nak való kitettség megváltoztatja a génexpressziót és alulszabályozza a CB1-receptort, súlyvesztést és „anorexigén (étvágytalanságot okozó) hatást” eredményezve hím egerekben.
A Mississippi Állami Egyetem kutatóinak 2017-ben az International Journal of Toxicology szaklapban megjelent tanulmánya szerint a klórpirifosznak való kitettség gátolta az endokannabinoidokat metabolizáló enzimeket (FAAH és MAGL) patkányokban.
Végül 2018-ban lengyel kutatók a Chemosphere szaklapban írt tanulmányuk szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a BPA és más endokrin diszruptorok az endokannabinoid rendszerre gyakorolt hatásuk következtében káros hatással lehetnek a terhességre.

A CB1 kannainoid receptor véd a peszticidek toxicitása ellen

Parabének a testápolószerekben

Tennessee-i és kaliforniai tudósok egy 2016-os közös tanulmányukban kimutatták, hogy a parabéneknek, a testápoló szerekben széles körben tartósítószerként használt vegyi anyagok használatával járó bizonyos biológiai hatások oka az endokannabinoid rendszerbe való közvetlen beavatkozás lehet a FAAH-n (zsírsav-amid-hidroláz) keresztül.

Bruce Hammock szenior szerző, a Kaliforniai Egyetem (Davis) egyik professzora, akinek laboratóriuma a peszticid-biotechnológiára szakosodott, azt mondta, hogy bár ez az in vitro laboratóriumi kutatás nem feltétlenül alkalmazható az emberi tapasztalatokra, az eredmények további bizonyítékokkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy az endokrin rendszert károsító anyagok kölcsönhatásba léphetnek az endokannabinoid rendszerrel valamint az endokrin rendszerrel.

„Általánosságban nagyon nehéz az endokrin diszruptorok laboratóriumi körülmények között mért hatását mennyiségileg összehasonlítani az életben tapasztalt tényleges hatással, esetünkben a parabén hatásával, de ez érdekes téma. Mindezek a rendszerek hatással vannak egymásra”.

Jerry Heindel, az endokrin zavarok szakértője és az Országos Környezet-egészségügyi Tudományok Intézetének korábbi igazgatója, egyetért ezzel. Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy legalább néhány endokrin rendszert károsító vegyi anyag hat az endokannabinoid rendszerre. Tágabban értelmezve, az endokannabinoid rendszernek köze lehet különféle egészségügyi következményekhez, amelyekről ismert, hogy összefüggenek az endokrin rendszert károsító anyagoknak való kitettséggel – mondta Heindel.

A testápolószerekben tartósítószerként széles körben használt parabénekkel összefüggésben bekövetkező bizonyos biológiai hatások az endokannabinoid rendszerbe való közvetlen beavatkozásnak tudhatók be.

Angel Nadal, a spanyol Miguel Hernández Elche-i Egyetem szintén endokrin diszruptorokkal foglalkozó szakembere elmondta, hogy a kémiai szennyező anyagok közvetlenül az endokannabinoid rendszerre való hatása új volt számára, de elfogadható. „Ez egy olyan terület, amely további kutatásokat igényel” – mondta.

Szerzői jog, Project CBD. Engedély nélkül nem nyomtatható újra.

Fordította: Damján Marianna

Források

Bisset KM, Dhopeshwarkar AS, Liao C, Nicholson RA. The G protein-coupled cannabinoid-1 (CB1) receptor of mammalian brain: inhibition by phthalate esters in vitro. Neurochem Int.2011 Oct;59(5):706-13. doi: 10.1016/j.neuint.2011.06.019. Epub 2011 Jul 7. PubMed PMID: 21763743.
Buntyn RW, Alugubelly N, Hybart RL, Mohammed AN, Nail CA, Parker GC, Ross MK, Carr RL.Inhibition of Endocannabinoid-Metabolizing Enzymes in Peripheral Tissues Following Developmental Chlorpyrifos Exposure in Rats. Int J Toxicol. 2017 Sep/Oct;36(5):395-402. doi: 10.1177/1091581817725272. Epub 2017 Aug 18. PubMed PMID: 28820005; PubMed Central PMCID: PMC5585048.
Carr RL, Borazjani A, Ross MK. Effect of developmental chlorpyrifos exposure, on endocannabinoid metabolizing enzymes, in the brain of juvenile rats. Toxicol Sci. 2011 Jul;122(1):112-20. doi: 10.1093/toxsci/kfr081. Epub 2011 Apr 20. PubMed PMID: 21507991; PubMed Central PMCID: PMC3143466.
Forner-Piquer I, Mylonas CC, Fakriadis I, Papadaki M, Piscitelli F, Di Marzo V, Calduch-Giner J, Pérez-Sánchez J, Carnevali O. Effects of diisononyl phthalate (DiNP) on the endocannabinoid and reproductive systems of male gilthead sea bream (Sparus aurata) during the spawning season. Arch Toxicol. 2019 Mar;93(3):727-741. doi: 10.1007/s00204-018-2378-6. Epub 2019 Jan 2. PubMed PMID: 30600365.
Forner-Piquer I, Mylonas CC, Calduch-Giner J, Maradonna F, Gioacchini G, Allarà M, Piscitelli F, Di Marzo V, Pérez-Sánchez J, Carnevali O. Endocrine disruptors in the diet of male Sparus aurata: Modulation of the endocannabinoid system at the hepatic and central level by Di-isononyl phthalate and Bisphenol A. Environ Int. 2018 Oct;119:54-65. doi: 10.1016/j.envint.2018.06.011. Epub 2018 Jun 19. PubMed PMID: 29933238.
Forner-Piquer I, Santangeli S, Maradonna F, Rabbito A, Piscitelli F, Habibi HR, Di Marzo V, Carnevali O. Disruption of the gonadal endocannabinoid system in zebrafish exposed to diisononyl phthalate. Environ Pollut. 2018 Oct;241:1-8. doi: 10.1016/j.envpol.2018.05.007. Epub 2018 May 21. PubMed PMID: 29793103.
Forner-Piquer I, Maradonna F, Gioacchini G, Santangeli S, Allarà M, Piscitelli F, Habibi HR, Di Marzo V, Carnevali O. Dose-Specific Effects of Di-Isononyl Phthalate on the Endocannabinoid System and on Liver of Female Zebrafish. Endocrinology. 2017 Oct 1;158(10):3462-3476. doi: 10.1210/en.2017-00458. PubMed PMID: 28938452.
Kodani SD, Overby HB, Morisseau C, Chen J, Zhao L, Hammock BD. Parabens inhibit fatty acid amide hydrolase: A potential role in paraben-enhanced 3T3-L1 adipocyte differentiation. Toxicol Lett. 2016 Nov 16;262:92-99. doi: 10.1016/j.toxlet.2016.09.011. Epub 2016 Sep 19. PubMed PMID: 27659731; PubMed Central PMCID: PMC5096949.
Martella A, Silvestri C, Maradonna F, Gioacchini G, Allarà M, Radaelli G, Overby DR, Di Marzo V, Carnevali O. Bisphenol A Induces Fatty Liver by an Endocannabinoid-Mediated Positive Feedback Loop. Endocrinology. 2016 May;157(5):1751-63. doi: 10.1210/en.2015-1384. Epub 2016 Mar 25. PubMed PMID: 27014939; PubMed Central PMCID: PMC6285285.
Nomura DK, Blankman JL, Simon GM, Fujioka K, Issa RS, Ward AM, Cravatt BF, Casida JE.Activation of the endocannabinoid system by organophosphorus nerve agents. Nat Chem Biol. 2008 Jun;4(6):373-8. doi: 10.1038/nchembio.86. Epub 2008 Apr 27. PubMed PMID: 18438404; PubMed Central PMCID: PMC2597283.
Pomatto V, Palermo F, Mosconi G, Cottone E, Cocci P, Nabissi M, Borgio L, Polzonetti-Magni AM, Franzoni MF. Xenoestrogens elicit a modulation of endocannabinoid system and estrogen receptors in 4NP treated goldfish, Carassius auratus. Gen Comp Endocrinol. 2011 Oct 1;174(1):30-5. doi: 10.1016/j.ygcen.2011.08.001. Epub 2011 Aug 10. PubMed PMID: 21855545.
Suglia A, Chianese R, Migliaccio M, Ambrosino C, Fasano S, Pierantoni R, Cobellis G, pChioccarelli T. Bisphenol A induces hypothalamic down-regulation of the the cannabinoid receptor 1 and anorexigenic effects in male mice. Pharmacol Res. 2016 Nov;113(Pt A):376-383. doi: 10.1016/j.phrs.2016.09.005. Epub 2016 Sep 15. PubMed PMID: 27641926.
Vandenberg LN, Colborn T, Hayes TB, Heindel JJ, Jacobs DR Jr, Lee DH, Shioda T, Soto AM, vom Saal FS, Welshons WV, Zoeller RT, Myers JP. Hormones and endocrine-disrupting chemicals: low-dose effects and nonmonotonic dose responses. Endocr Rev. 2012 Jun;33(3):378-455. doi: 10.1210/er.2011-1050. Epub 2012 Mar 14.
Zbucka-Kretowska M, Zbucki R, Parfieniuk E, Maslyk M, Lazarek U, Miltyk W, Czerniecki J, Wolczynski S, Kretowski A, Ciborowski M. Evaluation of Bisphenol A influence on endocannabinoid system in pregnant women. Chemosphere. 2018 Jul;203:387-392. doi: 10.1016/j.chemosphere.2018.03.195. Epub 2018 Mar 30. PubMed PMID: 29627605.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/