A kannabiszban található flavonoidok és hatásaik

Ha figyelembe vesszük a több mint 200 bioaktív vegyületet, amelyeket a kannabiszban fedeztek fel, akkor gyakran a szélesebb körben ismert fitokannabinoidok és terpének hajlamosak ellopni a reflektorfényt. Azonban nem ezek az egyetlen fontos vegyületek, amelyeket a kannabisz termel. Vegyük például a flavonoidokat. Ezek az ismert vegyületek nagyjából 10%-át teszik ki, és több mint 30 különböző található meg belőlük a kannabiszban.

A flavonoidok nem kizárólag a kannabisz növényben találhatók meg, a tudósok több ezret azonosítottak belőlük a természetben, a virágoktól a gyümölcsökön át és zöldségekig. Vannak azonban olyanok is, amelyekről ismert, hogy csak a kannabiszban találhatók meg, ezek a kannflavinok. A terpénekhez hasonlóan a flavonoidok is szerepet játszanak abban, hogy érzékszerveinkkel hogyan érzékeljük a kannabiszt. Azonban a flavonoidokban sokkal több van annál, mint ami az orrunkkal és ízlelőbimbóinkkal találkozik, hiszen valójában a kannabisz növény leginkább tanulmányozott vegyületei közé tartoznak.

A flavonoidokat Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1930-ban, aki akkor azt gondolta, hogy a flavonoidok is a vitaminok közé sorolhatók (P-vitamin), később azonban kiderül, hogy a fogyasztásuk nem feltétlenül szükséges az egészség megőrzéséhez, így ma a flavonoidokat nem tekintik vitaminnak.

A flavonoidok mindenhol megtalálhatók a természetben

A flavonoidok számos növényben megtalálható másodlagos metabolitok, amelyek gazdag változatosságukról és színükről ismertek a növényvilágban. A flavonoid szó a latin „flavus” szóból származik, jelentése „szőke” vagy „sárga”, amely a leggyakrabban előforduló színárnyalatukat írja le.

Szinte minden növényfajban, beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és fűszernövényeket, nagyjából összesen 8000 flavonoid található. A mai napig közülük nagyjából 30-at azonosítottak a kannabisz növényben.

A flavonoidok a növényvilág egyik legjelentősebb tápanyagcsaládja. Fontos tápértéket biztosítanak, miközben egészségügyi előnyökkel is járnak az emberek és a növények számára egyaránt. Segítik a magok fejlődését és a növekedési folyamatot azáltal, hogy olyan alapvető funkciókat hajtanak végre, mint a sejtciklus előrehaladása.

A flavonoidok a növények védekező mechanizmusaként is működnek, meggátolva a környezeti stressztényezők, például baktériumok, gombák, rovarok és a nap UV sugarai által okozott károkat.

Ezek a kulcsfontosságú vegyületek kémiai hírvivőként és fiziológiai szabályozóként is működnek, ezért a flavonoidok nélkülözhetetlenek a növény túléléséhez és szaporodásához.

A növekedési folyamat szabályozásán és a védelem biztosításán túl a flavonoidok felelősek a növények egyediségéért is. A flavonoidok meghatározzák a növények ízében, aromájában és pigmentjeiben tapasztalható különbségeket, így a kannabisz esetében a fajták egyedi ízét, illatát és színét biztosítják.

Egy friss tanulmány rávilágít, hogy a terpének fontossága a kannabisz aromájának összefüggésében túl van hangsúlyozva.

A terpéneken kívül az illékony anyagok más kulcsfontosságú osztályai is léteznek a kannabiszban, amelyeket általában flavorant (illatosító, ízesítő anyag) névvel illetünk. Az egyes aromákhoz kifejezetten kapcsolható kulcsfontosságú vegyületcsoport: az illékony kénvegyületek (VSC-k).

A kannabisz fajták (kemovarok) gyakran nagyon hasonló terpénprofilokkal rendelkeznek, ami azt jelzi, hogy nem ezek a hajtóerő az egyedi aromás különbségek mögött.

A flavonoidok farmakológiailag aktív vegyületek

A kannabiszban található flavonoidok döntő szerepet játszanak abban, hogy a növényt érzékszerveinkkel hogyan érzékeljük, az általuk biztosított pigment és íz miatt, jelenlétük ugyanakkor terápiás előnyökkel is jár.

A flavonoidok, amelyek kannabinoidokkal és terpénekkel összedolgoznak, támogatják a szervezet endokannabinoid rendszerének működését. És csakúgy, mint a másik két vegyületcsoport, a flavonoidok gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatásúak, amivel segítenek elkerülni bizonyos betegségeket.

A flavonoidok létfontosságú összetevői a „társas hatásnak”, amely leírja, hogy a kannabinoidok, terpének, flavonoidok és más vegyületek hogyan kiegészítik ki egymást azzal, hogy kölcsönhatásba lépnek a szervezet endokannabinoid rendszerével. Mivel ezeknek a vegyületeknek minden kannabisz fajtában más-más kombinációja található, a társas hatásra gondolhatunk úgy, mint annak okára, amiért a különböző fajták különböző gyógyászati és pszichoaktív hatásokat fejtenek ki.

Ezeknek a növényi alapú vegyületeknek más-más aránya található minden egyedi növényfajtában, ami különböző kémiai reakciók sorozatát váltja ki az idegrendszerben. Emiatt egyes fajták a fájdalom csillapítására, míg mások „felemelő” hatás kiváltására alkalmasabbak.

A kannabisz leveleiben és virágaiban a flavonoidok teljes mennyisége elérheti a száraz tömeg 2,5%-át, míg a magvakban és a gyökerekben szinte egyáltalán nincsenek jelen. A flavonoid profil a fejlődés során változik, más növényekhez hasonlóan környezeti tényezőktől függ.

Ha a színpigmentáció, a szag, az íz és a védelem nem lenne elég, a kutatások kimutatták, hogy a flavonoidok farmakológiailag is rendkívül aktívak, beleértve azokat az előzetes kutatásokat is, amelyek szerint a kizárólag a kannabiszban található kannflavinok jelentős gyógyászati előnyökkel rendelkeznek.

Nem teljesen ismert, hogy a flavonoidok fokozzák-e a kannabinoidok tulajdonságait vagy módosítják a hatékonyságukat, ez a terület további kutatásokat igényel.

Növényi kannabinoidok

A flavonoidok egészségügyi előnyei

A különböző flavonoidok különböző módon segíthetik a szervezetet. Egyrészt a flavonoidokat tartalmazó élelmiszerek beépítése az étrendbe hatékony módja lehet a magas vérnyomás kezelésének. Egy 2015-ben közzétett áttekintés szerint a flavonoidok legalább öt altípusának van kimutatható hatása a magas vérnyomás csökkentésére.

Ezenkívül a teában, kávéban és szójában található flavonoidok csökkenthetik a szívroham és a szélütés kockázatát. Az elmúlt években több tanulmány is kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik nagyobb mennyiségű flavonoidot fogyasztottak étrendjük részeként, kisebb a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A flavonoidok szív- és érrendszeri előnyeinek bizonyításához azonban további kutatásokra van szükség.

A flavonoidokban gazdag étrend csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. Egy 2018-ban végzett metaanalízis eredményei arra utalnak, hogy az étrendi flavonoidok nagy mennyiségű bevitele a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával hozható összefüggésbe. Azonban további kutatásokra van szükség a flavonoidok vércukorszint-szabályozóként való hatékonyságának bizonyításához.

A flavonoidok gyulladásgátló és antioxidáns hatásai arra is ösztönözték a kutatókat, hogy tanulmányozzák a flavonoidok rákellenes gyógyszerként való potenciálját. A kutatások számos rákellenes hatásmechanizmust azonosítottak, beleértve a karcinogén inaktiválást, a sejtosztádás gátlását, a sejtciklus leállítását, a rákos sejtek önpusztítását, a rákos sejtek vérellátásának gátlását, az antioxidációt és a multidrog rezisztencia visszafordítását, vagy ezen mechanizmusok kombinációját.

Ezen felül a flavonoidokat tartalmazó élelmiszerek bevitele és az egészséges táplálkozás csökkentheti bizonyos rákbetegségek kialakulásának kockázatát.

Azonban további vizsgálatokra van szükség annak megerősítésére, hogy a flavonoidok hatékony rákterápiaként használhatók-e.

A flavonoidok széles körű egészségügyi előnyökkel járhatnak, de ezek a leggyakoribb terápiás hatásaik:

• megvédik a sejteket a károsodástól (antioxidánsok),
• gátolják a betegségeket okozó gyulladásokat,
• javítják a szív- és érrendszeri funkciókat,
• megelőzik vagy csökkentik a kognitív hanyatlást, beleértve a demenciát,
• kezelik a vírusfertőzéseket,
• csökkentik a cukorbetegség, a rák és sok más betegség kockázatát.

A flavonoidoknak nincs ismert súlyos mellékhatásuk. A flavonoid-étrendkiegészítők szedése azonban bizonyos kockázatokat rejthet magában, akárcsak bármely más, a hatóságok által nem szabályozott étrend-kiegészítő. Toxicitási problémák és gyógyszerkölcsönhatások merülhetnek fel bizonyos flavonoid-kiegészítők esetében, ezért a legjobb, ha közvetlenül természtes forrásból szerezzük be ezeket a botanikai vegyületeket: gyümölcsök, zöldségek és gyógynövények fogyasztásával.

Érdemes még megjegyezni, hogy a flavonoidok alacsony biohasznosulással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy hiába fogyasztunk ezekkel a tápanyagokkal teli ételeket, szervezetünk nem vesz fel belőlük nagy mennyiséget. Jelenleg vizsgálják a flavonoidok biológiai hozzáférhetőségének növelésének különböző módszereit.

Terpének

A kannabiszban található flavonoidok és lehetséges előnyeik

Apigenin

Szerkezetileg az apigenin sárga színű, szilárd kristályos anyag és évszázadok óta használják gyapjúfestékként.

Az apigenin számos természetes táplálékforrásban megtalálható, például narancsban, articsókban, hagymában, búzacsírában, zellerben és spenótban. A kamilla tea és a szárított petrezselyem gazdag apigeninforrások. Az apigenin a kamillavirágban található flavonoidok 68%-át teszi ki, és jelentősen hozzájárul annak színéhez és ízéhez. Sokan kamillateát kortyolgatnak lefekvés előtt, hogy jobban aludjanak. Az apigenin nyugtató tulajdonságai miatt olyan népszerű a kamillatea az álmatlansággal küzdők körében. Ezek a hatások azonban nagyobb dózisok esetén a legjelentősebbek, kis mennyiségű apigenin nem feltétlenül enyhíti a szorongást vagy az álmatlanságot.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az apigenin segíthet a szorongás és a depresszió leküzdésében is, megmagyarázva, hogy egy csésze kamillatea miért lehet olyan nyugtató. Az apigenin aktív antioxidánsként is ismert, valamint gyulladásgátló és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik.

A kutatók az apigenint ígéretes molekulának tartják a rák megelőzésében. Az apigeninről kimutatták, hogy segíthet elpusztítani az emberi ráksejteket és gátolhatja a daganatok növekedését mellrák, méhnyakrák, vastagbél rák, tüdőrák, petefészekrák, prosztata rák, bőr rák, pajzsmirigy rák, májrák, neuroblasztóma agydaganat esetén.

Βeta-szitoszterin

A β-szitoszterin az emberi étrendben a legnagyobb mennyiségben előforduló növényi szterin, számos babban, diófélékben és magvakban megtalálható, kémiai szerkezete hasonló a koleszterinhez, de csökkentheti a koleszterinszintet.

Számos gyógynövény, köztük a fűrészpálma és az ördögkarom fő összetevője. Bár a β-szitoszterol humán klinikai vizsgálatokban hatásos a prosztata megnagyobbodása ellen, és rákellenes és gyulladáscsökkentő hatása is van, de ezek a hatásmechanizmusok kevéssé ismertek.

A β-szitoszterol növekedést gátló és citotoxikus hatást fejt ki számos rákos sejtvonal ellen, többek között mellrák, fibroszarkóma, prosztatarák és leukémia esetén.

Fisetin

A fisetin egy sárga növényi pigment, különféle növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő, mint például eperben, almában, datolyaszilvaban, szőlőben, hagymában és uborkában. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a fisetin gyulladáscsökkentő, rákellenes és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik.

A fisetin igéretes gyulladáscsökkentő, ugyanakkor nemcsak a fájdalmat és a duzzanatot csökkenti a testben, hanem erős antioxidánsként is működik, lebontja a sejteket, amelyek gyulladásos betegséghez vezetnek.

Az elhúzódó és szabályozatlan immunválaszok krónikus gyulladást okoznak. Ez különféle problémákhoz vezet, mint például neurológiai rendellenességek, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás, tüdőbetegségek, immunológiai betegségek és rákos megbetegedések. Ezért a gyulladások kezelése és megelőzése számos krónikus betegség kockázatát csökkenti.

Egy 2018-ban közzétett állatkísérlet ígéretes eredményeket mutatott az allergiás asztma fiszetinnel történő kezelésében a légúti gyulladás gátlásával.

2021-ben egy tanulmány megerősítette, hogy a fisetin gátolja a gyulladást és az endotoxikus sokkot az immunsejtekben.

Egy 2006-ban végzett tanulmány kimutatta, hogy a fisetin potenciális gyógyszer lehet a gyulladásos betegségek kezelésére a hízósejt-aktiváció leszabályozása révén – ami a hisztaminokon keresztül szabályozza az allergiás reakciót.

Az oszteoporózis egy gyakori degeneratív csontrendszeri rendellenesség, amely alacsony csonttömeget okoz. Ennek eredményeként az oszteoporózisban szenvedőknél sokkal nagyobb a csonttörések kockázata.

A 2012-ben közzétett kutatások szerint a fisetin hasznos lehet az oszteoklasztokkal kapcsolatos rendellenességek, köztük a csontritkulás kezelésében.

A fisetinnek a rák kezelésében vagy megelőzésében való potenciáljával kapcsolatos kutatások figyelemre méltó eredményeket mutatnak. A melanoma, a mellrák és a rák sok más formája esetén végzett kutatások azt mutatják, hogy a fisetin segít „kitisztítani” a mérgező, elhalt sejteket.

Egy 2020-as tanulmányi áttekintésben a fisetin ígéretes rákellenes hatást mutatott számos rák esetében. A fisetin gátolja a rákos sejtek szakaszait (terjedését), megakadályozta a sejtciklus progresszióját, valamint a sejtnövekedést, és apoptózist indukált.

Egy 2011-es tanulmányban a fiszetin sikeresen gátolta a daganatok kialakulását egerekben, és az adatok arra utalnak, hogy a fiszetin hatásos lehet a melanoma ellen.

A fisetinre vonatkozó orvosi kutatások áttekintése megjegyezte, hogy az autofágia (sejthalál) ösztönzése révén képes lehet a mellrák kezelésére.

Galangin

A galangin a galanga (galangál) növény gyökérből származik, a leggyakoribb táplálékforrása a méz. A tudósok a galangint funkcionális élelmiszer-összetevőként tartják számon, és ez a besorolás azt jelenti, hogy a galangint biztonságosan hozzá lehet adni az élelmiszerekhez, ami potenciális gyógyászati vagy táplálkozási célokat szolgál.

A galangin egészségügyi előnyeivel kapcsolatos kutatások szerint jelentős egészségügyi előnyökkel járhat többek között a gyulladások kezelésében, a vírusok, illetve a rákos daganatok elleni küzdelemben.

A galangin a kemoterápia alternatívája lehet egyes rákos betegek számára. A 2021-ben a Biomedicine & Pharmacotherapy folyóiratban közzétett kutatások feltárták, hogy a galangin terápiás hatást fejthet ki a nyelőcsőrák, a melanoma (bőrrák), a tüdőrák, a petefészekrák és más, jellemzően rossz prognózisú ráktípusok ellen. Ezenkívül korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a citruslevekkel együtt a galangin is gátolja a mellráksejtek növekedését.

A tudósok megfigyelték a cukorbeteg patkányok kontrollcsoportját, és felfedezték, hogy a rágcsálók májműködése javult a galangin beadása után. Az állatkísérlet szerzői szerint ezek az eredmények bizonyítják a galangin antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságait. Egy humán sejtvizsgálat azt mutatja, hogy a galangin (a pinocembrin nevű flavonon) enyhíti az inzulinrezisztenciát.

A legújabb kínai kutatások kimutatták, hogy a galangin segíthet megelőzni a fekélyes vastagbélgyulladást, egy gyulladásos bélbetegséget (IBD). A kutatók arról számoltak be, hogy a galangin beadása csökkentette a gyulladást, miközben javította a vastagbél egészségét és a „jó” baktériumok szintjét a bélmikrobiómában.

A galanginról kimutatták, hogy megvédi az emberi fibroblasztokat (a kötőszöveti szerkezetet fenntartó sejteket), és csökkenti a rheumatoid arthritishez kapcsolódó gyulladást. A legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy a galangin hasonló védő és gyulladáscsökkentő hatással bír az osteoarthritis kezelésében.

Heszperidin és heszperetin

Ez a két ismert vegyület a flavanonok, a flavonoidok egyik alcsaládjába tartozik, és elsősorban a citrusfélékben találhatók meg, mint például a narancs, a grapefruit, a citrom és a mandarin. Kutatások kimutatták, hogy a heszperidin antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A heszperidin fogyasztása után az emberi szervezetben heszperetin szabadul fel.

A heszperidin javíthatja a szív egészségét, csökkentheti a vérnyomást és enyhítheti a menopauza tüneteit. A heszperetin vírusellenes tulajdonságokkal is rendelkezik, és különösen hasznos lehet a COVID-19 kezelésében, ez az egyik oka annak, hogy a friss narancslevet oly gyakran ajánlják megfázás és influenza kezelésére.

A dokkolási/kötődési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a vírusellenes flavonoidok (heszperetin, miricetin, linebacker és kaflanon) ugyannyira vagy hatékonyabban kötődhetnek az ACE2 receptorhoz, mint a klorokin, egy másik vizsgált gyógyszer a SARS-CoV-2 ellen.

A gyulladás csökkentése a flavonoidok, így a heszperidin egyik legerősebb hatása. A Journal of Functional Foods folyóiratban megjelent kutatás azt mutatja, hogy a heszperetin erős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, és képes csökkenteni a széles körben elterjedt gyulladást és az oxidatív stresszt.

A tudósok felfedezték, hogy a heszperetin képes elpusztítani a májráksejteket. A Medical Oncology folyóiratban megjelent kutatásban arról számoltak be, hogy a flavonoid képes sejthalált indukálni hepatocelluláris karcinóma sejtekben (májráksejtekben). Ez a megállapítás jelentős, mivel a hepatocelluláris karcinóma a primer májrák leggyakoribb típusa, valamint az ötödik leggyakoribb ráktípus világszerte.

Ezenkívül egy egereken végzett vizsgálatban kimutatták a heszperidin antiproliferatív hatását, amely alátámasztja a flavonoid kemopreventív potenciálját tüdőrák ellen.

Kannflavinok

A kannflavinok kémiailag prenil flavonoidok, elsősorban a kannabiszra jellemzőek, de előfordulnak más növényekben is. Elsőnek a kannflavin A, B és C vegyületeket azonosították.

Egy 26 tanulmányt magába foglaló áttekintés összefoglalta a preklinikai modellekben eddig megfigyelt hatásokat. Ezek az eredmények a kannflavinok ígéretes gyógyászati és terápiás tulajdonságaira mutatnak rá, kiemelve bennük a klinikai transzláció lehetőségét.

Míg a kutatások a kezdeti szakaszban vannak, egy 2014-es tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kannflavin B csökkenti a leukotrién termelését, amely egy kémiai hírvivő, és elősegíti a gyulladást.

A kutatások azt mutatják, hogy a kannflavinok 30-szor erősebb gyulladásgátló hatást mutatnak, mint az aszpirin.

Kutatók szerint a kannflavinok gyulladáscsökkentő hatása hasznosítható és természetes fájdalomcsillapítóként használható. Ez nagyon előnyös lenne, mert a kannflavinok nem okoznak függőséget, ami alternatívát jelenthet az addiktív fájdalomcsillapító gyógyszerek, például az opioidok és az NSAID-ok helyett.

A kannflavinok, különösen a kannflavin A neuroprotektív hatást fejthetnek ki az amiloid β plakkok okozta neurotoxicitás ellen, és hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kezeléséhez.

Katechin

Sok élelmiszer nagy koncentrációban tartalmaz katechint. Az eper, cseresznye, szeder, körte, fekete szőlő és sárgabarack néhány katechinben gazdag gyümölcs. A csokoládé szintén nagy mennyiségű katechint tartalmaz, valamint friss tealevelek, nevezetesen a zöld tea, amely számos lehetséges egészségügyi előnnyel jár.

Ezen lehetséges terápiás előnyök közé tartozik a rák kockázatának csökkentése. A katechin megvédi a sejteket a szabad gyökök által okozott károsodásoktól, a káros molekuláktól, amelyek felhalmozódnak, és növelik a rák és más betegségek kockázatát. A szabad gyökökről ismert, hogy felgyorsítják az öregedési folyamatot és rontják a bőr megjelenését.

A katechin hatásának egyik figyelemre méltó módja az, hogy képes egyes humán kannabinoid receptorokhoz kötődni. Pontosabban, a teában lévő katechin affinitást mutatnak azekhoz a receptorokhoz, amelyek az endokannabinoid rendszer kulcsfontosságú összetevői.

A zöld teában található katechin hatékonynak bizonyultak a rák számos típusának megelőzésében. Az International Journal of Molecular Science folyóiratban megjelent kutatás azt mutatja, hogy a katechin gátolni tudja a tüdőrák, a mellrák, a nyelőcsőrák, a gyomorrák, a májrák és a prosztatarák kialakulását.

A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy a zöld teában található katechin nem helyettesíti a kemoterápiát vagy a rákkezelés más szokásos formáit. Ezenkívül a nem erjesztett zöld teát a katechin fogyasztásának leghatékonyabb módjaként említették a rák megelőzésére.

A Molecules tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a katechinben gazdag ételek, például a bogyós gyümölcsök és a sárgabarack fogyasztása segíthet megelőzni és kezelni a gyulladásos bélbetegséget. A katechin gyulladáscsökkentő hatása javíthatja a gyulladásos bélbetegség kimenetelét, de a kutatók szerint ez a hatás mérsékelt. A tudósok arról is beszámoltak, hogy a katechin stabilizálhatja a bélflórát és a jó baktériumok egyensúlyát, ami javíthatja az emberek egészségét, függetlenül attól, hogy gyulladásos bélbetegségben szenvednek-e vagy sem.

Egy csésze forró kakaó vagy tea kortyolgatása javíthatja szív- és érrendszeri működését. A forró csokoládéban és más italokban található katechin csökkentheti a vérnyomást, ezáltal javítva a szív egészségét és a vérkeringést az egész szervezetben.

Kempferol

A kempferol (kaempferol) a legmagasabb koncentrációban a kapribogyóban és a sáfrányban található, valamint a következő növényekben: bab, kelkáposzta, uborka, hagyma, zöldbab, spenót, gyömbér, kapor, tea, brokkoli. A kempferol adja a rózsaszirom gyönyörű színét. A kempferol a kannabisz növényben is megtalálható, más flavonoidokhoz képest viszonylag nagy mennyiségben.

A tudósok a kempferolt tartalmazó növényeket számos hatás tekintetében tesztelték, ezek szerint rákellenes, antibakteriális, gombaellenes és protozoális fertőzés ellenes hatásokkal rendelkezhet.

A kempferolról a kannabiszban található más flavonoidokkal, a luteolinnal és a kvercetinnel együtt kimutatták, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogy ezt perspektívába helyezzük, a tanulmányok azt arra utalnak, hogy erősebb antioxidánsok lehetnek, mint a C-vitamin.

Ezek a flavonoidok antioxidánsként megvédik szervezetünket a szabad gyökökként ismert instabil molekuláktól. A szabad gyökök oxidatív stresszt okoznak, egy olyan jelenséget, amikor a szervezetben túl sok van ezekből az instabil molekulákból, összehasonlítva a semlegesítésükhöz és méregtelenítésükhöz rendelkezésre álló antioxidánsok mennyiségével. Az oxidatív stressz sejtkárosodáshoz vezet, felgyorsítja az öregedést és számos krónikus gyulladásos betegséget, például rákot, magas vérnyomást, érrendszeri betegségeket és anyagcserezavarokat okozhat.

A szabad gyökök semlegesítésével és a további reaktív oxigénfajták képződésének gátlásával a kempferol megakadályozza az oxidatív stresszt, megelőzve a gyulladást. Ez elengedhetetlen része annak, hogy az antioxidánsok, például a kempferol védelmet nyújtsanak a stroke, a rák és más krónikus betegségek ellen.

Epidemiológiai vizsgálatok fordított összefüggést mutatnak a kempferol bevitel és általában a rák között. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy azoknál, akik kempferolban gazdag ételeket fogyasztanak, alacsonyabb a bőr-, máj- és vastagbélrák kialakulásának kockázata.

A kempferol megzavarja a rákos sejtek túlélésével kapcsolatos jelátviteli útvonalakat, beleértve a mellrákot, a petefészekrákot, a gyomorrákot, a tüdőrákot, a hasnyálmirigyrákot, a hepatocelluláris karcinómát és a vérrákot.

A kempferol rákellenes hatása több mechanizmuson keresztül érhető el:

• A kempferol az apoptózis (programozott sejthalál) hatékony elősegítője az emlőráksejtekben, amely a különböző jelátviteli útvonalakon keresztül érhető el;
• A kempferol antiangiogén tulajdonságokkal rendelkezhet, amelyek megakadályozzák a daganatok vérereinek növekedését;
• A kempferol metasztatikus tulajdonságokkal rendelkezhet, amelyek megakadályozzák a daganatok átterjedését a test más részeire;
• A kempferol kevésbé toxikus az egészséges sejtekre, mint más beavatkozások, például a kemoterápia.

Sajnálatos módon a kempferol hatékony rákellenes szerként való alkalmazásának alapvető korlátja az alacsony biohasznosulás, vagyis hogy rosszul szívódik fel a szervezetben. Ez a korlátozás azonban felülmúlható, ha a kempferolt más rákellenes gyógyszerekkel kombinálják, ami fokozza a rákellenes tulajdonságait és növeli a vele párosított gyógyszer biológiai hozzáférhetőségét.

A Rush University Medical Center kutatói összefüggést mutattak ki az étrend és a kognitív épség megőrzése között. A kelkáposzta, a bab, a tea, a spenót és a brokkoli, a kempferol legmagasabb forrásai, 51 százalékkal csökkentették az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

A rák elleni védekezés mellett a kempferolról kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, és hatékony lehet az olyan gyulladásos állapotok kezelésére mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a neurodegeneratív rendellenességek.

Számos tanulmány áttekintése kimutatta, hogy a kempferol gyulladáscsökkentő hatása elsősorban a gyulladásos sejtek működésének közvetlen gátlásával, vagy a gyulladást elősegítő anyagok, például citokinek és kemokinek expressziójának gátlásával van összefüggésben.

Számos sejt- és állakísérlet, amelyek a kempferol gyulladáscsökkentő tulajdonságait vizsgálták, kimutatta, hogy hatékony a különböző gyulladásos betegségek ellen.

Egy 2020-as tanulmány szerint a kempferol azon képessége, hogy küzd az oxidatív stressz ellen és kölcsönhatásba lép a központi gyulladásos folyamatokkal, hatékonnyá teheti a krónikus immunaktivációval kapcsolatos rendellenességek tüneteinek kezelésében.

Kannabiszból származó terpének és flavonoidok hatékonysága mellrák ellen

Kvercetin

A kvercetin a legnagyobb mennyiségben előforduló flavonoid (technikailag egy flavonol) az emberi táplálkozásban. Amellett, hogy természetesen megtalálható a növényi élelmiszerekben, gyakran használják étrend-kiegészítőként is, és megtalálható néhány italban, például a fekete teában és a vörösborban. A kvercetint tartalmazó élelmiszerforrások közé tartozik az alma, a vörös szőlő, a vöröshagyma, a bogyók, a méz, a zöld leveles zöldségek és a citrusfélék.

A kvercetin főként a növények héjában és leveleiben található, ami igaz a kannabisz esetében is.

A kvercetin fontos szerepet tölt be a növényekben, beleértve a magvak csírázását és fejlődését, a fotoszintézist, a növények növekedésének és fejlődésének indukálását, valamint az antioxidáns mechanizmust, amelyek védelmi rendszerként működik a növény számára, és toleranciát ad a környezeti stresszekkel szemben.

Általában a kvercetinből nagyobb dózisok (körülbelül 50-100 mg naponta) lehetnek hatásosak. Ez több, mint amit egy átlagos ember egy nap alatt megehet, egyes tanulmányok szerint az emberek naponta körülbelül 16 mg-ot fogyasztanak.

A kvercetin és a rutin a leginkább ismert és legtöbbet tanulmányozott flavonoidok, gyulladáscsökkentő, oxidatív károsodást, vérlemezke-aggregációt és a rákproliferációt gátló aktivitásuk miatt.

A kvercetinről kimutatták, hogy erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. A tanulmányok szerint erősebb antioxidáns lehet, mint a C-vitamin.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a kvercetin gyulladásgátló szer. Például a sejtes vizsgálatok kimutatták, hogy a kvercetin gátolja a gyulladást elősegítő vagy a gyulladás közvetítőit termelő fehérjék termelődését. Ezek közé tartozik a tumor nekrózis faktor, az interleukin 8 és az olyan enzimek, mint a COX.

A kannabisz már bizonyította, hogy hatékony lehet az epilepszia tüneteinek kezelésében. Ennek a hatásnak egy része a kvercetin görcsoldó tulajdonságainak köszönhető, mivel kimutatták, hogy jelentős káros hatások nélkül csökkenti az epilepsziás rohamokat.

Ezenkívül az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kvercetin képes gátolni az akut és krónikus gyulladást.

Egy reumatoid artritiszben szenvedő nők körében végzett klinikai vizsgálatban a napi 500 mg kvercetin nyolc hétig tartó kiegészítése csökkentette a tüneteket, a betegség aktivitását, és javította a reumatoid artritisz gyulladásával kapcsolatos biológiai markert.

Egy másik, a European Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy napi 500 mg kvercetin bevétele csökkentheti a gyulladásos biomarker c-reaktív fehérje (CRP) szintjét, amely megemelkedik olyan betegségek esetén, mint a cukorbetegség, a szívbetegség és a reumatoid artritisz.

Azt is kimutatták, hogy a kvercetin stabilizálja a hisztamint felszabadító sejteket, megakadályozva annak termelését és felszabadulását. Ez azért fontos, mert a hisztamin gyulladást vált ki a szervezetben.

Epidemiológiai bizonyítékok kimutatták, hogy a kvercetin védelmet nyújt számos szív- és érrendszeri problémával szemben, mint például a szívizom károsodása, szívelégtelenség, szívhipertrófia, érelmeszesedés, iszkémia és endothelsejtek diszfunkciója.
A kutatók úgy gondolják, hogy a kvercetin védő hatású, mert érrelaxáns és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok megakadályozhatják a magas vérnyomást és a szívhipertrófiát. Ez a kvercetin gyulladáscsökkentő szerepéhez is kapcsolódik, mivel a gyulladás szorosan összefügg a szívbetegségekkel.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kvercetin kiegészítő alkalmazása (730 mg minden nap 28 napon keresztül) csökkentette a vérnyomást a magas vérnyomásban (hipertóniában) szenvedőknél.

500 mg kvercetin bevitele szignifikánsan csökkentette a gyulladásos markerek, a TNF-α és az interleukin (IL-6) szintjét a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nőknél, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői.

Tanulmányok kimutatták, hogy a kvercetin kezelés képes elpusztítani a rákos sejteket, és többcélú módon harcolhat a rákkal kapcsolatos betegségek ellen.

A kutatók feltételezik, hogy a kvercetin hosszú távú napi bevitele megelőzhet bizonyos rákbetegségeket.

Kísérletek kimutatták, hogy a kvercetin apoptózist (programozott sejthalált) indukálva elpusztítja a rákos sejteket.

Egy tanulmány kilencféle rákos sejtet vizsgált: ösztrogénreceptor-pozitív mellráksejteket, vastagbélrákot, adenokarcinómát, humán prosztatasejteket, limfoblasztos leukémiás sejteket, mielómasejteket, petefészeksejteket, feokromocitóma sejteket és limfoid Raji sejteket. Minden sejtvonal azt mutatta, hogy a kvercetin apoptózist indukált. A legkedvezőbb hatásokat azonban a vastagbélrák, a prosztata, a leukémia és a limfoid Raji sejtvonalakban találták.

Egy másik, mellrákos és vastagbélrákos egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kvercetinnel kezelt egerekben jelentősen csökkent a daganatok térfogata.

Úgy tűnik, hogy a kvercetin immunmodulátorként is működik, és megakadályozhatja a vírus bejutását a sejtekbe és gátolja a vírus replikációját. Számos vírusfertőzést kezelhet és megelőzhet, beleértve a megfázást, az influenzát és a felső légúti fertőzéseket.

In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a kvercetin védelmet nyújthat a vírusfertőzések ellen.

A Journal of Clinical & Experimental Cardiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint napi 1000 mg kvercetin segíthet csökkenteni a felső légúti fertőzéseket a téli intenzív edzés után. A kvercetin szinergikusan hathat más immunerősítő tápanyagokkal, például a cinkkel, hogy segítse a vírus replikációjának csökkentését.

A kannabiszból származó flavonoid engedélyt kapott hasnyálmirigyrákos betegeken végzett klinikai vizsgálatokhoz

Luteolin

A luteolin elsősorban a növények leveleiben található, de megtalálható a kéregben és a virágszirmokban is. A luteolin élelmiszerforrásai a menta, a zeller, a brokkoli, az articsóka és a narancs. A közönséges gyógynövények, például a petrezselyem, a kakukkfű, a rozmaring és az oregánó szintén tartalmaznak luteolint.

A borsmenta leveléből kivont luteolin gátolhatja a hisztamin termelését, ezáltal javítja az allergiás tüneteket. Az Integrative Medicine tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a hisztamin viszketést okoz a bőrön, a luteolinban gazdag borsmentaolaj pedig csökkentheti az allergiákhoz kapcsolódó viszketést, beleértve az allergiás asztmát, valamint a kontakt dermatitist. Más kutatások arra utalnak, hogy a luteolin csökkentheti az allergiás orrgyulladást.

A luteolin képes lehet a nem allergiás gyulladások csökkentésére is, beleértve a szklerózis multiplexben szenvedő agyi gyulladást is. A Nutrition and Lifestyle in Neurological Autoimmune Diseases folyóiratban megjelent további bizonyítékok arra utalnak, hogy a luteolin csökkentheti a szklerózis multiplexhez kapcsolódó gyulladást. A kapcsolódó kutatások kimutatták, hogy a luteolin szerepet játszhat a bélgyulladás csökkentésében. A gyomor-bélrendszeri gyulladás számos súlyos betegséghez kapcsolódik, beleértve a Crohn-betegséget és a gyomor-bél traktus rákos megbetegedését.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a luteolin kiváló idegvédő szer egerekben, ez pedig ígéretes hír egy idős populáció számára, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő demográfiai csoport. A cukorbetegség láncreakciókat okozhat, amelyek neurodegenerációhoz is vezethetnek, és kimutatták, hogy a luteolin csökkenti a kognitív hanyatlást cukorbeteg egerekben.

A luteolinról azt is kimutatták, hogy enyhíti a traumás agysérülések által okozott másodlagos károsodásokat. A traumás agysérülés után az egész agy érintett, aminek eredményeként sok neuron lassan elpusztul, vagy megfelelő működése teljesen leáll. A luteolin lelassíthatja ezt a degenerációt, és több lehetőséget biztosít az agynak a gyógyulásra.

A luteolin számos ráktípus esetén előnyös lehet. Ez a flavonoid képes lehet szabályozni az ösztrogénszintet, ami pozitív hatással lehet bizonyos női ráktípusokra, például a mellrákra és a petefészekrákra. Ezenkívül a luteolin antioxidáns hatással lehet az emberi tüdőráksejtekre, valamint gátolja a vastagbélrák előfordulását.

Naringin (Naringenin)

A naringin természetesen előfordul a citrusfélékben, különösen a grapefruitban, ahol a gyümölcs keserű ízéért felelős.

Az emberi szervezetben a máj a naringint naringeninné metabolizálja.

A naringenin egy íztelen, színtelen domináns flavanon a grépfrútban, és számos gyógynövényben és gyümölcsben megtalálható, beleértve a grapefruitot, a bergamottot, a savanyú narancsot, a fanyar cseresznyét, a paradicsomot, a kakaót, a görög oregánót, a mentát, valamint a babot. A naringenin és a naringin aránya növényenként változó.

A naringin képes lelassítani, sőt javítani is képes a diabéteszes szövődményeket. Egészen pontosan kimutatták, hogy gátolja az oxidatív stresszt a szívsejtekben, amivel képes javítani a szív egészségét a cukorbetegeknél és a nem krónikus betegségben szenvedőknél.

Állatkísérletek kimutatták, hogy a naringin és a naringenin képes csökkenteni a testzsírtartalmat. Mivel az elhízás számos megelőzhető betegséghez kapcsolódik, ez a hatás jelentős lehet. A naringinnel végzett kutatásokból azonban hiányoznak a humán klinikai vizsgálatok.

A naringin és más citrus-flavanonok, például a heszperetin étrend-kiegészítőként hasznos lehet a demencia és a kognitív hanyatlás egyéb típusai elleni küzdelemben. A tudósok in vitro (kémcsőben) és in vivo (élő szervezet) vizsgálatokkal bizonyították a naringin és aktív metabolitja, a naringenin hatékonyságát. De több emberi kutatásra van szükség ahhoz, hogy szilárd kapcsolatot létesítsenek a naringin szedése és a demenciával való küzdelem között.

A naringenin a naringenin és természetes és szintetikus származékai antimikrobiális hatást fejtenek ki fitobiotikumként rezisztens Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok (például E. Coli), valamint gombák ellen emberekben.

Laborkísérletekben a naringenin erős vírusellenes hatást is mutatott a SARS-CoV-2 ellen.

Orientin

Az Orientin egy flavonoid, amely megtalálható a kannabiszban, a teanövényekben, a bambuszlevelekben, a bazsalikomban és a különféle virágokban és cserjékben. Éles, keserű íze van, mint a sötétebb gyógyteáknak. Noha az orientin biztosít olyan pigmentációt, mint más flavonoidok, enyhe barna színt ad a növényeknek.

Az orientin képessége a szabad gyökök eltávolítására csökkenti az oxidatív stresszt, fenntartva az antioxidánsok egészséges egyensúlyát a szervezetben. Az antioxidánsok ezután gátolják a további szabad gyökök képződését, megelőzve a korai öregedést és a betegségeket.

Egy egereken végzett vizsgálatban egy 40 mg-os adag orientinnek ugyanolyan antioxidáns kapacitása volt, mint az E-vitaminnak, így öregedésgátló hatást fejt ki.

Egy in vitro vizsgálat kimutatta, hogy az orientin hatékonyan csökkentette a szabad gyököket, és megvédte a sejteket a káros anyagoktól.

Antioxidáns hatásának kiterjesztéseként az orientin ráksejtek elleni küzdelemmel rendelkezik.

A Trigonella hamosával, egy rákellenes szerként ismert vadon élő dísznövénnyel végzett tanulmány kimutatta, hogy a növényben található orientin elnyomja a rákos sejtek proliferációját, és szabályozzák a sejtvándorlást és az invazív tulajdonságokat.

A Trollius chinensisről szóló tanulmány megerősítette az orientin daganatellenes aktivitását a nyelőcsőrák sejtjeiben.

Az mellráksejteken végzett két tanulmány is kimutatta az orientin invazív és daganatellenes hatását, valamint azt, hogy gátolja a rákos sejtek terjedését.

Az orientin ígéretes abban, hogy ellensúlyozza a gyulladást, az immunrendszer válaszát a káros ingerekre, például kórokozókra, sérült sejtekre és toxikus vegyületekre.

Egereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az orientin erős terápiás szer lehet az érrendszeri gyulladásos betegségek kezelésében.

Egy in vitro humán vizsgálat kimutatta, hogy az orientin gátolta a glükóz okozta gyulladást, ami rámutat a cukorbetegség szövődményeinek kezelésében rejlő lehetőségekre.

Az orientin észrevehető antivirális és antibakteriális előnyökkel rendelkezik, és ígéretes a jövőbeni antibiotikumok kifejlesztésében.

A felső légúti fertőzések kezelésében a Trollius chinensis-t vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a virágokból izolált orientin erős vírusellenes hatással bír a parainfluenzával szemben. A tudósok az orientint potenciális gyógyszerként vizsgálták a Covid-19 kezelésére is.

Az orientin és más flavonoidok keveréke gátolt egy herpeszvírus-típust, ami lehetőséget mutat új vírusellenes szerek kifejlesztésében gyógyszerrezisztens betegségekre.

Állatkísérletek azt mutatják, hogy az Orientin javíthatja a szív egészségét és megvédheti a pangásos szívelégtelenség kockázati tényezőitől.

A bambuszlevelekből izolált orientin nyulakon végzett vizsgálata azt mutatta, hogy ellazítja az érösszehúzódásokat, és megtisztította az érpályákat.

Egy rossz vér-oxigén-keringéssel rendelkező patkányokon végzett vizsgálat kimutatta, hogy az orientin csökkenti a szívsejtek elhalását.

A kannabisz növényben található sztilbének gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásúak lehetnek

Rutin

A rutin, amelyet tévesen P-vitaminnak neveznek, erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású bioflavonoid. Ez a flavonoid megtalálható a gyümölcsökben és zöldségekben, és számos egészségügyi célt szolgál, a kollagéntermelés fokozásától kezdve a szervezet C-vitamin feldolgozásának segítéséig.

A keserű ízű és erős rutin természetesen előfordul a kannabisz növényben, és szerepet játszik a különböző fajták ízprofiljában. Az alma, a citrusfélék és a hajdina nagy koncentrációban tartalmaz rutint, de nagy mennyiségű rutint is fogyaszthatunk, ha fügét eszünk és zöldet teát iszunk.

Egyes tudományos kutatások kimutatták, hogy a rutin képes leküzdeni a rákos sejtek és daganatok növekedését és fejlődését. Pontosabban, a rutin előnyös lehet a leukémia, a vastagbélrák és a veserák esetében, mivel csökkenti a rosszindulatú daganatokat.

A kutatások szerint a rutin potenciális görcsoldó és antioxidáns hatással bír egerekben, és kimutatták, hogy jelentős káros hatások nélkül csökkenti az epilepsziás rohamokat.

A rutin nem szívódik fel jól az emberek vékonybelében, így a vastagbélbe kerül, és a bél mikrobiota kvercetin-3-glükoziddá, majd kvercetinné vagy közvetlenül kvercetinné metabolizálja.

Taxifolin

A taxifolin leggyakoribb forrásai az adzuki bab (különösen rizzsel főzve, mivel a flavonoidok kötődnek a keményítővel), a vöröshagyma, a bor és a kakaó. Ezenkívül a taxifolin jelen van a máriatövis magjából készült kivonatban, a tűlevelű fák, például a kínai tiszafa és a Douglas fenyő leveleiben, valamint a cseresznyefában érlelt ecetekben.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a taxifolin képes korlátozni a rákos sejtvonalak növekedését. A mellráksejtek és a petefészekráksejtek esetében kimuatták, hogy a taxifolin képes elpusztítani a rákos sejteket.

A taxifolin növelheti bizonyos antibiotikumok, köztük a levofloxacin és a ceftazidim hatékonyságát. Ez a megnövekedett hatékonyság előnyös lehet az antibiotikum-rezisztens fertőzősekben, például az MRSA-ban szenvedők számára.

Orosz kutatók vizsgálják a Taxifolin Aqua étrend-kiegészítő hatását a COVID-fertőzéssel összefüggő tüdőgyulladásból felépülő emberekre. Ez a 2021-ben elindított klinikai vizsgálat napi 30 milligramm (mg) Taxifolin Aqua alkalmazását vizsgálja 100 betegen. A kutatók azt remélik, hogy sikerül tisztázni, hogy az étrend-kiegészítő hogyan befolyásolhatja a légzésfunkciót, az artériás fal állapotát és az általános életminőséget.

A taxifolin előnyös lehet egyes alkoholizmusban és/vagy zsírmájbetegségben szenvedőknek, és hatékonyabbá teheti az antibiotikumok hatását bizonyos streptococcus fertőzések esetén.

Vitexin és izovitexin

A vitexin egy apigenin-flavon-glükozid, egyfajta flavonoid, amely a természetben számos növényben megtalálható. Az izovitexin a vitexin izotópja, amelynek molekulaszerkezete csak csekély eltéréseket mutat.

A vitexin és az izovitexin megtalálható olyan növényekben, mint a köles, a tölgy, a görögszéna, a lenmag, a hajdina, a len és a kannabisz. Természetesen előfordulnak a golgotavirágban és az acai pálmában is. A vitexin és az izovitexin közös tulajdonsága, hogy hozzájárulnak a köles és gabona keserű ízéhez.

Mindkét flavonoidot évezredek óta használják gyógynövényes készítmények részeként a fájdalom és gyulladás csillapítására, valamint az agyműködés támogatására.

A vitexin és az izovitexin egyaránt ígéretesek antioxidánsként, mivel képes leküzdeni az oxidatív károsodásokat a stresszel összefüggő betegségek esetén. Egy 2020-as áttekintés, amely a vitexinről szóló számos tanulmányt elemezte, megállapította, hogy a flavonoid segíthet megvédeni és leküzdeni az oxidatív stresszt a szívizom- és légúti sérülések, az anyagcserezavarok, a sejtműködés, a görcsrohamok és a memóriazavarok esetén.

A flavonoidok gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek potenciálisan segítenek a fájdalom és más gyulladással kapcsolatos betegségek leküzdésében. Egy 2013-as tanulmány kimutatta, hogy a vitexin csökkentette a gyulladásos fájdalmat egerekben, fájdalomcsillapító hatást fejt ki, amely a fájdalomreceptorokat célozza meg és gátolja az oxidatív stresszt.

A kutatások szerint a vitexin potenciális rákellenes kezelés lehet. A hagyományos kínai orvoslásban használt vitex negundo növényből kivont 1-es Vitexin vegyületről kimutatták, hogy a DNS-károsodáson keresztül elnyomja a melanomasejtek növekedését, annak ellenére, hogy a rák ellenáll a tipikus rákkezeléseknek.

A vitexin diabéteszre lehetséges kezelési módjaként is egyre nagyobb figyelmet kap. Egy 2021-es felülvizsgálat bizonyítékok gyűjteményét találta, amelyek alátámasztják a vitexin és az izovitexin potenciális hasznosságát a cukorbetegségből eredő szövődmények enyhítésében, köszönhetően annak, hogy védelmet nyújt az oxidatív stresszel szemben és gyulladásgátló hatású.

Növények, amik a kannabisz mellett tartalmaznak gyógyhatású kannabinoidokat

Mellékhatások

A flavonoidok egészségügyi előnyei ellenére néhány embernél mellékhatások is előfordulhatnak, különösen azoknál, akik étrend-kiegészítőként szednek flavonoidokat. A magas flavonoidszint mellékhatásai a következők lehetnek: fej- vagy gyomorfájás, homályos látás, emelkedett fehérvérsejtszám, kiütések vagy kipirult bőr, Idegesség és változások a szívverésben, izommerevség, hasi fájdalom, hányinger és hasmenés, köhögés, szédülés, fokozott szívdobogás, májkárosodás (gyakoribb a naringin táplálék-kiegészítőknél), kiütés vagy kontakt dermatitisz, a vérrögök és a vérzés fokozott kockázata (egyes embereknél), májkárosodás vagy toxicitás, emésztőrendszeri problémák, csökkent étvágy, túlzott vizelés, csökkentett energiaszint.

A flavonoid étrend-kiegészítők szedése előtt konzultáljon orvosával. A legtöbb étrend-kiegészítőhöz hasonlóan a flavonoidokat sem ellenőzi a gyógyszerhatóság. Ezenkívül előfordulhat, hogy a flavonoid étrend-kiegészítők nem biztonságosak vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, kalciumcsatorna-blokkolókat és bizonyos más vényköteles gyógyszerek szedése mellett.

A kiegyensúlyozott étrenddel fogyasztott flavonoidok azonban általában jól tolerálhatók.

És ne feledjük: a legjobb módja annak, hogy bármilyen növényi vegyületet fogyasszunk az, ha közvetlenül étrendi forrásból származik.

A flavonoidok szinergikus hatásúak lehetnek a kannabisz növényben

A „társas hatás” egy széles körben használt kifejezés, amely a kannabiszban található számos farmakológiailag aktív vegyület szinergikus természetét írja le. Testünk fel van szerelve egy endokannabinoid rendszerrel, a receptorok hatalmas hálózatával, amely szinte minden szervet és rendszert lefed bennünk. A kannabinoidok ezekhez a receptorokhoz kötődnek, és különböző hatásokat váltanak ki, amelyeket a terpének és a kannabinoidok tovább befolyásolnak.

Az, hogy ezeknek a biomolekuláknak bizonyos kombinációi különböző hatásokat váltanak ki bennünk, a különféle vegyületek szinergetikus tulajdonságainak köszönhető. A CBD például modulálja a THC hatását a központi idegrendszerben. Kutatók szerint a flavonoidok hasonló szinergikus képességekkel rendelkezhetnek. Nem teljesen ismert, hogy fokozzák-e a kannabinoidok tulajdonságait vagy módosítják a hatékonyságukat, ez a terület további kutatásokat igényel.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Társas hatás: A kannabinoidok összjátéka