Növények, amik a kannabisz mellett tartalmaznak gyógyhatású kannabinoidokat

Cannabimimetics

A kannabinoidok lipid (zsír) alapú molekulák, amik valamilyen mértékben a kannabinoid receptorokon fejtenek ki hatást, azok pedig az endokannabinoid rendszer fő alkotórészei. A kannabinoidokat nemcsak növények (a leghíresebb a kannabisz) állítanak elő, de az emberek és a vérrel rendelkező állatok szervezete is, valamint laboratóriumban is előállíthatók.

A növények által előállított kannabinoidok az úgynevezett fitokannabinoidok, a szervezet által előállítottak az endokannabinoidok, a laborban szintetizált vegyületeket pedig egyszerűen szintetikus kannabinoidok néven ismertek.

A legtöbbek számára ismert kannabinoidok a THC és a CBD, a kevésbe ismertek közé tartoznak többek között a CBG és a CBC, amelyekről sok éven át úgy gondolták, hogy az egyetlen olyan vegyületek amik hatást fejtenek ki a kannabinoid receptorokra. A klasszikus kannabinoidok azonos kémiai képlettel rendelkeznek, C21H30O2.

Azonban, ahogy az endokannabinoid rendszer ismeretei folyamatosan és nagy lépésben bővülnek, azt látjuk, hogy az olyan vegyületek száma és típusa, amik a kannabinod recepetorokon hatnak, sokkal nagyobb.

Ezért valamelyest ki kell bővítenünk azt az értelmezést, hogy mi minősül kannabinoidnak – túl a nagyjából 120 klasszikus kannabinoidon kívül vannak más, eddig még meg nem határozott számú rokon vegyületek, amelyek szintén hatnak a kannabinoid receptorokon, de nem osztják a klasszikus szerkezet.

Mostmár tudjuk, hogy a kannabisz nem az egyetlen növény, amely orvosilag jelentős hatással rendelkező kannabinoidokat tartalmaz, bár ez volt az növény, ami a kutatásokat abba az irányba vezette, hogy jobban megértsük ezeket az erőteljes terápiás tulajdonsággal rendelkező növényi vegyületeket. Valójában több növény is van, amelyek szintén gazdagon tartalmaznak kannabinoidokat és előnyös hatással vannak a szervezet endokannabinoid rendszerére, amelynek feladata, hogy segítsen fenntartani a test belső egyensúlyát, azaz a homeosztázist, ami szükséges az optimális egészség eléréséhez.

Mik Azok a Kannabimimetikus Vegyületek?

A nem-klasszikus kannabiodok fontos osztályát képezik az úgynevezett kannabimimetikus vegyületek. Azért hívják őket kannabimimetikusnak, mert szó szerint utánozzák a klasszikus kannabinoidok biológiai aktivitását, annak ellenére, hogy nem megosztoznak a szerkezetükben.

A kannabimimetikusok egyre fontosabbak a gyógyászati kannabinoid kutatás világában. Hagyományos értelemben véve az endokannabioid rendszer két receptorból és két ligandumból (a ligandum olyan vegyület, amely egy receptorhoz kötődik) áll.

Azonban mostmár egyre inkább látható, hogy az endokannabinoid rendszer ennél sokkal bonyolultabb. Mostanra ismert, hogy több tucat különböző vegyületek van közvetlenül vagy közvetve hatással az endokannabinoid rendszerre, és a sok ilyen vegyület egyéb fontos biológiai üzenetkezelő rendszerre is hatással van, mint például az opioid, a szerotonerg és dopaminerg jelzőrendszerek.

Annak érdekében, hogy bővítsék a kannabinoidok és az endokannabinoid rendszerről rendelkezésre álló ismereteket, tudósok és botanikusok kutatják a kannabinoidok előfordulását sok olyan nem-kannabisz növényben, amik a természetes orvoslásban használatosak. Az alábbiakban olyan növényeket mutatunk be, amik vagy tartalmaznak gyógyító kannabinoidokat, vagy befolyásolják az endokannabinoid rendszert, valamint ismertetjük azok terápiás hatásait.

1. Sáfrány – Crocus sativus

A 2013-ban iráni tudósok jelentése a Farmakognóziai Áttekintésben (Pharmacognosy Review) megvizsgálta a sáfrány kivonat neuroprotektív hatását, amely gátolja a béta-amiloid plakk lerakódást az agyban állati Alzheimer-kór modelleken. Ugyanez a cikk megjegyezte, hogy a sáfrány kivonat képes “megakadályozni a retina károsodását, [és] az időskori molekuláris degenerációt.” Egy olasz kutatócsoport később kimutatta, hogy a sáfrány képes ellensúlyozni a folyamatos erős fény expozíció hatását laboratóriumi patkányokban, azáltal, hogy növeli a vér áramlását a retinában. Az olasz tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a sáfrány mind a CB1, mind a CB2 kannabinoid receptort “bevonja a retina védelme érdekében”.

A sáfrány a legdrágább termesztett növény a világon, egy sokat tisztelt ételízesítő és természetes színezék. Ez a legendás fűszer, amit eredetileg Perzsiában és Kis-Ázsiában termesztettek, egy világos lila virágból származik, aminek fonalszerű narancsvörös stigmája olyan 150 bioaktív összetevőt tartalmaz, például a karotinoidok, a flavonoidok és más erős polifenolok. A riboflavinban (vitamin B-2) és más szabad-gyök-befogókban gazdag sáfrányt régóta használják a népi gyógyászatban rák, rohamgörcsök, fejfájás, bőrbetegségek, asztma, fekélyek, premenstruációs szorongás és más betegségek kezelésére. Az Ebers papirusz (1550 BC) úgy említi a sáfrányt, mint “örömteli szív gyógyszert” és a vese problémák gyógyítóját.

Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a sáfrány javítja tanulást és a memóriát az acetilkolin lebomlásának gátlásával. A sáfrány a GABA receptor működését is fokozza, amely részben megmagyarázza annak hatékonyságát, mint nyugtató és “ideg frissítő”. Klinikai vizsgálatokban értékelték a sáfrány antidepresszáns tulajdonságait és arra a következtetésre jutottak, hogy hatékonyabb volt, mint a placebo és egyenértékű a Prozac-kal.

2. Kurkuma – Curcuma longa
Turmeric powder

Több mint 5600 lektorált tanulmányok létezik a kurkumáról és fő összetevőjéről, a kurkuminról, amelyek a dokumentálják számos gyógyító tulajdonságát. Több bizonyíték alapú szakirodalom (1500 tudományos cikk) támogatja a kurkumin használatát rák ellen, mint bármely más tápanyagét, beleértve a D-vitamint. Hasonlóan a sáfrányhoz, a kurkuma egy erős antioxidáns, amely neuroprotektív (igedvédő) hatásokat fejt ki több molekuláris csatornán keresztül. Kurkuma véd az alkohol okozta agykárosodástól, javítja az inzulin érzékenységet és kardiovaszkuláris működést, gátolja a vérlemezke fölhalmozódást (trombocita-aggregáció), és megkönnyíti a béta-amiloid plakk tisztulást, amit az Alzheimer-típusú demenciához társítanak. Érdemes megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek előfordulásának gyakorisága az ázsiai szubkontinensen élők körében, ahol kurkuma széles körben használt, lényegesen alacsonyabb, mint Észak-Amerikában.

A kurkuma gyógynövényként jelentkező sokoldalúsága részben abból fakad, hogy kölcsönhatása lép az endokannabinoid rendszerrel, amely számos élettani folyamatot szabályozz. 2012 májusában, a Neurokémiai Kutatások (Neurochemical Research) megállapította, hogy a CB1 kannabinoid receptor közvetíti a kurkumin antidepresszív hatását. A jelentés azt írja: “a kurkumin kezelés az endokannabinoidok tartós emelkedését okozza.” 2013 decemberében az Európai Farmakológia Folyóirat (European Journal of Pharmacology) nyilvánosságra hozta, hogy a kurkumin a kannabinoid receptor jelátvitel modulálásával csökkenti a máj fibrózist.

3. Szerecsendió – Myristica fragrans
Myristica fragrans2

A szerecsendió szárított magja közvetlenül nem aktiválja a CB1 kannabinoid receptort az agyban, sem a CB2 kannabinoid receptort immunsejtekben. Azonban ez a gyakrabban használt konyhai fűszer erőteljes hatást gyakorolhat az endokannabinoid rendszerre. Egy idén, a Gyógyszerészeti Biológia (Pharmaceutical Biology) lapban közzétett tanulmány arról számolt be, hogy a szerecsendió bizonyos kulcsfontosságú enzimek gátlásával lép kölcsönhatásba az endokannabinoid rendszerrel, amiknek az a feladata, hogy lebontsák két fő endokannabinoidot, az anandamidot és a 2AG-t. Az agy saját kannabisz vegyületeiként, ezek a rövid életű endogén kannabinoid vegyületek kötődnek a CB1 és CB2 receptorokhoz. Ez egy jelátviteli kaszkádot indít el sejtszinten, amely megvédi a neuronokat (idegsejteket) a károsító sérülésektől (stressz), és elősegíti a neurogenezist (az új őssejtek fejlődését emlősökben).

Két katabolikus enzim, a zsírsav-amid-hidroláz (FAAH) és monoglycerol lipáz (MAGL), vesznek részt az anandamid és 2AG lebontásában. Egyszerűen fogalmazva, kevesebb FAAH és MAGL többet anandamidot és 2AG-t jelent. Tehát ezeknek a katabolikus enzimek a gátlásával a szerecsendió megemeli az anandamid és 2AG szintjét az agyban, és növeli a kannabinoid receptor jelátvitelt az egész szervezetben. Preklinikai kutatásokban a FAAH és az MAGL gátlása hasznosnak bizonyult a fájdalom, a szorongás, a magas vérnyomás és különböző gyulladásos állapotok enyhítésében, ami hitelt kölcsönöz szerecsendió hagyományos orvosi felhasználásának.

Az ayurvédikus gyógyítók Indiában a szerecsendiót szorongásoldásra vagy a szorongás-csökkentő szerként használják. Azonban a szerecsendió használatának lehetnek ellentétes hatásai is a szorongásra és a depresszióra – a nagyobb adagok kétfázisú választ eredményeznek, súlyosbítják a hangulati zavarokat és hallucinációkat váltanak ki. A szerecsendió idegrendszert akivizáló hatása már régóta ismert. A Nature magazin cikkében (1966) Alexander Shulgin a “miriszticint pszichotróp anyagként” azonosította. Több börtönlakó elitélt, köztük Malcolm X az iszlámra való áttérése előtt, fogyasztott szerecsendiót, hogy bódulatot érjenek el. Most már tudjuk, hogy hogyan és miért van a szerecsendiónak pszichoaktív hatása – stimulálja a kannabinoid receptor jelátvitelt azáltal, hogy elnyomja az agy saját kannabisz vegyületeit lebontó enzimeket.

4. Kasvirág – Echinacea
echinacea-rebecca

Ez a növény jól ismert arról, hogy képes segíteni a testnek a nátha elleni harcban. Ezenkívül használják még szorongás, fáradtság, migrén és ízületi gyulladás enyhítésére. A kasvirág egy kicsit más, mint a kannabisz, mert kannabimimetikus vegyületeket használ kannabinoidok helyett, amik hatással vannak az endokannabinoid rendszerre, különösen a CB2 receptorra. Ez a receptor felelős az immunrendszert, a fájdalom és a gyulladás szabályozzásáért. Hasonlóan a kannabiszban található THC-hoz, a kasvirágban lévő N-alkil-amidok (NAA) a CB2 receptorokon fejtik ki hatásukat, ezért a testünkben ugyanazokban a folyamatokban játszanak szerepet.

Ugyanezek a vegyületek a hamis napraforgóban (Heliopsis helianthoides) is megtalálhatók.

A népszerű kasvirágot nemrég tanulmányozták az ekcéma és a bőr gyulladásának kezelésére. Ez a sejttanulmány megvizsgálta, hogy a növényben lévő aktív vegyületek, a purpurea-eredetű alkilamidok, aktiválják-e a kannabinoid (CB)-2 receptorokat. A CB2 receptor aktiválása gyulladáscsökkentő hatásokat fejthet ki, amelyek enyhíthetik az ekcéma és más bőrbetegségek tüneteit.

5. Zsibbasztófű (fogfájásnövény, jambu) – Acmella oleracea
Acmella oleracea

Az Amazonas vidékén őshonos, zsibbasztófüvet fájdalomcsillapító gél készítésére használják. Sikeresen gátolja a fájdalom receptorokat az idegvégződéseken, a Cambridge Egyetemen végzett kísérletek szerint. A zsibbasztófűben található vegyületek neve N-izobutilamidok, és hasonlóan más kannabinoid-szerű vegyületekhez a CB2 receptorra kifejtett hatással szabályozzák a fájdalmat és a gyulladást. Ez a természetes orvosság a fogászatban kezd nagy szerepet betölteni, például a beékelődött bölcsességfog által kiváltott fájdalom kezelésében.

6. Szalmagyopár – Helichrysum umbraculigerum
Helichrysum_umbraculigerum

Ennek a Dél-Afrikában honos százszorszépnek erős hangulat stabilizáló és antidepresszáns hatása van, mivel nagy mennyiségű kannabigerolt (CBG) tartalamaz, amely a kannabisz növényben szintén megtalálható.

A szalmagyopárt az olasz Giovanni Appendino tanulmányozta, aki természetes termék vegyészetével foglalkozik. A Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) előtt mutatta be felfedezését, miszerint egyes növények kannabinoid-szerű vegyületeket állítanak elő egy aromás sav vegyületből, amely eltér a normális kannabinoid bioszintézis útvonaltól. A szalmagyopárt afrikai rituális szertartásokban használják füstölésre, aminek potenciális pszichotróp hatása van, egyes kannabinoidokhoz hasonlóan.

7. Fekete bors – Piper nigrum és Nyugat-Afrikai bors – Piper guineense
Piper guineense2

Egy nagyon gyakori aroma molekuláról vagy terpénről, az úgynevezett béta-kariofillénről (BCP), ami többek között növényi illóolajokban, a fekete borsban és különösen nagy mennyiségben a nyugat-afrikai borsban (50%) található meg, kiderült, hogy úgy működik, mint egy kannabinoid.

A BCP az egyetlen ismert terpén, ami közvetlenül kötődik a CB2-höz, ahhoz a kannabinoid receptorhoz, ami az immunrendszer működését, a perifériás idegrendszert, a metabolikus szöveti aktivitást és más fiziológiai folyamatokat szabályoz. A fekete bors erős gyulladásgátló hatását a CB2 receptor közvetíti. Különböző kutatások azt mutatják, hogy a BCP-t lehetne használni ízületi gyulladás és csontritkulás kezelésére, valamint potenciálisan fokozhatja bizonyos rákellenes gyógyszerek hatékonyságát. A THC is közvetlenül kötődik a CB2 receptorhoz, de ez nem az, aminek hatására egy személy bódulatot érez amikor kannabiszt fogyaszt. Ennek oka, hogy a CB2 receptorok nem találhatók meg jelentős mértékben az agyban és a központi idegrendszerben.

Az bors illóolaja csökkenti a nikotin utáni sóvárgást és enyhíti az elvonási tüneteket. Rohamellenes és görcsoldó, csökkenti a vérnyomást, és enyhíti az emésztési szorongást. A piperinről, a bors fő bioaktív alkotóeleméről, kimutatták, hogy gátolja a rákos sejtek szaporodását oszteoszarkóma (csontrák) állatmodellekben. Ezen túlmenően ez a fekete bors alkaloid növeli a kurkuma tumorellenes és apoptotikus (sejtölő) hatását a kurkumin biohasznosulásának fokozásával. Amikor együtt adják őket, a piperin és kurkumin szinergikus kölcsönhatásba lépnek egymással, ami egy erősebb antidepresszáns hatást okoz, mint bármelyik vegyület önmagában.

A piperin mellett a bors tartalmaz még K-vitamint, vasat és mangánt, valamint nagyszámú aromás terpéneket, amik egy kannabisz ínyenc számára ismerősek lehetnek: pinén, limonén, linalool, szabinén stb.

A BCP megtalálható még a szegfűszegben, a rozmaringban, a komlóban, a köményben, az oregánóban, a bazsalikomban, a levendulában, a fahéjban és még sok más növényfajban.

8. Kakaó – Theobroma cacao
theobroma-cacao

A kakaó növény számos terápiás tulajdonsággal rendelkezik, ismert, hogy egy erős és finom superfood. A kakaó úgy befolyásolja az endokannabinoid rendszert, hogy kikapcsolja a FAAH nevű enzimet, amely lebontja az anandamid nevű endokannabinoidot. Mivel az anandamidot a test belső természetes THC változataként azonosították, a természetes csokoládé evése növeli az anandamid mennyiségét az agyban, mivel hatására a FAAH enzim kevésbé aktív.

Az eredmény hasonló ahhoz, amit sok ember tapasztal, amikor kannabisz szív – általános nyugodtság és boldogsá érzése – bár az eredmény közel sem olyan erős, mint a THC esetében. Az san diego-i Idegtudományi Intézet kutatói képesek voltak alátámasztani azokat az állításokat, miszerint a csokoládé három olyan vegyületet tartalmaz, amik hatással vannak az endokannabinoid rendszerre. Ezek közül az egyik maga az anandamid, mellette pedig a 2-AG – egy endokannabinoid ami az anyatejben is megtalálható – és az oleamid – egy altató vegyület, amely növeli az anandamid szintjét – valójában nagyobb koncentrációban vannak jelen a csokoládéban, mint az anandamid.

Dr. Daniele Piomelli volt az egyik tudós aki először azonosította a kannabinoidokat a csokoládéban, szerinte ezek a vegyületek valószínűleg nagyobb szerepet játszanak a csokievés okozta örömben, mint az anandamid. Másrészt Piomelli azt mondta Science News-nak, hogy a csokoládé kannabinoid aktivitása specifikusabb lehet, mint a THC-é, mivel az anandamid egy az agyban már létező molekula.

9. Szarvasgomba – Tuber melanosporum
Tuber melanosporum

Egészen a közelmúltig azt gondolták, hogy a csokoládé az egyetlen élelmiszer, ami anandamidot tartalmaz. Egészen addig, amíg egy csapat olasz tudós megállapította, hogy a fekete szarvasgombában is van. Érdekes, hogy ez a gomba anandamidot termel, de nincs belső receptora, ami biológiai hatást válthatna ki. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a szarvasgomba azért termel anandamidot, mert annak hatása vonzó az állatok számára amik megeszik, ezzel biztosítva, hogy a spórák széles körben elterjednek, javítva a szaporodás esélyeit.

10. Májmoha – Radula marginata
Radula_marginata2

Ez az Új-Zélandom őshonos növény nagy mennyiségű perrottetinensavat, ami feltűnően hasonlít a THC-hoz, a kannabisz pszichoaktív összetevőjéhez. Úgy gondolják, hogy kötődik a CB1 receptorokhoz, ugyanúgy mint a THC, bár a májmoháról nem ismert, hogy lennének bármilyen pszichoaktív hatásai. Arról ismert, hogy képes kezelni a hörghurutot és hagyományosan epehólyag, máj, és húgyhólyag problémák enyhítésére használták.

11. Len – Linum usitatissimum
Linum usitatissimum

2012-ben felfedezték, hogy a lenmag kannabidiolt (CBD) termel, vagyis hogy egy olyan kannabinoid-szerű vegyületet, ami nagyon hasonló a CBD-hez és hasonló gyulladáscsökkentő hatásai vannak.

12. Kínai rododendron – Rhododendron anthopogonoides
Rhododendron anthopogonoides

Egy 2011-es tanulmány szerint a kínai rododendronban a kannabisz által termelt CBC (kannabikromén) és ahhoz hasonló vegyületek találhatók.

12. Fehér zsálya – Salvia apiana

A fehér zsálya egy Dél-Kalifornia és Mexikó egyes részein őshonos növény. Egyes helyi amerikai indián törzsek számára az S. apiana szent és a leveleket füstölőként égetik tisztító ünnepségeken. A növényt torokfájás, köhögés, mellkasi megfázás, felső légúti fertőzések és kiütések kezelésére használják. Az S. apiana vizes-etanolos kivonata mérséklet CB1 tevékenységet mutatott (58,3% elmozdulás), valamint a kutatás szerint az ópiát receptorokra is hatással van.

Ezek mellett amit biztosan tudunk: a kannabiszon kívül egyetlen növény sem állít elő THC-t.

Forrás:
http://herb.co/2016/03/29/non-marijuana-plants-contain-cannabinoids/
https://www.projectcbd.org/article/im-just-mad-about-saffron-other-spices-activate-endocannabinoid-system
http://wakeup-world.com/2016/08/12/6-plants-other-than-cannabis-that-are-high-in-healing-cannabinoids/
http://www.beyondthc.com/wp-content/uploads/2015/12/Appendino-to-ICRS.pdf

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2768535
http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/9140847/Anaesthetic-gel-could-replace-dentists-needle.html
http://www.cpb.pharm.or.jp/cpb/200210/c10_1390.pdf
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2931553
http://www.sacredchocolate.com/docs/sacredpdf/brain-cannabinoids-chocolate.pdf
http://www.pnas.org/content/105/26/9099.long
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18053325
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22706678

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.