Kisebbrendű kannabinoidok: CBT, CBCT, CBE, CBL, CBGM, CBCV, CBM és CBV

Kezd úgy tűnni, hogy ha egy tetszőleges betűt írunk a „CB” után, akkor egy új kannabinoidot találunk fel. A CBT, CBCT, CBE, CBL, CBGM, CBCV, CBM és CBV azonban nem egy kannabinoid szójáték szüleményei.

Az „ezer és egy molekula növényeként” ismert kannabisz gazdag története új tudományos kilátásokat kínál. A kenderkutatók lassan feltárják az egyes kevésbe ismert, kisebbrendű kannabinoidokban rejlő egyedülálló lehetőségeket. A kannabiszban és a kannabisz termékekben található leggyakoribb ilyen kannabinoidok a CBT (kannabitriol), a CBCT (kannabicitrán), a CBE (kannabielsoin), a CBL (kannabiciklol), a CBGM (kannabigerol-monometil-éter) a CBCV (kannabikromevarin), a CBM (kannabimovon) és a CBV (kannabivarin). Bár nem mindig vannak jelen a kannabiszban, vagy csak rendkívül alacsony mennyiségben, a kannabisztudomány új eredményei lehetővé teszik a kutatók számára, hogy feltárják az újonnan megismert kannabinoidok tulajdonságait és lehetséges felhasználásait, hogy aztán beépítsék az orvosi és fogyasztói termékekbe.

Ahogy az ezen a területen végzett kutatások folyamatosan fejlődnek, izgalmas elképzelni, milyen új felfedezéseket tartogathat a jövő a kannabiszipar számára.

Mi az a CBT?

Az 1976-ban izolált CBT (kannabitriol) egy kevésbé ismert kannabinoid, amelynek szerkezete hasonló a THC-hez. A CBT nincs jelen minden kannabisz fajtában, ezért nehéz pontosan tudni hatásait és egészségügyi előnyeit.

A kannabitriolt és a kannabicitránt (CBCT) gyakran összekeverik. A CBT, a THCA-ból, míg a CBCT a CBDA-ból bioszintetizálódik.

A CBT nem szerepel a pszichotróp anyagokról szóló ENSZ-egyezményben, és az Egyesült Államok Ellenőrzött Anyagokról szóló törvényében sem.

A CBT hatásai

Mivel a CBT egy kevésbe ismert kannabinoid, nincsenek tanulmányok a hatásairól és egészségügyi tulajdonságairól. Egyes tudósok azt állítják, hogy nélkülözhetetlen a „társas hatásnak”, vagyis az összes kannabiszvegyület (kannabinoidok, terpének…) szinergikus hatásához. Mivel a CBT szerkezete hasonló a THC-éhoz, ezért lehetséges, hogy a CBT hasonló terápiás tulajdonságokkal rendelkezik, mint a THC.

Ugyanakkor egy 2007-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy a CBCT olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek potenciálisan elősegítik a THC lebontását a szervezetben, így a CBD-hez hasonlóan képes lehet csillapítani a THC pszichoaktív hatásait.

A CBT előnyei

Egy 2021-es új tanulmány azt vizsgálta, hogy a CBT használható-e az ösztrogénreceptor alfa aktivitásának megcélzására, hasonlóan a leggyakrabban használt ilyen kemoterápiás gyógyszer, a tamoxifen működéséhez. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a kannabitriolnak viszonylag jobb gátló hatása lehet, mint a tamoxifennek, és jobb és szabadalmaztatott terápiás jelölt lehet az emlőrák kezelésében.

Növényi kannabinoidok

Mi az a CBCT?

A CBCT-t (kannabicitrán, máshol CBT-C) először a 70-es évek elején izolálták, és a tudósok kilenc, kissé eltérő típusú CBCT-típust azonosítottak, amelyek a CBDA-ból szintetizálódnak. A kilenc CBCT mindegyike kissé eltérő molekulaszerkezettel rendelkezik.

A legfrisebb kutatások alátámasztják annak lehetőségét, hogy a „természetes” CBCT valójában a nyers növényi alapanyagból történő extrakció során jön létre, és hogy a CBC lehet az a prekurzor molekula, amely részt vesz a CBCT képződésében.

A CBCT a kereskedelmi forgalomban lévő CBD olajokban akár 10%-ig terjedő mennyiségben is megtalálható.

Sajnos a CBCT-ről csak korlátozott számú kutatás létezik. Először is, nagyon ritkán mérik a laborokban, így még a jól tájékozott kannabisz szakértők sem tudnak a létezéséről. Másodszor, a kannabisztudomány továbbra is lemarad a kereskedelmi használat mögött, a szürke zóna pedig szabályozási akadályokat eredményez a kannabisz tanulmányozában, és jogi problémáktól való félelmet kelt a kutatókban. Csak néhány tanulmány áll rendelkezésre, amelyek felületi betekintést nyújtanak a CBCT működésébe.

A CBCT hatásai

A CBCT egyik fő hatása, hogy a képes természtes módon megakadályozni a kannabinoidok (elsősorban a CBD) kristályosodását, amivel a CBD termékek minőségének megőrzését segítheti elő.

A CBCT előnyei

Jelenleg keveset tudunk a CBCT lehetséges előnyeiről, főleg annak köszönhetően, hogy kevés tanulmány készült róla, azonban a kutatók elkezdték feltárni néhány érdekes tulajdonságát.

Egy korai tanulmány felfedezte, hogy a CBCT (valamint a CBE és CBL) csökkenti a szemnyomást nyulaknál, így alkalmas lehet a glaukóma és más kapcsolódó betegségek kezelésére.

A CBT-C-hez kapcsolahtó szabadalmak a lehetséges alkalmazási területeinek széles körét jelzi, beleértve a napvédő krémekben, bőrápolásban, fejfájás kezelésében és az Alzheimer-kór kezelésében való felhasználást.

Egy 2011-ben végzett kutatában CBCT-típusú (valamint CBC- és CBL-típú) kannabinoidokat tudtak izolálni a rododendron (Rhododendron anthopogonoides) növényből. Ezt a növényt régóta használják a kínai orvoslásban, ami megalapozza a CBCT lehetséges előnyeinek további kutatását. A tanulmány eredményei rávilágítanak a kannabisznövényben található kevésbé ismert anyagok feltárásának és felhasználásának fontosságára.

Bár több kutatásra van szükség, a CBCT valószínűleg hozzájárul a kannabisz  széles körű terápiás hatásaihoz, köszönhetően az úgynevezett „társas hatásnak”, amikor is minden kannabinoid valami egyedit ad hozzá a növényhez, és fokozza az összes többi hatóanyag hatását.

Vannak, akik emiatt a CBCT-t tartalmazó CBD fajtákat keresik, feltételezve, hogy a CBCT jelenléte összhangban van a CBD szorongásoldó hatásával.

Társas hatás: A kannabinoidok összjátéka

CBCT és CBD

Ezen a ponton nincs értelme a CBCT és a CBD összehasonlításának, mivel még nem tudunk eleget a CBCT-ről. Mindezek mellett itt van egy rövid lista a CBCT és CBD közötti hasonlóságokról és különbségekről.

• A CBD és a CBCT sem pszichoaktív;
• A CBD és a CBCT egyaránt csillapíthatja a THC pszichoaktív hatásait;
• A CBD kannabinoid kristályosodik, a CBCT pedig megakadályozhatja a CBD olajok kristályosodását, pl. vape olajok, liquidek esetében.

Emellett úgy tűnik, hogy a CBCT olyan hatásokat vált ki, amelyek a nyugatót tulajdonságairól ismert CBD-re, és a mentális fókusz elősegítése miatt ismert CBG-re emlékeztetnek. Mivel azonban hiányoznak az átfogó anekdotikus és klinikai bizonyítékok, így egyelőre kevésbé ismert, hogy milyen egyedi hatásai lehetnek.

Mi az a CBE?

Az 1973-ban felfedezett kannabielsoin (CBE) CBD-ből jön létre szintézis vagy anyagcsere folyamaton keresztül. Bár a CBE természetesen is megtalálható a kannabisznövényben, a tudósok a CBD-t használták a CBE laboratóriumi létrehozására – ez volt az első alkalom, hogy biotranszformáció útján kannabinoidot hoznak létre.

Bár már korábban már említésre került, a tudósok 1983-ig nem is ismerték a molekulaszerkezetét.

A CBE a CBD metabolitjaként a CBD lenyelése után képződik az emberi szervezetben. A természetes májenzimek hatására a CBD CBE-vé alakul át, és ezek az enzimek az emberi testen kívül is izolálhatók és alkalmazhatók a CBD-re.

Mivel a CBD és a májenzimek is természetes anyagok, nem egészen világos, hogy a CBE-t természetes vagy szintetikus kannabinoidnak kell-e tekinteni. Amikor a CBE a testben képződik, az egyértelműen természetes anyag, de mivel a CBE a testen kívül csak vegyi anyagok kombinálásával állítható elő, az átalakított CBE-vel készült termékek szintetikusnak tekinthetők.

Egyes források azt állítják, hogy ezért a CBE nem található meg természetes formában a kannabiszban vagy a kender növényekben, bár a laboratóriumi eredmények kimutatják egyes növényi kivonatokban. Ezenkívül egyes kutatások alapján a CBD fotooxidáción vagy pirolízisen keresztül alakul CBE-vé.

Pirolitikus körülmények között, mint például az elszívás, a CBD CBE-vé oxidálódik. Ritka esetekben azonban a CBEA karbonsavat izolálták a hasisból, ami arra utal, hogy a CBE-vé vagy CBEA-vá való lebomlás más formája is lehetséges. Jelenleg kevés farmakológiai adat áll rendelkezésre a CBE bioaktivitásával kapcsolatban.

A CBE hatásai

A tudósok nem sokat tudnak a CBE hatásairól azon a tényen kívül, hogy nem pszichotróp. Általánosságban úgy vélik, hogy a CBD metabolitjai nem képesek pszichotróp hatást kifejteni, és ezt az álláspontot támasztják alá a CBE-ről eddig végzett kis számú kutatás. Tehát, bár a CBE szinte biztos, hogy nem okoz pszichotróp hatást, nem tuduni eleget erről a kannabinoidról ahhoz, hogy megmondhassuk, milyen hatással van a felhasználókra.

A CBE előnyei

Nem végeztek elegendő kutatást a CBE-vel kapcsolatban ahhoz, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez a kannabinoid a CBD-n túlmutató előnyökkel is rendelkezik. A CBE-vel eddig végzett valamennyi kutatás a kémiai szerkezetére és szintézismódszereire összpontosult.

Ahogy a CBD egyre népszerűbb szerte a világon, lehetséges, hogy a CBE-ről is többet fogunk megtudni. Jó néhány más kannabinoid azonban megelőzi a CBE-t a sorban, ha széles körű közfigyelemről van szó.

Mi az a CBL?

A CBL (kannabiciklol) egy nem bódító hatású, kevésbé ismert kannabinoid, amely nagyon alacsony koncentrációban található meg a kannabisz növényben. A CBN-hez (kannabinol) hasonlóan a CBL akkor képződik, amikor egy másik kannabinoid UV fény és oxidációnak hatására lebomlik. A CBL esetében ez a másik kannabinoid a CBC (kannabichromén). A CBL ezért csak nyomokban fordul elő az élő kannabisz növényekben és a betakarítás után nagyobb koncentrációban található meg a növényi vagy feldolgozott termékekben.

A CBL-t először 1964-ben izolálták, azóta pedig lassan haladnak a kutatások, ezért viszonylag keveset tudunk a CBL tulajdonságairól és terápiás tulajdonságairól.

A CBL hatásai

Jelenleg a legtöbb, amit a CBL-ről tudunk, annak molekuláris szerkezetére összpontosít. A CBL molekuláris összetételében nem tartalmaz kettős kötést; mind a Δ9-THC-, mind a Δ8-THC esetében a kettős kötések felelősek a kannabinoidokhoz kapcsolódó pszichotróp tulajdonságokért, CBL ezért nagy valószínűséggel nem pszichotróp.

A CBL előnyei

Sok kevésbé ismert kannabinoidhoz hasonlóan CBL tulajdonságait és előnyeit még mindig feltárás alatt állnak, farmakológiai értékelését még nem végezték el. Mivel a kannabinoidokkal kapcsolatos kutatások száma növekszik, valószínűleg az elkövetkező évek a CBL egyedi tulajdonságainak átfogóbb megértését fogják hozni.

Mi az a CBG?

Mi az a CBGM?

A CBGM (kannabigerol-monometil-éter) egy természetes kannabinoid, amely a kannabigerol – CBG – csoportba sorolható. Ezek a kannabinoidok azért vannak csoportosítva, mert a CBG-hez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Sok más kevésbe ismert kannabinoidhoz hasonlóan jelenleg nem sokat tudunk a CBGM-ről.

A japán Kyushu Egyetem tudósai 1968-ban fedezték fel, miután izolálták a Minamioshihara No. 1 nevű japán kender fajtából. Amikor savat használtak a vegyületek kannabisztól való elválasztására, halványsárga színű szirupszerű anyagot fedeztek fel, amelyet akkor CBGM-nek neveztek. Ez a csapat a CBGM-et is előállította metilezéssel, amely metilmolekulák hozzáadásának folyamata.

A CBGM legmagasabb koncentrációját az északkelet-ázsiai kannabisznövényekben találták. Egy tanulmány során, amelyben kannabisznövényeket termesztettek Svédországban, a Dél-Afrikából származó magvak fokozott CBGM-szintet mutattak. Nem ismert, hogy ez szerves volt-e, vagy a keresztbeporzás befolyásolta az eredményeket.

A CBGM előnyei

Molekuláris szerkezetén kívül a kutatók nem tudják, miben különbözik a CBGM a CBG csoport többi kannabinoidjától. Fennáll annak lehetősége, hogy más CBG-kannabinoidokhoz hasonló módon befolyásolja az emberi testet. Mivel azonban a CBGM egy étervegyület, ez potenciálisan olyan hatással lehet a szervezetre, amely teljesen más, mint bármely más kannabinoid.

Mi az a CBCV?

A CBCV (kannabikromevarin) 1975 óta ismert, amikor a thaiföldi Nagasaki Egyetem kutatói izolálták egy kannabisznövényből. A tudósok azonban nem sok kutatást végeztek ezzel a kannabinoddal felfedezése óta.

A CBCV jellemzően alacsonyabb mennyiségben fordul elő a kannabisz növényben, mint a THC és a CBD. Szerkezetileg a kannabikroménhez (CBC) kapcsolódik, egy másik kannabinoidhoz, amelyről napjainkban egyre több kutatás készül. A CBC-hez képest a CBCV hasonló, de rövidebb kémiai szerkezettel rendelkezik, így nem annak megfelelője, hanem inkább egy másik kannabinoidba ágazik le, amelynek saját tulajdonságai vannak.

A CBCV hatásai

Mivel korlátozott mennyiségű kutatás folyik a CBCV-vel, nem rendelkezünk sok információval az egyedi tulajdonságairól, de azt tudni lehet, hogy a CBC-hez hasonlóan nincs pszichotróp hatása, így nem okoz „betépést”. A CBCV azonban egyedi és értékes tulajdonságokkal rendelkezhet, ezért a kutatóknak érdemes időt szánniuk a felfedezésre és tanulmányozásra.

Két figyelemre méltó példa egy ilyen leágazó kannabinoid tulajdonságaira a THCV és a CBDV. A CBDV-nek és a CBD-nek nagyon hasonló hatásai, a CBDV-nek pedig egyedi egészségügyi előnyei vannak. A THCV azonban akár fokozhatja vagy tompíthatja is a THC pszichotróp hatását, valamint étvágyserkentő helyett étvágycsökkentőként is működhet. Tehát amennyire tudjuk, a CBCV egyedülálló lehetőségeket rejthet magában – csak még nem fedezték fel.

A CBCV előnyei

Mivel a CBCV majdnem azonos a CBC-vel, feltételezzük, hogy nagyon hasonló előnyökkel járnak, de a CBCV-vel kapcsolatos jelenlegi kutatások korlátozottak, és nagyon kevés preklinikai vagy klinikai tanulmány létezik arról, hogy hogyan lép kölcsönhatásba a szervezettel.

Mi az a CBDV (kannabidivarin)?

Mi az a CBM?

A CBM-et (kannabimovon) véletlenül fedezték fel 2010-ben egy regionális olasz kender fajtában, a Carmagnolában. Később egy másik olasz kutatócsoport felfedezte ugyanebben a kender fajtában a THCP és CBDP „szuperkannabinoidokat”, ami további érdeklődést váltott ki e különös fajta iránt.

A CBM egy természetes kannabinoid, a természetben azonban a kannabimovon túl kicsi mennyiségben áll rendelkezésre ahhoz, hogy gazdaságosan kivonható legyen. Ennek eredményeként ezt a kannabinoidot általában szintetikusan állítják elő CBD-ből, nem pedig a kannabisz növényből nyerik ki.

A CBM csak egyes kender fajtákban fordul elő, a Carmagnola mellett. Mivel a legtöbb CBM-t CBD-ből szintetizálják, általában izolált formában érhető el, és ilyen formában hozzáadható széles spektrumú vagy teljes spektrumú kender kivonatokhoz is.

A CBM egy nagyon új kannabinoid, ezért jelenleg nem ismerni minden lehetséges hatását. A kezdeti bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a CBM-et részletesebben érdemes vizsgálni a cukorbetegség, az anyagcserezavarok és a hibás metabolikus jelátvitel által okozott egyéb problémák lehetséges kezelésében.

A CBM hatásai

A tudósok legalább 2007 óta vizsgálják a kannabinoidok potenciális előnyeit az olyan betegségek kezelésében, amiknél fokozott PPAR-jelátvitel javulást eredményez. A témával kapcsolatos kutatások felhalmozódtak az évek során, és valószínűleg felgyorsulnak a közelmúltban a CBM-mel kapcsolatos felfedezések nyomán.

2020-ban egy olasz kutatócsapat csapat tanulmánya nemzetközi figyelmet keltett a CBM számára. Ebben a publikációban a kutatócsoport bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a CBM PPARγ (peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor gamma vagy PPARG) agonistaként működhet – vagyis egyfajta terápiás vegyület, amely stimulálja a PPARγ-t, ezáltal alkalmas lehet a metabolikus szindróma kezelésére. Ha további kutatások alátámasztják ezt a bizonyítékot, a CBM hasznosnak bizonyulhat az anyagcsere szabályozásában, és hatalmas hatással lehet a világ kannabinoid iparára.

A 2022-es kutatás szerint a CBM egy olyan anyag, amely különféle gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. A PPARγ receptor teljes agonistája, vagyis teljes mértékben aktiválja azt. A PPARγ jelentős szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában, így ennek a receptornak a CBM általi aktiválása hozzájárulhat a szervezetben a gyulladás csökkentéséhez. Gyenge agonistája a TRPV1 (tranziens receptorpotenciál vanilloid-1) és a TRPA1 (tranziens receptorpotenciál ankyrin 1) receptoroknak is. Ezek a receptorok részt vesznek a fájdalomjelek továbbításában és a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Aktiválásuk fájdalomcsillapításhoz és a gyulladás enyhítéséhez vezethet. A CBM alacsony affinitást mutat a CB1 és CB2 receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy a CBM elsősorban nem ezeken a receptorokon keresztül fejti ki hatását, ami fontos lehet az aktiválódásukkal kapcsolatos nemkívánatos hatások, például a CB1-hez kapcsolódó pszichotróp hatások elkerülésében.

Az emberi szervezet energia-anyagcseréjének szabályozását két, minden sejtünk magjában található receptor nagymértékben befolyásolja: a PPARα (PPAR-alfa) és a PPARγ (PPAR-gamma). A PPARα stimulálja azokat a géneket, amelyek fokozzák a zsíranyagcserét, modulálják az inzulinszekréciót és csökkentik az érgyulladást. Lényegében segít megelőzni a cukorbetegséget és a zsírmáj betegség kialakulását. A PPARγ kiegészíti a PPARα-t azáltal, hogy szabályozza a zsírsejtek képződését és anyagcseréjét, növeli az inzulinérzékenységet és fokozza a glükóz anyagcserét. Ezek a molekulák együttesen segítik a szervezet energiaköltségkeretének szabályozását.

A rossz inzulinszabályozás anyagcserezavarokhoz, például cukorbetegséghez és májzsugorodáshoz vezet. A PPARγ receptorok aktiválásával az olyan kannabinoidok, mint a CBM, egyaránt elősegíthetik a megfelelő sejtnövekedést és a hormonális szabályozást, segítve a cukorbetegségben és hasonló betegségekben szenvedőket. A CBM lehetséges előnyeiről azonban még mindig folyik a kutatás.

A kevésbé ismert kannabinoidok elismert terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek

A CBM előnyei

PPARγ agonistaként a CBM ideális, mivel bőségesen és olcsón előállítható CBD-ből. Jóindulatú farmakológiai aktivitása jobb mellékhatásprofilt biztosíthat más erős PPARγ agonistákhoz képest.

A tudósok az évek során ismerték és célba vették a szervezet PPAR-receptorait a cukorbetegség és más anyagcsere-rendellenességek farmakológiai kezelésére tett kísérletek során. Még néhány, az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) által jóváhagyott PPARγ agonista gyógyszer is létezik a piacon. A fogyasztók azonban bizonyos kellemetlen mellékhatások (pl. súlygyarapodás és folyadékvisszatartás) miatt elzárkóztak ettől a gyógyszerosztálytól.

A kannabinoidokat általában biztonságosnak nevezik, így a CBM a kutatás méltó célpontja. Ha bebizonyosodik, hogy biztonságosabb forrása a PPARγ agonista aktivitásának, mint a hagyományos gyógyszerek, a CBM jelentős termékké válhat a gyógyhatású táplálékok szektorában.

Mi az a CBV

A kannabivarin (CBV), más néven kannabivarol, egy rövidebb oldalláncú CBN (kannabinol) analóg. Csak ritkán található meg a friss kannabisz vagy kender növényekben, főleg a szárított növényekben van jelen. A CBV a THCV oxidációjának eredményeként jön létre.

A CBV-t nem tartják tiltott kábítószernek az Egyesült Államokban, de a THC analógjának tekinthető.

A CBV kölcsönhatásba léphet a szervezet endokannabinoid rendszerével (EKR), a kannabinoid receptorokkal és enzimekkel.

A mai napig nem állnak rendelkezésre adatok a CBV-vel kapcsolatos preklinikai vagy klinikai vizsgálatok.

Ezeknek a kevésbe ismert kannabinodoknak a CB1 és CB2 kannabinoid receptorokhoz való affinitását még nem írták le.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Növények, amik a kannabisz mellett tartalmaznak gyógyhatású kannabinoidokat