Az, hogy a kannabisz elpusztítja-e az agysejteket, továbbra sem ismert – a jelenlegi kutatások ellentmondásos eredményeket mutatnak.
A továbbiakban az olvasható, hogy a jelenlegi tanulmányok mit mondnak a kannabisz rövid és hosszú távú hatásáról az agyra.
Egy új kutatás, a Cannabis and Cannabioid Research szerint a kannabisztól összezsugorodik az agyban hippokampuszként ismert terület. A hippokampusz felelős a memória, a térbeli navigálás és a konfliktuskerülés szabályozásáért. Bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a hippokampusz képes lehet szabályozni a neurogenezist – az agy- és az idegsejtek képződése – de a legfrissebb tanulmányok megcáfolhatják ezt az állítást.
Nagyobb szürke anyag mennyiség a krónikus kannabiszhasználók bazális ganglionjában, a voxel-alapú morfometria és szubkortikai térfogat analízis alapján.
Háttér: A kannabiszhasználók szerkezeti képalkotó tanulmányai igazolták mind a kortikális, mind a szubkortikális térfogatcsökkentést, különösen a kannabinoid receptorban gazdag régiókban, mint a hippokampusz és az amygdala. Az eredmények azonban nem voltak konzisztensek. A jelen tanulmányban olyan felnőtt, krónikus kannabiszhasználók mintáját vizsgáltuk akik más kábítószereket nem használtak, annak megállapítása érdekében, hogy a hosszú távú használat összefüggésben van-e agyi szerkezeti változásokkal, különösen a szubkortikális régiókban.
A kannabisz túladagolása nem okoz halált, ellentétben az alkohollal és sok gyógyszerrel.
Míg a vényköteles fájdalomcsillapítók évente több ezer túladagolásos halálesetet okoznak, a kannabiszhasználók nem halnak bele a túladagolásba.
Sejtkutatások kimutatták, hogy a kannabinoid CB1 receptor aktivitása lecsökken a CBD jelenlétében. Jelentheti-e ez azt, hogy ezzel a CBD képes lenne megelőzni a THC pszichotróp hatását?
A CBD, avagy kannabidiol a második leggyakoribb kannabinoid híresebb társa, a THC után. A kannabisz legtöbb fajtájában található CBD tartalom ugyan alacsony, (illetve évtizedek óta fokozatosan csökkenő mértékben lelhető fel), viszont a széleskörű jótékony hatásainak köszönhetően több betegségen, egészségügyi állapoton képes segíteni, s emiatt egyre gyarapodó népszerűségnek örvend egészségügyi szerként.
Az izraeli orvosi kannabisz programban résztvevő betegek több mint 90%-a számol be az olyan tünetek jelentős javulásáról, mint a fájdalom és a hányinger, állítja egy új felmérés, amit az Egészségügyi Politika Hatodik Nemzetközi Jeruzsálemi Konferenciáján mutattak be.
A kritikusok “fű-őrületnek” (reefer madness) nevezik azt az új tanulmányt Auszráliából, ami azt állítja, hogy a kannabisz szívásától rákosak lesznek a gyerekeink.
A kannabiszról kimutatták sejt, állati és limitált emberi kísérletekben, hogy megelőzi, megállítása vagy megöli a rákos sejteket, jegyzik meg a kutatók. Ausztrália egyre világhírűbbé válik a fű-őrület kutatásairól, ezúttal egyenlőséget tesznek a kannabisz és a hírhedt születési rendellenességet okozó vegyület, a talidomid között.
A kannabisz használatáról szóló döntésnek közösnek kell lennie az orvos és a páciens oldaláról, figyelembe véve a hatályos törvényeket, az alkalmazás különböző formáinak lehetséges kockázatait és előnyeit, valamint a mellékhatásokat (Incze et al. 2020). A szennyezés és a hamisítás kockázata miatt a fekete vagy a szürke piacon minden kannabisz terméket, különösen a szintetikus kannabinoidokat kerülni kell.
1999-ben, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Orvostudományi Intézete jelentette meg a legátfogóbb gyógyászati kannabisz felülvizsgálatot a mai napig. Azt találták, hogy a kannabisz nem teljesen ártalmatlan anyag. Egy erős gyógyszer, a különféle hatásokkal.
Leültünk beszélgetni Dr. Dustin Sulakkal, a leggyakoribb kannabisz tévhiteketről, melyek közül sokat azok az iparágak támogatnak, amelyek hasznot húznak a kannabisz tilalomból, valamint a tényekről.
Ezek a leggyakoribb kannabisz mítoszok, megcáfolva:
