Béta-kariofillén: Terpén erőmű

A fekete borsban, fahéjban, szegfűszegben és számos kannabisz fajtában található vegyület számos olyan célpontra hat, amelyek hatással vannak az endokannabinoid rendszerre.

Ez a tartalom a Project CBD eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva a szerző(k) részéről. Az író, Nate Seltenrich független tudományos újságíróként sokféle témával foglalkozik, többek között a környezetvédelemmel, az idegtudományokkal és a farmakológiával is.

Amint azt a közelmúltban megjelent tanulmányok kimutatták, a kannabiszterpének – azok a vegyületek, amelyek a növény erőteljes és jellegzetes illatát adják – aktiválják a CB1 kannabinoid receptort. Ráadásul úgy tűnik, hogy THC (szintén CB1 agonista) jelenlétében a terpének változatos és érdekes módon módosítják a kannabinoidok aktivitását.

Ma a fűszeres-borsos béta-kariofillénre (BCP), az egyik leggyakoribb kannabiszban található terpénre összpontosítunk, mely számos olyan célpontra hat, amelyek hatással vannak az endokannabinoid rendszerre, nem csak a CB1-re.

A BCP többek között a feketebors, a bazsalikom, az oregánó, a fahéj, a komló, a rozmaring, a szegfűszeg és a citrusfélék, valamint sok leveles zöldség összetevője. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) által élelmiszerekben ízesítő- és illatanyagként való felhasználásra jóváhagyott szeszkviterpén jelentős orvostudományi kutatások tárgya. A legújabb tanulmányok a BCP potenciális szerepét vizsgálják számos betegség kezelésében, beleértve a nem alkoholos zsírmájat, a krónikus fájdalmat és a kábítószerhasználatot.

Egy „étrendi kannabinoid”

A béta-kariofillént, ami enyhe aktivitást mutat a CB1 receptoron, a tudósok a CB2 kannabinoid receptor „teljes agonistájaként” emlegetik. Ez a receptor fontos szerepet játszik az immunműködés és a gyulladás szabályozásában. A BCP jelenléte számos élelmiszerben és fűszerben, valamint erős affinitása a CB2-hez kivívta az elismerést, mint az első ismert „étrendi kannabinoid”.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a béta-kariofillén kölcsönhatásba lép a sejtmag felszínén található peroxiszóma proliferátor által aktivált receptorokkal (PPAR-ok, kiejtve pé-parr-ok). A CBD is aktiválja ezeket a receptorokat, amelyek szabályozzák az anyagcserét és az energiaháztartást.

Tekintettel a PPAR-oknak és az endokannabinoid rendszernek az anyagcsere-folyamatok modulálásában betöltött szerepére, egy olasz kutatócsoport azt szerette volna megvizsgálni, hogy a BCP hatékony-e a világszerte leggyakoribb krónikus májbetegség, a nem alkoholos zsírmáj sejtmodelljében.

Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban a kutatók megjegyzik, hogy nemcsak javulást figyeltek meg a beteg májsejtekben, hanem specifikus receptor antagonisták használatával is megerősítették, hogy ezeket a változásokat valóban a CB2 és két PPAR közvetíti: PPAR-alfa és PPAR-gamma.

(Érdekes módon számos nagy epidemiológiai tanulmány – köztük a PLoS One folyóirat 2023-as publikációja – összefüggésbe hozta a kannabiszhasználatot a zsírmáj-betegség csökkent kockázatával. Ez az új olaszországi bizonyíték arra utal, hogy a CB2 és PPAR receptorok aktiválása legalábbis részben felelős lehet.)

A kannabiszban lévő terpének befolyásolják a THC és az emberi testben található kannabinoid receptorok közötti kölcsönhatást

Béta-kariofilén: Az étrendi kannabinoid, ami a szintetikusokat felejthetővé teszi

Alzheimer-kór és szerhasználat

Az elmúlt években végzett más tanulmányok is hozzájárultak ahhoz, hogy megértsük a béta-kariofillén számtalan lehetséges egészségügyi előnyeit és többféle hatásmechamizmust. 2014-ben például a Chongqing Medical University kínai kutatói arról számoltak be, hogy a BCP megakadályozta a kognitív károsodást az Alzheimer-kór egérmodelljében. A Pharmacology folyóiratban megjelent cikkük szerint ez a pozitív kognitív eredmény „a béta-amiloid terhelés csökkenésével járt mind a hippokampuszban, mind az agykéregben”, és amely a CB2 receptor aktivációt és a PPAR-gamma útvonalat a BCP neuroprotektív hatásának közvetítőiként azonosította.

A közelmúltban iráni tudósok a BioFactors folyóiratban megjelent 2022-es tanulmányban áttekintették a béta-kariofillén antioxidáns és immunmoduláló hatásait, amelyről kimutatták, hogy csökkenti a releváns gyulladást okozó citokinek mennyiségét, miközben növeli a gyulladásgátló citokinek mennyiségét. A CB2-t és a PPAR-gammát, más sejtpályák mellett, kulcsfontosságú hatásmechanizmusként említették.

A Current Neuropharmacology című folyóiratban 2022 decemberében megjelent brazíl kutatók cikke a BCP-ben rejlő lehetőségeket vizsgálta „mint új gyógyszer a szerhasználati rendellenességek kezelésére”. A szerzők áttekintették a kokain-, nikotin-, alkohol- és metamfetaminfüggőség állatmodelljeit használó korábbi preklinikai vizsgálatokat. „Figyelemre méltó módon” – következtettek – a terpén „megakadályozta vagy visszafordította a kábítószerexpozícióból eredő viselkedési változásokat”, és a bizonyítékok ismét a CB2 és a PPAR-gamma szerepére utalnak.

Fájdalomcsillapító

Végül a Viphyllin nevű feketebors-mag-kivonatot gyártó Vidya Herbs nevű indiai cég tudósai egy kutatásukban arra utalnak, hogy a béta-kariofillén csökkentheti az egerek fájdalmát elsősorban a CB2, a PPAR-alfa és egy harmadik, a CBD-vel is közös útvonal aktiválásával: a TRPV1 (kiejtve trip-vé-egy) ioncsatorna.

A Journal of Pain Research folyóirat 2022-es tanulmányában 90%-os tisztaságú béta-kariofillént és Viphyllin feketebors-kivonatot alkalmaztak, amely legalább 30% béta-kariofillént tartalmaz, valamint kisebb mennyiségű limonént, béta-pinént és szabinént (három terpén, amelyek szintén megtalálhatók különböző kannabisz fajtákban).

Amikor a Viphyllint a tiszta BCP dózisának körülbelül háromszorosában adták, a két kezelés hasonlóan hatékonynak bizonyult a fájdalom csökkentésében mind a négy alkalmazott viselkedési modellben.

A tesztek közül háromban a kutatók CB1, CB2, TRPV1 és PPAR-alfa blokkolókat is alkalmaztak annak értékelésére, hogy a Viphyllin hogyan működik molekuláris szinten. Azt találták, hogy a feketebors kivonat fájdalomcsillapító hatásának közvetítéséért leginkább a CB2, a PPAR-alfa és a TRPV1 a felelős, de a terpén közönséges CB1 célpontja is szerepet játszhatott.

Szerzői jog, Project CBD. Engedély nélkül nem nyomtatható újra.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:

https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Kannabisz: kapu a növényi gyógyszerekhez

Forrás:
https://projectcbd.org/health/beta-caryophyllene-terpene-powerhouse/