Az orvosi kannabisz legalizálása „pozitív hatással van” a gyermekek fejlődésére azáltal, hogy meghosszabbítja a szülői időt

2024. szeptember 3. orvosikannabisz

Cimkék: legalizáció

Journal of Applied Economics

Egy új tanulmány arra utal, hogy az orvosi kannabiszhoz való hozzáférés növelheti a szülői idő mértékét azáltal, hogy javítja a betegek egészségét. A „szülői idő” azt az időt jelenti, hogy a szülő a gyermekével tölti, ideértve a napi döntések meghozatalát is.

Az orvosi kannabisz legalizálása „csökkenti az inaktív időt és növeli az alvást, összhangban az orvosi kannabisz egészségügyi előnyeivel” – áll a Journal of Applied Economics folyóiratban ebben a hónapban megjelent jelentésben.

„Eredményeink arra utalnak, hogy az orvosi kannabisz legalizálása jelentős pozitív hatással lehet a gyermekek fejlődésére a szülői idő megnövekedésével” – mondja a tanulmány, „különösen a 6 év alattiak esetében, amely időszakot a szülői befektetések hosszú távú megtérülése jellemez.”

A kutatók megjegyezték, hogy az eredményekben az a nagy figyelmeztetés, hogy az előnyök csak akkor érvényesek, ha a szülők nem élnek vissza a kannabisszal, megjegyezve, hogy nagyobb mértékben nő a szülői idő „azoknál, akik kevésbé élnek vissza kannabisszal”.

„A kannabisz orvosi előnyökkel járhat a krónikus fájdalomtól, alvászavartól, depressziótól és PTSD-től szenvedők számára, lehetővé téve a szülőknek, hogy jobban kommunikáljanak gyermekeikkel” – írja a jelentés, bár hozzáteszi, hogy „a pozitív hatások nem garantáltak”.

Az új tanulmány társszerzője Cynthia Bansak, a St. Lawrence Egyetem közgazdasági tanszékének és Jun Hyung Kim, a Dél-Koreai Tudományos és Technológiai Fejlett Intézet Digitális Bölcsészettudományi és Számítási Társadalomtudományi Karának munkatársa. Mindkét szerző képviseli a bonni Munkagazdasági Intézetet és a németországi esseni Globális Munkaügyi Szervezetet is.

Az orvosi kannabiszt engedélyező amerikai államokban élő betegek a mentális egészségi állapotuk javulásáról számoltak be

A tanulmány magyarázata szerint az aktív gyermekgondozás magában foglalja azt az időt, amikor a szülők aktívan vigyáznak a gyerekekre, játszottak velük vagy eltervezték tevékenységeiket. Ez magában foglalja az iskolai tevékenységeket és az orvosi ellátást is. A passzív gyermekgondozás pedig azt az időt jelenti, amelyet a szülők elsősorban más tevékenységekkel töltenek, miközben a gyermek jelenlétében vannak.

„Míg az aktív gyermekgondozásról ismert, hogy elősegíti a gyermekek fejlődését” – mutattak rá a szerzők, „a tanulmányok a passzív gondozási időnek a gyermekek fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait is kimutatták, amelyek különböznek az aktív gondozási idő hatásaitól.”

A kutatás az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának (ATUS) 2003 és 2019 közötti amerikai időhasználati felmérésének (American Time Use Survey, ATUS) adataira támaszkodott. A felmérés arra kéri a válaszadókat, hogy minden nap 15 percenként töltsenek ki időnaplókat.

A nevelési idő növekedési nagyságrendjének értelmezésére a kutatók az iskolai végzettség szerint megkülönböztetett csoportokat hasonlították össze, és megállapították, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező szülők jellemzően több időt töltenek aktív szülői neveléssel, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

„Az aktív gyermekgondozás 4 perces növekedése a szülők iskolai végzettsége szerint az aktív gyermekgondozási idő 12,56%-át jelenti. Hasonlóképpen, a passzív gyermekgondozás 10 perces növekedése a szülők iskolai végzettsége szerinti passzív gyermekgondozási időkülönbség 8,92%-át jelenti” – írták.

„Munkaidőben mérve a nem dolgozó szülők 22 perccel többet fordítanak aktív gyermekgondozásra, mint a dolgozó szülők (az önbevallott foglalkoztatási státusz szerint a különbség 14 perc). Ezután az aktív gyermekgondozási időre gyakorolt hatás a dolgozó és nem dolgozó szülők közötti különbség 18%-át, a passzív gyermekgondozási időre gyakorolt hatás pedig körülbelül 7%-át teszi ki a dolgozó és nem dolgozó szülők közötti különbségnek.”

A hatások nagyobbak voltak a hat évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőknél és hétvégén.

Az alacsony THC tartalmú kannabisz termékek elérhetősége mellett csökkent a vényköteles szorongásoldók, nyugtatók használata

Ami az aktivitást illeti, a jelentés szerint „a növekedés a ‘gyerekekkel való játékra’ és a ‘gyermekről való gondoskodásra’ összpontosul. Nincs hatással az olyan tevékenységekre, mint a ‘gyerekeknek szóló szervezés és tervezés’ vagy ‘művészet és kézművesség gyerekekkel’”.

„Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a hatások csak olyan időfelhasználásoknál figyelhetők meg, amelyek kevesebb erőfeszítést igényelnek a fájdalomcsillapítás terén, mint például a passzív időhasználat és a gyerekekkel töltött idő, és nem az olyan erőfeszítéseket igénylő tevékenységeknél, mint a szervezés és a tervezés. Ez a magyarázat összhangban van azzal a ténnyel, hogy az emberek hajlamosak az orvosi kannabiszt fájdalomcsillapítóként használni, amely krónikus fájdalom, alvászavar, szorongás és depresszió kezelésére szolgál.”

Úgy tűnt, hogy a férfiak jobban megnövelik a szülői nevelési időt a legalizálás után, mint a nők, ami a szerzők szerint összhangban van a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a férfiak nagyobb mértékben növelik a kannabiszhasználatot az orvosi kannabisz legalizálása után, mint a nők.

Figyelemre méltó, hogy a megfigyelt hatás nagyobb volt a vallásosabb államokban is, amint azt az egyháztagok és a vallási hívek száma határozza meg.

„Azokban az államokban, ahol a gyülekezetek mediánszáma meghaladja (a gyülekezetek méretét figyelmen kívül hagyva), az aktív gyermekgondozásra gyakorolt hatás csekély, de a passzív gyermekgondozásra pozitív és jelentős” – áll a tanulmányban.

„Összességében a minta arra utal, hogy a vallásos tevékenységet folytató államokban a szülők általában többet profitálnak az orvosi kannabiszhoz való hozzáférésből.”

A tanulmány arra sem talált bizonyítékot, hogy a legalizálás „negatívan befolyásolta az otthoni termelésre és a piaci munkára fordított idő produktív felhasználását. Nem tapasztalunk megnövekedett időfelhasználást sem a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás, sem a fizetett orvosi ellátás terén.”

„Összevetve” – áll a közleményben – „az eredmények arra utalnak, hogy a szülők a nem hatékony időfelhasználás csökkentésével meg tudták növelni a szülői nevelés idejét anélkül, hogy csökkentenék az egyéb produktív tevékenységekre fordított időt.”

Az orvosi kannabiszhoz való hozzáférés pozitívan korrelál a közlekedésbiztonsággal

A tanulmány egyik fő korlátja a szerzők elismerték, hogy az ATUS adatai nem tartalmaznak információkat az egyéni szintű marihuánahasználatról. “Az eredményeket az Egyesült Államok kontextusában kell értelmezni, amely a világ élvonalába tartozik az opioid fájdalomcsillapítók fogyasztásában, ami az orvosi marihuána potenciális helyettesítője” – tették hozzá. “Az MML lehetővé tette a betegek számára, hogy az opioid fájdalomcsillapítók helyett a kevésbé ártalmas orvosi marihuánára térjenek át.”

Noha korlátozott számú kutatás foglalkozott a kannabisszal kapcsolatos szabályozások szülői magatartásra gyakorolt szerepével, egy tavaly nyáron készült tanulmány megállapította, hogy azokban az államokban, amelyekben a legalizálták az orvosi kannabiszt, közel 20 százalékkal csökkent nevelőotthonokba beadott gyerekek száma a szülők kábítószerrel való visszaélése miatt. A teljes körű legalizálás ugyanakkor nem járt statisztikailag szignifikáns változással a nevelőszülői gondozásba kerülések számában.

Egy 2022-es kutatás azonban jelentős kapcsolatot tárt fel a felnőttkori használat legalizálása és a nevelőszülők kábítószerrel való visszaélése között. Abban a tanulmányban a Mississippi Egyetem kutatói azt találták, hogy a rekreációs legalizálás a nevelőszülői gondozásba kerülések átlagosan legalább 10 százalékos csökkenésével járt, beleértve a fizikai bántalmazás, elhanyagolás, szülői bebörtönzés, valamint az alkohollal és más kábítószerekkel való visszaélések miatti csökkenést is.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/