A “Kannabisz károsítja a DNS-t” állítást leleplezi Dr. Ethan Russo vezető neurológus
A kritikusok “fű-őrületnek” (reefer madness) nevezik azt az új tanulmányt Auszráliából, ami azt állítja, hogy a kannabisz szívásától rákosak lesznek a gyerekeink.
A kannabiszról kimutatták sejt, állati és limitált emberi kísérletekben, hogy megelőzi, megállítása vagy megöli a rákos sejteket, jegyzik meg a kutatók. Ausztrália egyre világhírűbbé válik a fű-őrület kutatásairól, ezúttal egyenlőséget tesznek a kannabisz és a hírhedt születési rendellenességet okozó vegyület, a talidomid között.
Kedden, a Western Australia Egyetem docense Stuart Reece és professzor Gary Hulse kiadtak egy írást “A kromotripszis és epigenomia teljes oksági kritériumai kannabiszhoz – és a függőséghez – kapcsolódó rákkeltő hatás, veleszületett toxicitás és örökölhető genotoxicitás” címmel, ami 2016 júliusában jelenik meg a “Mutáció Kutatás” folyóiratban.
Az egyetemi írásról szóló sajtóközlemény azt a dermesztő következtetést vonta le, hogy a kannabisz szívása károsítja DNS-t, és lényegében rákot okoz az kannabisz használók gyerekeiben. “A legrosszabb rákos megbetegedések a gyerekek életének első éveiben jelentkeznek, akik kannabisz hatásainak vannak kitéve a méhben” mondta egy kutató.
De az írás szerzői nem végeztek tényleges vizsgálatokat. Ehelyett korábbi tanulmányokat néztek át, hogy “meghozzák azt a logikus következtetést”, miszerint a kannabisz gén replikációs károkat okoz, ami továbböröklődik a gyerekekben.
Dr. Ethan Russo, a Kannabisz Terápia Folyóirat (Journal of Cannabis Therapeutics) alapító szerkesztője, akit széles körben tekintenek a kannabinoid kutatás egyik vezetőjének és aki ténylegesen tanulmányozza kannabinoidokat, a következő választ küldte erre a megállapításra:
“Ez a jelentés hazugságokat vesz alapul. A kannabisz nem mutagén (DNS mutációk okozója), és nem is teratogén (születési rendellenességeket okozó), se nem karcinogén (rákot okozó). Számtalan állatkísérletek és humán epidemiológiai vizsgálatok támasztják alá az, hogy ebben a tekintetben biztonságos.”
Az ausztrál írás kivonata nem tesz említést arról, hogy a kutatások vizsgálata hogyan szabályozta a füstszívás mellékhatásait vagy más kábítószerek használatát, amelyek rákkeltők.
Dr. Russo azt is mondta: “Ezen kívül hatalmas különbség van a kábítószerekkel való visszaélés és kannabinoidok megfontolt, alacsony dózisú terápiás alkalmazása között súlyos betegségek esetében.”
Az írás kivonatából olyan alapvető információk hiányoznak például mint, hogy mekkora problémát jelent a kannabisz a relatív rákkeltő hatásban, valamint a veleszületett toxicitásban és örökölhető genotoxicitásban.
Nem világos, hogy ki lehet-e emelni a kannabiszt más tényezők mellett. Még a kutatás szerzői is megjegyzik, hogy az egyéb drogok használata károsíthatja a DNS-t, “felgyorsíthatja az öregedési folyamatot … beleértve az alkoholt, a dohányt, … a stimulánsokat és az opioidokat.”
Más epigenetikai károk forrásai közé tartoznak olyan élet-stresszorok, mint a tiltással kapcsolatos erőszak és bebörtönzés. A naptól való leégés és az oxigén is károsíthatják a DNS-t.
“A gyógyszeripari készítmények és mérgező vegyi anyagok, az étrend, a stressz, a testmozgás és más környezeti tényezők képesek pozitív vagy negatív epigenetikai módosításokat kiváltani, amik maradandó hatással vannak a fejlődésre, az anyagcserére és az egészségre. Ezeknek olyan mély hatása lehet a testre, hogy képesek véglegesen megváltoztatni az egyén epigenetikai profilját,” szerepel más áttekinések megállapításaiban.
Dr. Russo azt következtetést vonja le, hogy: “Itt az ideje, hogy a közegészségügy haladása érdekében túllépjünk a fű-őrületen és hogy tudomásul vegyük a kannabisz hasznosságát és biztonságosságát.”