A kannflavinok és tíz tény a kendercsíráról

2017. december 12. orvosikannabisz

Cimkék: kannflavinok

Az előzőekben már említést tettünk a kendercsíra témájáról a „Tíz ok, amiért fogyasszunk kendercsírát” című cikkünkben. Ez egy régebbi írás, amely 2014 júniusában készült, pár perccel Giovanni Appendino professzor megvilágító diszkurzusa után az éves ICRS szimpózium plenáris szemináriumán.

Ez a tartalom a Nature Going Smart eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva az szerző(k) részéről. Írta Voila Brugnatelli.

Sokan kérték hogy nyújtsak egy alaposabb betekintést a témába, és egyetértek azzal, hogy a tárgy valóban fontos, ezért is oktatok róla hazámban egy folyamatos orvosi képzési kurzuson (CME).

Ha a kendercsíráról beszélünk, akkor az azt jelenti hogy a megelőzést és a napi diétát is meg kell említenünk – ez pedig mindenki számára érthető és elérhető tudásnak kell lennie. Ezért is döntöttem úgy, hogy elkészítem a „Tíz legfontosabb tény a kendercsíráról” című videót. Jó szórakozást hozzá!

A kendermag gyulladáscsökkentő hatása

A kendermag teljes forrása az összes esszenciális amino- és zsírsavaknak, így a kendermag ezáltal teljes értékű táplálékforrást alkot. A jóval több mint 80%-ot meghaladó zsírtartalma PUFA Omega 6 (mint a LA) és Omega 3 (mint az ALA) zsírsavakból tevődik össze.

A kendermagvak azon ehető magvak közé tartoznak, amelyek jelentősen nagyobb koncentrációban tartalmaznak más 2 PUFA, ω-6 GLA és ω-3 SDA telítetlen zsírsavakat. Ezek a vegyületek csökkentik a gyulladásos prosztanoidok képződését az arachidonsavból. Jelentős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (ω-3 PUFA-k) fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár (1,2).

A kendermagvak, így a kendermagolaj egyedülálló tulajdonságai:

A gyulladáscsökkentő ω-3 PUFA szöveti koncentrációjának növelése
A gyulladásos eikozanoidok termelésének csökkentése

„És talán most azon tűnődtök, hogy mi köze van a fentebb említett tulajdonságoknak a csírákhoz és a kannflavonoidokhoz? VÁRJ! Mindjárt ott vagyunk…”

A csírák nem mások, mint növekedni hagyott magvak. Sokan közülünk már be is építettük a napi diétánkba a kendert; az egész és a hántolt mag, a kendermagolaj és a kendermagliszt egyre népszerűbb az egészségtudatosok körében. A kendercsírák azonban kevésbé ismertek, ezért itt van legalább tíz jó ok arra, hogy beillesszük őket a napi étrendünkbe!

1. A csíráztatás emészthetőbbé teszi a magvakat

A csíráztatás gátolja a fitinsavat és semlegesíti az enzimgátló anyagokat, így segít elkerülni a puffadást (az elsőszámú ok, amiért az emberek nem szeretnek túl sok szárított magvakat és hüvelyeseket enni).

A csíráztatás általában csökkenti az össz-zsírtartalmat és átalakítja a sűrű növényi fehérjéket egyszerűbb aminosavakká, segítve testünket könnyebben beépíteni tápláló tartalmukat (3,4).

2. A csíráztatás lúgosabbá teszi a magokat

Más növényi élelmiszerekhez hasonlítva a magvak és az olajok nem annyira lúgosak – mint például a zöldségek. A csíráztatás során „állapotuk” közelebb kerül a zöldségfélékéhez és egyre lúgosabbá válnak, ami egy fontos tulajdonsága az élelmiszereknek, mely segít fenntartani egy gyulladásmentes, kiegyensúlyozott fiziológiát (5).

3. A csíráztatás növeli az elérhető vitamin- és tápanyagtartalmat

Ez igaz bármilyen típusú csírára: a vitaminok, mint például a C vitamin, mennyisége megnő a magok csíráztatása után. Ez egy olyan régi tudás, melyet már az ősi kínai tengerészek is felhasználva mungóbabot vittek magukkal a tengeren töltött hosszú időkre, hogy a csíráztatás során elegendő C vitaminhoz jussanak és megakadályozzák a skorbut kialakulását (6).

Mi történik a kendercsírákkal? A magban a korábban említett gyulladáscsökkentő γ-linolénsav (GLA) tartalom 30%-kal megnövekszik a csírázás uán! (7)

Az Ermo fajta kenderből származó magvak és csírájuk zsírsav összetétele

Minden adat három ismétlés átlagát jelenti ± szabvány eltérés (7)

CBD és Omega-3: Tökéletesek együtt?

4. A csíráztatás nem idézi elő a kannabidoidok kialakulását

Ez meglehetősen egyszerű: a csírázás során a növény nem termel kannabidoidokat, vagyis nincs pszichotróp hatásuk, így étrendkiegészítőként biztonságos termékként használhatóak bárki részére, a gyermekektől kezdve az időseken át a terhes nőkig.

5. A csíráztatás előidézi az egyedi flavonoidok képződését

Egyes kenderfajtákban a csírázás prenilezett flavonoidok kialakulását idézi elő, mint a kannflavinok, a kannabiszpirének, a kanniprének, amelyek a kender virágaiban és leveleiben vannak jelen, nem a magvaiban.

A flavonoidok a növények másodlagos metabolitjai, melyeket azért termel, hogy védelmet nyújtsanak számára az oxidatív stressz, a kórokozók, és az UV sugárzás ellen. A kannabisz növényben található flavonoidok gyulladáscsökkentő, rákellenes és idegvédő tulajdonságokkal rendelkeznek.

6. A kannflavin a kendercsíra egyedülálló flavonoidja

A kannabisz körülbelül húsz flavonoidot termel (azonosított); néhányuk szintén megtalálható más növényfajtáknál (mint az apigenin, a kampferol vagy a kvercetin), néhányuk pedig egyedi a kannabisz növényekben, mint például a kannflavin, amely valójában két egymáshoz szorosan kapcsolódó flavonoid, a CFA és a CFB keveréke (8,9).

7. A kannflavin jelentős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik

A kannflavin gyulladáscsökkentő hatásáról már 1985-ben igazolták és kimutatták, hogy jóval erősebb mint az aszpiriné. A kannflavin a kannabinoidokkal ekvivalens potenciával rendelkezik a gyulladásos prosztaglandinok és a leukotriének gátlásában (7,10). Ezek valójában az első flavonoidok, melyek közvetlen gátló hatással rendelkeznek a proinflammatorikus mediátorok bioszintézisében részt vevő két kulcsfontosságú enzimére (5-LO és a PGES-1). Ez a kettős gátlás farmakológiai stratégiának tekinthető annak érdekében, hogy beavatkozhasson a gyulladásos megbetegedéseknél, és magasabb lehet az egyedi céloknál a következők tekintetében:

a hatékonyság növelése
a mellékhatások csökkentése

8. A kendercsíra napi fogyasztása potenciális klinikai előnyökkel jár

A flavonoidok csak hosszú idő után távoznak a szervezetből, ami azt jelenti, hogy rendszeres fogyasztással (például étrendkiégeszítéssel) elérhetővé válik a szövetekben és a plazmákban található kannflavinok bio-aktív koncentrációja.

Habár ezt meg nem vizsgálták részletesebben, kutatók úgy vélik, hogy a kannflavinok legjobb bevitele a zsíros omega-3 mátrixukban van (például amikor a csírában találhatók), ami segíthet megnövelni a cannflavinok felszívódását és az aktivitását a. Úgy gondolják, hogy naponta 20 grammnyi friss kendercsíra fogyasztása valószínűleg elegendőnek bizonyulna a gyulladáscsökkentő molekulák jelentős koncentrációjának eléréséhez (7).

Diéta, endokannabinoidok és egészség

9. Nem minden kendercsíra ugyanolyan!

A gamma-sugárzott vagy sterilizált magok nem fognak csírázásnak indulni. De mi a helyzet a csírázó magokkal? Vajon minden kendercsíra egyforma?

Egy tanulmány összehasonlította a különböző kemotípusokat és megállapította, hogy a vizsgált fajták közül, mint például az Ermo kender, a legmagasabb CFA mennyiséget tartalmazták, míg más variánsokról, mint például a Finola és egy THCA kenderfajtáról (drog típusú kannabisz), 0% kannflavin koncentrációt jelentettek. Másrészt a kannflavin C-t nemrég azonosították egy magasan potens THCA kannabisz növénynél, és bár nem vagyunk biztosak benne, hogy hogyan hat ez a flavonoid fajta, de azt már megértettük, hogy a magvak különböző változatai különböző termékeket fognak eredményezni (7,11).

10. A csíráztatás egyszerű és költséghatékony

A legjobb az egészben pedig, hogy ahhoz, hogy hozzájussunk az említett csodálatos táplálkozási előnyökhöz, tényleg nincsen sokmindenre szükségünk!
Gondoljunk a magvak csíráztatására, mintha csak a tavaszt imitálnánk:

Győződjünk meg róla, hogy a kezünk, és az összes felület, ahol dolgozni fogunk, tiszta és steril
Hagyjuk, hogy a magok megtartsák állandó nedvességtartalmukat és a megfelelő hőmérsékletüket (minél hidegebb van, annál lassabb a csírázás)
Hagyjuk a magokat nyugodtan a sötétben 4-5 napig
Légyünk nagyon óvatosak, amikor megérintjük őket (ne érintsük meg a gyökérkezdeményüket)

Sokkal komplikáltabbnak hangzik, mint amilyen igazából.

„Úgy vélem, hogy annyira könnyű és költséghatékony az előállításuk, hogy a kórházakban könnyen a napi étrend részévé válhatnának, és valódi eredményeket érhetnénk el ezáltal az idősek vagy a krónikus betegek egészségének támogatásában.”

Következtetések

Remélem, hogy tetszett ez a betekintés a kendercsíráról, mint táplálékforrásról. Ha esetleg szeretnél többet megtudni, akkor ellenőrizheted az alább található forrásokat, illetve kapcsolatba is léphetsz velünk: adományozási alapon adunk tanácsokat, így Te döntheted el, hogy milyen értékes számodra az az információ, amit nyújtunk neked.

Fordította: Balog Kitti

Szerzői jog, Nature Going Smart. Engedély nélkül nem nyomtatható újra.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/