A kannflavin és tíz tény a kendercsíráról

Szerző: Voila Brugnatelli

Ez a tartalom a Nature Going Smart eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva az szerző(k) részéről.

Az előzőekben már említést tettünk a kendercsíra témájáról a “Tíz ok, amiért fogyasszunk kendercsírát” című cikkünkben. Ez egy régebbi írás, amely 2014 júniusában készült, pár perccel Giovanni Appendino professzor megvilágító diszkurzusa után az éves ICRS szimpózium plenáris szemináriumán.

Sokan kértétek hogy nyújtsak egy alaposabb betekintést a témába, és egyetértek azzal, hogy a tárgy valóban fontos, ezért is oktatok róla hazámban egy folyamatos orvosi képzési kurzuson (CME).

Ha a kendercsíráról beszélünk, akkor az azt jelenti hogy a megelőzést és a napi diétát is meg kell említenünk – ez pedig mindenki számára érthető és elérhető tudásnak kell lennie. Ezért is döntöttem úgy, hogy elkészítem a “Tíz legfontosabb tény a kendercsíráról” című videótfilmet. Jó szórakozást hozzá!

A kendermag gyulladáscsökkentő hatása

A kendermag teljes forrása az összes esszenciális amino- és zsírsavaknak, így a kendermag ezáltal teljes értékű táplálékforrást alkot. A jóval több mint 80%-ot meghaladó zsírtartalma PUFA Omega 6 (mint a LA) és Omega 3 (mint az ALA) zsírsavakból tevődik össze.

A kendermagvak azon ehető magvak közé tartoznak, amelyek jelentősen nagyobb koncentrációban tartalmaznak más 2 PUFA, ω-6 GLA és ω-3 SDA telítetlen zsírsavakat. Ezek a vegyületek csökkentik a gyulladásos prosztanoidok képződését az arachidonsavból. Jelentős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az ω-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (ω-3 PUFA-k) fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár (1,2).

A kendermagvak, így a kendermagolaj egyedülálló tulajdonságai:

  • A gyulladáscsökkentő ω-3 PUFA szöveti koncentrációjának növelése
  • A gyulladásos eikozanoidok termelésének csökkentése

“És talán most azon tűnődtök, hogy mi köze van a fentebb említett tulajdonságoknak a csírákhoz és a kannaflavonoidokhoz? VÁRJ! Mindjárt ott vagyunk…”

A csírák nem mások, mint növekedni hagyott magvak. Sokan közülünk már be is építettük a napi diétánkba a kendert; az egész és a hántolt mag, a kendermagolaj és a kendermagliszt egyre népszerűbb az egészségtudatosok körében. A kendercsírák azonban kevésbé ismertek, ezért itt van legalább tíz jó ok arra, hogy beillesszük őket a napi étrendünkbe!

1. A csíráztatás emészthetőbbé teszi a magvakat

A csíráztatás gátolja a fitinsavat és semlegesíti az enzimgátló anyagokat, így segít elkerülni a puffadást (az elsőszámú ok, amiért az emberek nem szeretnek túl sok szárított magvakat és hüvelyeseket enni).

A csíráztatás általában csökkenti az össz-zsírtartalmat és átalakítja a sűrű növényi fehérjéket egyszerűbb aminosavakká, segítve testünket könnyebben beépíteni tápláló tartalmukat (3,4).

2. A csíráztatás lúgosabbá teszi a magokat

Más növényi élelmiszerekhez hasonlítva a magvak és az olajok nem annyira lúgosak – mint például a zöldségek. A csíráztatás során “állapotuk” közelebb kerül a zöldségfélékéhez és egyre lúgosabbá válnak, ami egy fontos tulajdonsága az élelmiszereknek, mely segít fenntartani egy gyulladásmentes, kiegyensúlyozott fiziológiát (5).

3. A csíráztatás növeli az elérhető vitamin- és tápanyagtartalmat

Ez igaz bármilyen típusú csírára: a vitaminok, mint például a C vitamin, mennyisége megnő a magok csíráztatása után. Ez egy olyan régi tudás, melyet már az ősi kínai tengerészek is felhasználva mungóbabot vittek magukkal a tengeren töltött hosszú időkre, hogy a csíráztatás során elegendő C vitaminhoz jussanak és megakadályozzák a skorbut kialakulását (6).

Mi történik a kendercsírákkal? A magban a korábban említett gyulladáscsökkentő γ-linolénsav (GLA) tartalom 30%-kal megnövekszik a csírázás uán! (7)

Az Ermo fajta kenderből származó magvak és csírájuk zsírsav összetétele

Minden adat három ismétlés átlagát jelenti ± szabvány eltérés (7)

CBD és Omega-3: Tökéletesek együtt?

4. A csíráztatás nem idézi elő a kannabidoidok kialakulását

Ez meglehetősen egyszerű: a csírázás során a növény nem termel kannabidoidokat, vagyis nincs pszichotróp hatásuk, így étrendkiegészítőként biztonságos termékként használhatóak bárki részére, a gyermekektől kezdve az időseken át a terhes nőkig.

5. A csíráztatás előidézi az egyedi flavonoidok képződését

Egyes kenderfajtákban a csírázás prenilezett flavonoidok kialakulását idézi elő, mint a kannflavinok, a kannabiszpirének, a kanniprének, amelyek a kender virágaiban és leveleiben vannak jelen, nem a magvaiban.

A flavonoidok a növények másodlagos metabolitjai, melyeket azért termel, hogy védelmet nyújtsanak számára az oxidatív stressz, a kórokozók, és az UV sugárzás ellen. A kannabisz növényben található flavonoidok gyulladáscsökkentő, rákellenes és idegvédő tulajdonságokkal rendelkeznek.

6. A kannflavin a kendercsíra egyedülálló flavonoidja

A kannabisz körülbelül húsz flavonoidot termel (azonosított); néhányuk szintén megtalálható más növényfajtáknál (mint az apigenin, a kampferol vagy a kvercetin), néhányuk pedig egyedi a kannabisz növényekben, mint például a kannflavin, amely valójában két egymáshoz szorosan kapcsolódó flavonoid, a CFA és a CFB keveréke (8,9).

7. A kannflavin jelentős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik

A kannflavin gyulladáscsökkentő hatásáról már 1985-ben igazolták és kimutatták, hogy jóval erősebb mint az aszpiriné. A kannflavin a kannabinoidokkal ekvivalens potenciával rendelkezik a gyulladásos prosztaglandinok és a leukotriének gátlásában (7,10). Ezek valójában az első flavonoidok, melyek közvetlen gátló hatással rendelkeznek a proinflammatorikus mediátorok bioszintézisében részt vevő két kulcsfontosságú enzimére (5-LO és a PGES-1). Ez a kettős gátlás farmakológiai stratégiának tekinthető annak érdekében, hogy beavatkozhasson a gyulladásos megbetegedéseknél, és magasabb lehet az egyedi céloknál a következők tekintetében:

  • a hatékonyság növekedése
  • a mellékhatások csökkenése

8. A kendercsíra napi fogyasztása potenciális klinikai előnyökkel jár

A flavonoidok csak hosszú idő után távoznak a szervezetből, ami azt jelenti, hogy rendszeres fogyasztással (például étrendkiégeszítéssel) elérhetővé válik a szövetekben és a plazmákban található kannflavinok bio-aktív koncentrációja.

Habár ezt meg nem vizsgálták részletesebben, kutatók úgy vélik, hogy a kannflavinok legjobb bevitele a zsíros omega-3 mátrixukban van (például amikor a csírában találhatók), ami segíthet megnövelni a cannflavinok felszívódását és az aktivitását a. Úgy gondolják, hogy naponta 20 grammnyi friss kendercsíra fogyasztása valószínűleg elegendőnek bizonyulna a gyulladáscsökkentő molekulák jelentős koncentrációjának eléréséhez (7).

Diéta, endokannabinoidok és egészség

9. Nem minden kendercsíra ugyanolyan!

A gamma-sugárzott vagy sterilizált magok nem fognak csírázásnak indulni. De mi a helyzet a csírázó magokkal? Vajon minden kendercsíra egyforma?

Egy tanulmány összehasonlította a különböző kemotípusokat és megállapította, hogy a vizsgált fajták közül, mint például az Ermo kender, a legmagasabb CFA mennyiséget tartalmazták, míg más variánsokról, mint például a Finola és egy THCA kenderfajtáról (drog típusú kannabisz), 0% kannflavin koncentrációt jelentettek. Másrészt a kannflavin C-t nemrég azonosították egy magasan potens THCA kannabisz növénynél, és bár nem vagyunk biztosak benne, hogy hogyan hat ez a flavonoid fajta, de azt már megértettük, hogy a magvak különböző változatai különböző termékeket fognak eredményezni (7,11).

10. A csíráztatás egyszerű és költséghatékony

A legjobb az egészben pedig, hogy ahhoz, hogy hozzájussunk az említett csodálatos táplálkozási előnyökhöz, tényleg nincsen sokmindenre szükségünk! 
Gondoljunk a magvak csíráztatására, mintha csak a tavaszt imitálnánk:

  • Győződjünk meg róla, hogy a kezünk, és az összes felület, ahol dolgozni fogunk, tiszta és steril
  • Hagyjuk, hogy a magok megtartsák állandó nedvességtartalmukat és a megfelelő hőmérsékletüket (minél hidegebb van, annál lassabb a csírázás)
  • Hagyjuk a magokat nyugodtan a sötétben 4-5 napig
  • Légyünk nagyon óvatosak, amikor megérintjük őket (ne érintsük meg a gyökérkezdeményüket)

Sokkal komplikáltabbnak hangzik, mint amilyen igazából.

“Úgy vélem, hogy annyira könnyű és költséghatékony az előállításuk, hogy a kórházakban könnyen a napi étrend részévé válhatnának, és valódi eredményeket érhetnénk el ezáltal az idősek vagy a krónikus betegek egészségének támogatásában.”

Következtetések

Remélem, hogy tetszett ez a betekintés a kendercsíráról, mint táplálékforrásról. Ha esetleg szeretnél többet megtudni, akkor ellenőrizheted az alább található forrásokat, illetve kapcsolatba is léphetsz velünk: adományozási alapon adunk tanácsokat, így Te döntheted el, hogy milyen értékes számodra az az információ, amit nyújtunk neked.

Fordította: Balog Kitti

Szerzői jog, Nature Going SmartEngedély nélkül nem nyomtatható újra.

Referenciák

1) Leizer, C., Ribnicky, D., Poulev, A., Dushenkov, S., & Raskin, I. (2000). The composition of hemp seed oil and its potential as an important source of nutrition. Journal of Nutraceuticals, functional & medical foods, 2(4), 35-53.

2) Walker, C. G., Jebb, S. A., & Calder, P. C. (2013). Stearidonic acid as a supplemental source of ω-3 polyunsaturated fatty acids to enhance status for improved human health. Nutrition,29(2), 363-369.

3) Kumar, A. L. P. A. N. A., & Chauhan, B. M. (1993). Effects of phytic acid on protein digestibility (in vitro) and HCl-extractability of minerals in pearl millet sprouts. Cereal chemistry, 70, 504-504

4) Khattak, A. B., Zeb, A., Bibi, N., Khalil, S. A., & Khattak, M. S. (2007). Influence of germination techniques on phytic acid and polyphenols content of chickpea (Cicer arietinum L.) sprouts.Food chemistry, 104(3), 1074-1079.

5) Schwalfenberg, G. K. (2012). The alkaline diet: is there evidence that an alkaline pH diet benefits health?. Journal of environmental and public health, 2012.

6) International Sprout Growers Association. (2017). The History of Sprouts and Their Nutritional Value. Available: http://www.isga-sprouts.org/about-sprouts/sprout-history/. Last accessed 6th Dec 2017.

7) Werz, O., Seegers, J., Schaible, A. M., Weinigel, C., Barz, D., Koeberle, A., … & Appendino, G. (2014). Cannflavins from hemp sprouts, a novel cannabinoid-free hemp food product, target microsomal prostaglandin E 2 synthase-1 and 5-lipoxygenase. PharmaNutrition, 2(3), 53-60.

8) Callaway JC. Hempseed as a nutritional resource: An overview. Euphytica 2004; 140: 65-72.

9) Russo EB. History of Cannabis and Its Preparations in Saga, Science, and Sobriquet. Chem,.Biodiv. 2007; 4: 1614- 1648.

10) Barrett, M. L., Gordon, D., & Evans, F. J. (1985). Isolation from Cannabis sativa L. of cannflavin—a novel inhibitor of prostaglandin production. Biochemical pharmacology, 34(11), 2019-2024.

11) Radwan, M. M., ElSohly, M. A., Slade, D., Ahmed, S. A., Wilson, L., El-Alfy, A. T. & Ross, S. A. (2008). Non-cannabinoid constituents from a high potency Cannabis sativa variety. Phytochemistry, 69(14), 2627-2633.

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://naturegoingsmart.com/cannflavin-10-facts-hemp-sprouts/