Kannabisz polifarmakológia: Erősség vagy gyengeség?

Ez a tartalom a Fundación CANNA eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva az szerző(k) részéről.

Brugnatelli Viola egy idegkutató, aki a kannabinoid hálózatokra, a GPCR jelátvitelére és a neurofarmakológiára specializálódott. Akadémia és kutatói képzése lehetővé tette, hogy széles körű tapasztalatot szerezzen az orvosi kannabisz és növényi gyógyszerek területén mind preklinikai, mind klinikai szempontból. Tanácsadóként és előadóként képez orvosokat, egyetemek és szemináriumok workshopjain. Véleménye szerint a kollektív emberi tudás képes az élet minden formájának általános javítására, tehát hozzáférhetőnek és megoszthatónak kell lennie. Viola jelenleg a terpének terápiás potenciálját kutatja a Dublini Egyetemen, Írországban, és 2014 óta alapítója a Nature Going Smart tudományos online magazinnak.

Kannabisz fitokomplex

A kannabisz növény a fitokomplexum tökéletes példája; növényi gyógyszer, amely számos különböző célpontot aktivál az emberi testben.

Számos kutató kifejtette a szinergikus aktivitás fontosságát a kisebbrendű kannabiszkomponensek, például a terpének, fenolvegyületek és a „ kisebbrendű kannabinoidok” között, amik kiegészítik az elsődleges vegyületeket, ezzel csökkentve a nemkívánatos hatásaikat vagy fokozva a hatékonyságukat. (1, 12)

A sokoldalú fiziológiás kölcsönhatásainak köszönhetően a kannabisz számos különféle betegség esetén alkalmazható sikeresen. (2)

A cikk célja annak feltárása, hogy a kannabisz növény polifarmakológiai jellege miként játszik szerepet a gyógyászatba való újbóli bevezetésében, valamint a tudományos kutatásban történő használat akadályozásában.

Mi az a polifarmakológia?

A modern farmakológiában az uralkodó paradigma az olyan gyógyszerek keresése, amelyek a lehető legszelektívebben hatnak az egyes célpontokra: “egyetlen molekula egyetlen célpontra”. (3)

Jelenleg használatban lévő farmakológiánk olyan gyógyszerek szintetizálásán alapul, amelyeket arra terveztek, hogy nagyon hatékonyak és specifikusak legyenek bizonyos célpontokra.

Mivel ezek a szerek soha nem léteznének a természetben, nem mindig lehet megjósolni biológiai kölcsönhatásaikat, amikor az emberi testbe kerültek. (4)

Ebben a gondolkodásmódban fontos elkerülni a „polifarmakológiát”, vagy annak az előfordulását, hogy a tervezett molekula kölcsönhatásba lépjen nem kívánt célpontokkal, amelyek káros mellékhatásokat okozhatnak, ami a gyógyszerek forgalomból való kivonásának elsődleges oka.

Ennek ellenére a gyógynövény-gyógyászat hagyományosan egyesíti a fito-vegyületeket az egyedi hatásokkal, mégis kedvező polifarmakológiával, és több klinikai sikert mutatnak, mint a szelektíven alkalmazott társaik. (5, 6)

A molekuláris vizsgálatok exponenciális növekedésének köszönhetően az „egyedüli célpont” megközelítés nemrégiben átalakult a betegségek többségével járó folyamatok összetettségének felmérésében és a polifarmakológia (több célpontot érintő vegyületek használata) újra megjelenik a gyógyszerfelfedezések területén. (3)

“Újra megjelenik”, mivel valójában a polifarmakológia képezi a tradicionális gyógyászati ​​rendszerek többségének alapját, amelyek kombinálják a gyógynövény készítményeket, és több célpontot vonnak be jobb terápiás hatás elérése és a kezelés általános toxicitásának csökkentése érdekében. (6, 7)

Míg az analitikai módszerek fejlesztése támogatja a holisztikusabb beavatkozást, addig a kannabisz kulcsszerepet játszik a modern tudomány emblematikus „megnyitásában” az „alternatív” fitokémia számára. (8)

Az egymolekulás szemben az egész növényi megközelítéssel

A kannabisz növény gyógyászatban történő alkalmazásának egyik legnagyobb hátránya az emberekkel végzett kettős vak klinikai vizsgálatok korlátozott száma.

A mai napig a klinikai ismereteink többsége szintetikus THC-vel (Marinol) vagy extrahált standardizált kannabisszal (Sativex® és Epidiolex®) végzett vizsgálatokból származik. (9, 17)

Annak ellenére, hogy jelentősen előrehaladott a specifikus kannabinoidok biztonságosságát, titrálását és a tünetek kezelését célzó jelenlegi ismereink, felmerül, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznénk a kannabisz gyógynövényről és a különféle kemotípusokról, ha a kutatást nem kizárólag azon vállalatok gazdasági indíttatása vezérelné, amelyek szabadalmazni akarnak (és pénzt keresni) egyes növényi vegyületeket.

Nyilvánvaló, hogy jelenlegi szabályozási rendszerünk nem ösztönzi a természetes növényi termékekhez szükséges többkomponensű terápiák kifejlesztését.

Alapvető fontosságú, hogy minden jelen lévő vegyület nemcsak biztonságosnak, hanem egyetlen szerként is hatékonynak bizonyuljon. Ez a koncepció ugyanolyan megtévesztő, mint amikor a kórus előadását az egyes énekesek külön-külön hallgatásával ítélik meg.

“Ezen túlmenően, mivel a bizonyítási teher már most is rendkívül erős, egy mindössze két vegyületet tartalmazó termék kifejlesztése szinte áthidalhatatlanná válik azon vállalatok számára, amelyek nem rendelkeznek jelentős K+F költségvetéssel.” (8, 10)

Több kormányzat is elismeri a kannabisznövény (THC és CBD) egyes összetevőinek gyógyászati értékét, míg a kannabisznövényt olyan nemzetközi kategóriákba sorolják, amelyek általában addiktívnek vagy veszélyesnek minősítik őket, és amelyek alapján nem rendelkeznek elismert gyógyhatással. (11, 17)

Az ilyen típusú kettős mérce vitatható, különös tekintettel arra, hogy a terület leginkább hozzáértő kutatói szerint “az egész növény terápiás hatása”, amelyben több mint 400 vegyület található, “meghaladja az egymolekulájú részeinek összességét”. (12, 19, 20)

A kannabiszhasználat legfontosabb mellékhatásai

Mi történik, ha a gyógyszeripari vállalatok vezetik a kutatásokat?

Az emberi történelem során a gyógynövények mindig nagy jelentőséggel bírtak.

A kémiai analitikai módszereknek köszönhetően, a 19. század elején, a tudósok elkezdték kinyerni és módosítani a növények aktív vegyületeit, aminek eredményeként a nyers gyógynövényekből szintetikus gyógyszerkészítményekre váltottak át. (13)

A hatékonyság növelésén túl az újonnan létrehozott vegyületek a szellemi tulajdon megszerzésére is lehetőséget nyújthatnak. Az első szabadalom 1790-ben megnyitotta a kaput a gyógyszeripar nagy beruházásaihoz, lehetővé téve a készítők számára, hogy találmányaikat eladhassák. (5)

Ennek egyik példája a fűzfakéreg, amiből a szalicin hatóanyag származik, és amelyet a kannabiszhoz hasonlóan évezredeken át használtak fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként (például sumérok, egyiptomiak és görögök). (12)

A kannabisszal ellentétben azonban a szalicin volt az egyetlen aktív vegyület, amelyet a növényben azonosítottak, és ezt az egyetlen molekulát acetil-szalicilsavként stabilizálták, és a 1899-ben a Friedrich Bayer & Co aspirinként szabadalmaztatta.

Egyetlen, központosított erőfeszítés nyomán az Aspirin gyorsan piacra került, és az 1950-es évekre már a legelterjedtebb recept nélkül kapható gyógyszerré vált.

Akkor azonban még mindig nem voltak alapos ismeretek a hatásmechanizmusról, amellyel ez a szintetikus molekula (aszpirin) kölcsönhatásba lép egy biológiai rendszerrel (testünk), amire csak később, az 1970-es években derült fény, Dr. J.Vane és kollégái munkájának köszönhetően. (14)

A jelenlegi tudás arra utal, hogy egy szűk terápiás tartománnyal rendelkező gyógyszerről van szó, amely azt jelenti, hogy az aszpirin szalicilátok terápiás tartománya 15-30 mg/dl, míg a 90–100 mg feletti szintek általában súlyos vagy életveszélyes toxicitást mutatnak. (14) Más szavakkal, a biztonságossági és szabályozási előírások közel 80 éven keresztül világszerte elfogadták, hogy az aszpirin vény nélkül kapható és széles körben elérhető az emberek számára, figyelmen kívül hagyva annak hatásmechanizmusait, valamint használatával járó lehetséges kölcsönhatásokat és ellenjavallatokat.

Évekkel később egy oszteoartritiszes betegekkel végzett klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az aszpirin esetében általában előforduló mellékhatások nem mutatkoznak a fűzfakéreg kivonat használatával. Emellett a természetes kivonat jó hatékonyságot mutat, valószínűleg a magas szalicilsavtartalom és más növényi alkotóelemek miatt, megerősítve, hogy a gyógyszerészeti termékek nem feltétlenül jelentenek megfelelő választást az emberek egészségének szempontjából. (15)

A másik oldalon, a kannabisz kiemelkedő biztonsági profilja, valamint a témával kapcsolatos tudományos irodalom és esettanulmányok ellenére, továbbra is nagyon nehéz a kannabisz növénnyel klinikai vizsgálatot indítani, valamint szabályozni annak termelését és értékesítését. (16, 17) Ez az a kihívás, amelyet az orvosi kannabisznak le kell küzdenie: felforgatni a világot, és eltolódni a gyógyszerészet jelenlegi paradigmájától, amely azt diktálja, hogy hova kerül a kutatásra szánt pénz, és következésképpen az, hogy melyik gyógyszert fogják felírni az orvosok, vagy mely előírásokat kell követnie kormányainknak.

Betegeken alapuló kutatás

Amikor az egészségügy a betegek és a gondozók felé fordul, akkor az ipar és a kutatók végül részt vesznek az emberek jólétére adott válaszok biztosításában.

A “betegalapú megközelítés” a beteg klinikai problémáira és igényeire összpontosít, valamint relevánsabb és egyszerűbb terápiákhoz vezet a klinikai gyakorlatban.

Nagyon nagy szükség van megbízható, következetes adatokra az orvosok és a betegek útmutatásaként a kannabisz kemotípusainak, az alkalmazási forma és az adagolás megválasztásában. (17)

A betegek felmérése alapján, a szubjektív értékelés kedvezőbb a kannabisz növény szempontjából, mint a kannabinoidokat tartalmazó gyógyszerkészítmények, különös tekintettel a különféle tünetek különféle fajtákkal történő kezelésére. (22)

A kannabisz növény klinikai kutatásának egyértelmű előnyei vannak. Az első, és a legnyilvánvalóbb, hogy ez egy olcsó termék, mely kevés ráfordítást igényel.

Ezenkívül kiterjedt mennyiségű adat áll rendelkezésre a kannabisz biztonságosságáról, és a növényben található vegyületek egy részét már étrend-kiegészítőkként sorolták be. (16, 18)

Ezenfelül, nagyszámú anekdotikus bizonyíték és esettanulmány áll rendelkezésre orvosoktól, akik gyógyszerként használják ezt a növényt, ami segít a kutatás irányításában és a legmegfelelőbb paraméterek kiválasztásában.

És végül: valószínű, hogy a növény komplexitásának és holisztikus jellegének elfogadása támogatja annak alkalmazását a személyre szabott orvoslásban. (8)

Gondolatok a gyógyászati kannabiszról – Dr. Joan Parés Grahit

Individualizált kannabiszgyógyszer

A fajták és a növénytermesztés változásainak elemzésével, valamint a konzisztencia és a stabil tudományos ismeretek alapján történő szabványosítás bevezetésével, a klinikai kutatások hatékonyan felhasználhatnák a kannabisznövény belső polifarmakológiáját a személyre szabott gyógyszerek előállításában.

Több célponttal való kölcsönhatás révén a kannabisz lehetőséget kínál arra, hogy nagyon különböző tüneteket, különböző embercsoportokat kezeljen a nap különböző időpontjában. Az olyan molekulák, mint a terpének, képesek modulálni és finomítani a kannabinoidokat, és szinergikusan működnek, amit „társas hatásnak” neveznek. (1, 19, 20)

Az ilyen átfogó megközelítésnek köszönhetően, a termék testreszabható az egyén számára, minimalizálhatók a mellékhatások és fokozhatók a terápiás előnyök.

Bonyolultságuk ellenére a különféle kemotípusok (növényfajták), teljes mértékben ugyanolyan szigorú szabvány szerint jellemezhetők, mint a többi gyógyszerkészítmény, amelyek célja a szabályozó ügynökségek által meghatározott részletes előírásoknak való megfelelés.

Következtetések

Az elmúlt 30 évben jobban megértettük az endokannabinoid rendszert. A mai napig azonban a klinikai kutatásaink nagy részét egyetlen kannabinoid molekulával végezték, akár extrahálás, akár szintetizálás útján.

Ez a módszer számos tényező szempontjából korlátozottnak tűnik. A hálózati biológiában végzett új kutatások megerősítik, hogy több célpont részleges elérése hatékonyabb, mint egy célponté teljesen. (21)

Nyilvánvalóan szükség van a a kannabisznövénnyel végzett klinikai vizsgálatokra. Ennek lehetővé tétele érdekében validált módszerek bevezetésére van szükség, az ellenőrzött minőségű fajták előállításához, mivel az iparág jelenleg nem biztonságos, szennyezett kannabisztermékekkel van tele, amelyek az emberek egészségét veszélyeztetik.

A kutatásra fordított növekvő erőfeszítéseknek a személyre szabott kannabisz gyógyszerek termesztésére és fejlesztésére kell irányulniuk.

Ez a forgatókönyv azonban nem tűnik reálisnak egy olyan világban, amely továbbra is akadályozza a növényi terápiákhoz való hozzáférést.

Remélem, hogy minél képzettebb kollektív tudásunk lesz a kannabiszról, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy fellendítő hatást váltson ki, ami szükséges ahhoz, hogy elkezdődjön a betegek állami támogatása, a gyógyszeripar érdekei helyett.

Referenciák:

1) Russo, Ethan B. “Taming THC: potential cannabis synergy and phytocannabinoid‐terpenoid entourage effects”. British journal of pharmacology 163.7 2011:1344-1364.

2) Walsh, Zach, et al. “Cannabis for therapeutic purposes: patient characteristics, access, and reasons for use”. International Journal of Drug Policy 24.6 2013:511-516.

3) “Network pharmacology: the next paradigm in drug discovery”. Hopkins AL Nat Chem Biol. 2008 Nov; 4(11):682-90.

4) Rawlins, M.D. “Variability in response to drugs”. Br. Med. J.4, 1974:91–94

5) “What’s wrong with drug screening today”. Nolan GP Nat Chem Biol. Abril de 2007; 3(4):187-91

6) Jalencas, Xavier, and Jordi Mestres. “On the origins of drug polypharmacology”. MedChemComm 4.1, 2013: 80-87.

7) Hasan SS, Ahmed SI, Bukhari NI, Loon WC. “Use of complementary and alternative medicine among patients with chronic diseases at outpatient clinics”. Complement Ther Clin Pract. Agosto de 2009;15(3):152-7.

8) Brodie, James S., Vincenzo Di Marzo y Geoffrey W. Guy. “Polypharmacology shakes hands with complex aetiopathology”. Trends in pharmacological sciences 36.12 2015: 802-821.

9) Williamson, Elizabeth M. y Fred J. Evans. “Cannabinoids in clinical practice”. Drugs 60.6, 2000:1303-1314.

10) Woodcock, J. et al. “Development of novel combination therapies”. N. Engl. J. Med. 364, 2011:985–987.

11) Calhoun, S. R., Galloway, G. P. y Smith, D. E. “Abuse potential of dronabinol (Marinol)”. J. Psychoactive Drugs 30, 1998:187–196.

12) Russo, Ethan B. y Franjo Grotenhermen, eds. The Handbook of Cannabis Therapeutics: From Bench to Bedside. Routledge, 2014.

13) Tyler, V. E. “Phytomedicines in Western Europe: potential impact on herbal medicine in the United States”, in Human Medicinal Agents from Plants, ACS Symposium, No. 534, eds A. D. Kinghorn y M. F. Balandrin (Philadelphia: American Chemical Society), 1993:25–37.

14) Rainsford, Kim D., ed. Aspirin and related drugs. CRC Press, 2016.

15) Schmid, B.et al. “Efficacy and tolerability of a standardized willow bark extract in patients with osteoarthritis: randomized placebo-controlled, double blind clinical trial”. Phytother. Res. 2001:15 344–350

16) Sznitman, Sharon R. y Yuval Zolotov. “Cannabis for therapeutic purposes and public health and safety: a systematic and critical review”. International Journal of Drug Policy 26.1 2015: 20-29.

17) Russo, Ethan B. “Current therapeutic cannabis controversies and clinical trial design issues”. Frontiers in pharmacology 7, 2016.

18) Gertsch, Jürg, et al. “Beta-caryophyllene is a dietary cannabinoid”. Proceedings of the National Academy of Sciences 105.26, 2008:9099-9104.

19) McPartland, John M. y Ethan B. Russo. “Cannabis and cannabis extracts: greater than the sum of their parts?” Journal of Cannabis Therapeutics 1.3-4 2001:103-132.

20) Sanchez-Ramos, Juan. “The entourage effect of the phytocannabinoids”. Ann Neurol 77 2015:1083.

21) Csermely, P. et al. “The efficiency of multi-target drugs: the network approach might help drug design”. Trends Pharmacol. Sci. 26, 2005:178–182

21b) Ramsay, Rona R. et al. “A perspective on multi-target drug discovery and design for complex diseases” Clin Trans Med (2018) 7:3

22) Hazekamp, Arno, et al. “The medicinal use of cannabis and cannabinoids—an international cross-sectional survey on administration forms”. Journal of Psychoactive Drugs 45.3 2013:199-210.

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://www.fundacion-canna.es/en/cannabis-polypharmacology-strength-or-weakness