Mik azok a kannflavinok?

A flavonoidok másodlagos növényi összetevők a polifenolok osztályából, amelyek széles körben elterjedtek a növényvilágban. Ezek a vegyületek felelősek a növények színéért, illatáért és ízéért, a kutatások pedig jelenleg 8000 flavonoidról tudnak. Ezek közül néhány egyedülállóan csak a kannabiszban található meg, ezeket kannflavinoknak (máshol: kannaflavinok) nevezzük.

A flavonoidokat Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1930-ban.

A flavonoidok a kannabisznövény legtöbb szövetében megtalálhatók, például a a csírákban, palántákban, levelekben és virágokban, a gyökerekben és a (csírátlan) magvakban viszont nem találhatók meg. A flavonoid profil a fejlődés során változik, más növényekhez hasonlóan környezeti tényezőktől függ.

A kannflavinok kémiailag prenil flavonoidok, elsősorban a kannabiszra jellemzőek, de előfordulnak más növényekben is. Elsőnek a kannflavin A, B és C vegyületeket azonosították.

A növények számára nélkülözhetetlenek a pigmenttermeléshez, azonban a flavonoidokat, például a kannflavinokat másodlagos metabolitoknak nevezik, ami azt jelenti, hogy a növények speciális funkcióinak támogatására, főként a növekedés vagy stressz elleni védekezés javítása érdekében termelődnek.

Olasz tudósok 2020-ban összefüggést fedeztek fel a termesztési feltételek és a flavonoidok képződése között: a kutatócsoport genetikailag azonos kannabisznövényeket termesztett különböző magasságokban – hegyekben és alföldeken –, és elemezte a fitokannabinoidok, terpének és flavonoidok koncentrációját. Azt találták, hogy a hegyvidéki kannabisznövények több kannflavin A-t, B-t és C-t, ezzel szemben az alföldön termesztett minták több apigenint tartalmaztak.

Az eddig ismert flavonoidok többségét „nem stresszes”, azaz ideális körülmények között termesztett kannabisznövényekből izolálták. Ezért feltételezhető, hogy még mindig vannak ismeretlen flavonoidok, amelyeket a kannabisznövény csak bizonyos stresszes körülmények között termel. Egyes flavonoidok kifejezetten bizonyos kémiai fajtákban, az úgynevezett kemovarokban találhatók. Például a kannflavin C a THC-dús kannabiszfajtákban található meg.

A kannabiszban található flavonoidok és hatásaik

A Futura 75 fajtanevű ipari kender nagy mennyiségben tartalamzza mindhárom kannflavint, a kannflavin C tartalma pedig rendkívül magas összehasonlítva más fajtákkal. A Futura 75-ben kimutatott, jelentősen magasabb kannflavin C szint az alacsonyabb átlaghőmérséklet és a virágzás kezdetén tapasztalt magas napsugárzás következménye lehet. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy a flavonoidok különböző osztályai résztvesznek a növényvédelmi mechanizmusokban, különösen az antioxidáns aktivitásuk és a rövid hullámhosszú UV-B fénnyel szembeni szűrő képességük miatt.

A kannabiszmag csírázása a kannflavin A és a kannflavin B termelődését idézheti elő, miközben nem váltja ki a kannabinoidok termelődését. A kannabiszlevelek összesen körülbelül 1% flavonoidot tartalmazhatnak, különösen apigenint és kvercetint. Ennek csak kis hányadát teszik ki a kannflavinok, amelyekről megállapították, hogy bizonyos fajták kendermag csírájában termelődnek.

A technológiai áttörések azonban ezt a múlt problémájává teszik. Az „in silico” genombányászatnak nevezett, nemrégiben kifejlesztett extrakciós módszerrel költséghatékonyan lehet kivonni és tisztítani kannflavinokat, így a tudósok több vegyülethez juthatnak hozzá kutatási célokra.

A kannflavinok lehetséges egészségügyi előnyei

Bár jelenleg csak korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a kannflavinok egészségügyi előnyeiről és gyógyászati felhasználásáról klinikai környezetben, hozzájárulnak a kannabisz növény gyógyászati sokoldalúságához, és hasznosak lehetnek a gyulladásos rendellenességek, a rák és sok más betegség kezelésében.

Egy 26 tanulmányt magába foglaló áttekintés összefoglalta a preklinikai modellekben eddig megfigyelt hatásokat. Ezek az eredmények a kannflavinok ígéretes gyógyászati és terápiás tulajdonságaira mutatnak rá, kiemelve bennük a klinikai transzláció lehetőségét.

A kannflavin A-t és B-t 1986-ban fedezte fel Marilyn Barrett kutató, a University of London School of Pharmacy munkatársa. Barrett ezeket a vegyületeket a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), például az aszpirin természetes alternatíváiként azonosította. A kannfalvin C-t csak később 2008-ban fedezték fel.

A kannabisz az aszpirinnél 30-szor erősebb fájdalomcsillapító vegyületet állít elő

Míg a kutatás a kezdeti szakaszban van, más tanulmányok megerősítették, amit Barrett a gyulladáscsökkentő hatással kapcsolatban talált. Egy 2014-es tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kannflavin B csökkenti a leukotrién termelését, amely egy kémiai hírvivő, és elősegíti a gyulladást.

A kutatások azt mutatják, hogy a kannflavinok 30-szor erősebb gyulladásgátló hatást mutatnak, mint az aszpirin. A kutatók az emberi reumás sejteket elemezték és bebizonyosodott, hogy a kannflavinok erős gyulladáscsökkentő tulajdonságai mögött az állt, hogy gátolják két gyulladást elősegítő mediátor, a prosztaglandin E2 és a leukotriének termelődését. Az aszpirinnel ellentétben a kannflavinok csak gyengén gátolják a ciklooxigenáz (COX) enzimet, ezért nem okoznak mellékhatásokat, például gyomornyálkahártya károsodást, ami a nem szteroid gyulladáscsökkentőkre jellemző.

Kutatók szerint a kannflavinok gyulladáscsökkentő hatása hasznosítható és természetes fájdalomcsillapítóként használható. Ez nagyon előnyös lenne, mert a kannflavinok nem okoznak függőséget, ami alternatívát jelenthet az addiktív fájdalomcsillapító gyógyszerek, például az opioidok és az NSAID-ok helyett.

A kannflavinok, különösen a kannflavin A neuroprotektív hatást fejthetnek ki az amiloid β plakkok okozta neurotoxicitás ellen, és hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kezeléséhez.

Fontos megjegyezni, hogy ez a védőhatás csak alacsony kannflavin A koncentrációnál volt tapasztalható, magasabb koncentrációknál pedig neurotoxicitást figyeltek meg.

A „kémcsőben” és állatmodellekben végzett preklinikai vizsgálatok a kannflavin B szintetikus izomerének, az izokannflavin B-ről kimutatták, hogy rákellenes hatása lehet. Az izokannflavin B gátolja az ösztrogénfüggő humán mellráksejtek proliferációját, vagyis növekedését. A preklinikai vizsgálatok során az izokannflavin B jó eredményeket mutatott a hasnyálmirigyrák ellen is: a flavonoid késleltette a helyi daganatok és áttétek növekedését, és meghosszabbította az egerek túlélését. Az izokannaflavin B antikarcinogén hatásáról azonban még mindig hiányoznak az embereken végzett vizsgálatok.

A kannabiszból származó flavonoid engedélyt kapott hasnyálmirigyrákos betegeken végzett klinikai vizsgálatokhoz

2023-ban egy biotechnológiai vállalat jóváhagyást kapott az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügyi Hatóságától (FDA) új vizsgálati gyógyszer (IND) kérelmére, hogy kaflanon (FBL-03G) márkanéven megkezdje az izokannflavin B első fázisú, humán klinikai vizsgálatát a hasnyálmirigyrák kezelésére.

A kannabiszban található flavonoidoknak vírusellenes hatása is van. Egy 2020-ban közzétett számítógépes szimuláció, az úgynevezett in silico tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a kaflanon (izokannflavin B) hatékony lehet a Covid-19-ben. A számítógépes kötődési vizsgálat kimutatta, hogy az izokannflavin B gátolja a vírus bejutását és a SARS-CoV-2 replikációját: a kanflavon az ACE2 receptorhoz – a koronavírus belépési portjához – kapcsolódik, ezáltal megakadályozza, hogy bejusson a gazdasejtbe.

Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a kannflavin A blokkolja a HIV-1 proteáz enzimet, ami fertőzővé teszi a HIV-t, és ezzel egy életképes kezelési lehetőség lehet.

Egy 2016-os tanulmány 2194 növényi eredetű metabolitot vizsgált a Dengue-vírus ellen. Azt találták, hogy a kannflavin A jól kötődik a vírus célfehérjéihez, azonban további vizsgálatokat kell végezni a kezelési lehetőségek tekintetében.

Egy másik, 2016-os tanulmány a Zika-vírus elleni növényi eredetű metabolitokat vizsgálva megállapította, hogy a kannflavin A kötődik a célfehérjékhez, és ezért „gyógyszerszerű tulajdonságokkal” rendelkezik a vírus elleni küzdelemben.

2023-ban a kannflavin A, B és C molekulamodellezéses-vizsgálatai (in silico ADMET) „mindhárom vegyület kedvező gyógyszerszerű tulajdonságait jelezték, ami arra utal, hogy SARS-CoV-2 elleni szerekként is használhatók.”

Kannabiszból származó terpének és flavonoidok hatékonysága mellrák ellen

Szinergikus hatás

A kannabisz legfontosabb hatóanyagai a fitokannabinoidok, emellett számos egyéb biológiailag aktív anyag, különösen a terpének és a flavonoidok befolyásolják a farmakológiai hatását. A kutatások kimutatták, hogy a teljes spektrumú kivonatok, azaz a teljes kannabisznövényből származó készítmények jobb hatást fejtenek ki és jobban tolerálják őket, mint az izolált kannabinoidok, például a THC-t vagy a CBD-t önmagában. Ezt a jelenséget 1998-ban fedezte fel az izraeli gyógyszerkémia professzor, Raphael Mechoulam, és társas hatásnak nevezte el. A társas hatás a kannabinoidok és a nem kannabinoid növényi anyagok, például a flavonoidok közötti kölcsönhatásokra is utal.

Jelenleg azonban kevés vizsgálat irányul a flavonoidok és a kannabisz növény közötti szinergia vizsgálatára.

A kevés tanulmány közül az egyik a kannabinoidok, terpének, flavonoidok és más növényi molekulák közötti „együttműködési kölcsönhatásokat” vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a különböző kémiai összetevők kapcsolatának jobb megértése „döntő fontosságú a kannabisz teljes terápiás potenciáljának feltárásához.”

„A kannabinoidok, a terpének és a flavonoidok közötti bonyolult kölcsönhatás megértése rendkívül fontos a kannabisz teljes terápiás előnyeinek felismeréséhez.”

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

A kannflavinok és tíz tény a kendercsíráról