Összezsugorodik a kannabisztól a hippokampuszom? Mi ennek a hosszú távú egészségügyi következménye?

2019. január 8. orvosikannabisz

Cimkék: agysérülés/agykárosodás, mellékhatások

Egy tanulmány szerint a THC-tól összezsugorodik a hippokampusz, ez pedig hosszú távon megnöveli a depresszió és a memóriavesztés kialakulásának kockázatát a pácienseknél. De mit jelent ez a gyógyászati felhasználók számára?

Egy új kutatás, a Cannabis and Cannabioid Research szerint a kannabisztól összezsugorodik az agyban hippokampuszként ismert terület. A hippokampusz felelős a memória, a térbeli navigálás és a konfliktuskerülés szabályozásáért. Bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a hippokampusz képes lehet szabályozni a neurogenezist – az agy- és az idegsejtek képződése – de a legfrissebb tanulmányok megcáfolhatják ezt az állítást.

A Cannabioid Research tanulmány során a University of California-Los Angeles kutatói nagy felbontású MRI-vel vizsgálták meg 24 „korábbi erős kannabiszhasználó” hippokampuszát és azt találták, hogy az alanyok hippokampusz alterületei csekély, de nem elhanyagolható mértékben vékonyabbak voltak, mint a 26 kontroll alanynál, akik úgy nyilatkoztak, hogy “soha nem használtak kannabiszt, vagy más illegális szert”.

Hogy lehet az, hogy csekély, mégis számottevő a különbség? A legvastagabb alterület esetében körülbelül fél milliméter különbséget mértek; más alterületek esetében az eltérés 0,01 és 0,1 milliméter között változott.

De én minden nap szoktam füvezni és okos vagyok

Miért kellene ezzel foglalkoznunk? Hiszen Carl Sagan is füvezett és ő volt a Cosmos házigazdája. A hippokampusz zsugorodását a füvesek mellett más alanyoknál is dokumentálták. Azoknál a pácienseknél is csökken az alterület mennyisége, akik visszatérő epilepsziás rohamoktól, illetve krónikus depressziótól szenvednek.

Az epilepsziás rohamoktól szenvedő páciensek esetében nagyobb a depresszió miatti öngyilkosság kockázata, ezért néhány orvos aggasztónak találja a rohamok kannabiszolajjal történő kezelését. Elképzelhető, hogy a rohamok és depresszió miatt volumencsökkenés történik a hippokampuszban, a csökkenő volumen miatt pedig gyakoribbá és intenzívebbé válnak a rohamok és a depressziós tünetek, a páciens pedig a korai halál veszélyével fenyegető ördögi körben ragad. Az elmélet szerint ha a rohamoktól és a kannabisztól is zsugorodik a hippokampusz, akkor ha a páciensek kannabisszal kezelik magukat, csak romlani fog az állapotuk.

Sajnos ennek a kutatásnak nagy része még mindig folyamatban van. Ha a tudósok még azt próbálják megfejteni, hogyan befolyásolja a rohamokat és a depressziót a hippokampusz méretének csökkenése, akkor valószínűleg a kannabisz agyra gyakorolt hosszú távú hatásairól sincs sok információjuk.

Ethan Russo, seattle-i neurológus az alábbiakat írta az RxLeaf-nek egy emailben: “Nincs döntő bizonyíték arra, hogy bármilyen mértékű kannabiszhasználattól tartós agykárosodás, hippokampális változás, vagy kognitív károsodás jelentkezne, amely nem visszafordítható 30 nap absztinenciával.”

Russo 11 évig dolgozott gyógyszerészeti kutatóként a GW Pharmaceuticals vállalatnál. Ez a cég fejlesztette ki a Sativex és Epidiolex gyógyszereket – mind a kettő kannabiszszármazék. A komplikált, epilepsziás rohamokkal járó megbetegedéseknél, például a Dravet-szindrómánál alkalmazott Epidiolex az első és eddig egyetlen kannabiszszármazékból gyártott gyógyszerészeti termék, amelyet jóváhagyott az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete (FDA).

Russo hozzátette, hogy “a szokásos, alacsony dózisban, amelyet a krónikus betegségek tüneteinek enyhítésére használunk, a kannabiszalapú gyógyszereknek minimális kockázata van.”

A krónikus kannabiszhasználók agyának szerkezeti változásai

A jó hír az, hogy a CDB megvédi a hippokampuszt

A Cannabioid Research kutatás nem vette figyelembe, hogy az alanyok milyen kannabiszt füstöltek, mert ez teljességgel lehetetlen lett volna. Ugyanakkor jó alapunk van feltételezni, hogy olyan kannabiszt szívtak, amely viszonylag magas THC tartalmú volt, hiszen másképp miért fogyasztanák évek óta?

Elképzelhető, hogy a THC okozza a hippokampusz zsugorodását. Honnan tudhatjuk ezt? A Translational Psychiatry című lapban megjelent 2016-os tanulmány olyan alanyokat vizsgált meg, akik THC-tartalmú kannabiszt fogyasztottak, és olyanokat, akik THC és CBD tartalmút, majd összehasonlította őket a kontrollcsoporttal, akik legalább három hónapja nem fogyasztottak semmilyen kannabiszt, vagy soha nem is próbálták még ki.

A Translational Psychiatry tanulmánya három módszerrel mérte a hippokampusz állapotát. Az első az MRI, amelyet már a Cannabioid Research kutatás is említett. A második a frakcionális anizotrópia, egy másik képalkotó eljárás, amely az agyszövetek közötti kapcsolódásokat méri (szemben az első eljárással, amely csak a mennyiséget). Végül a harmadik módszer az N-acetil aszpartát (NAA) spektroszkópiás képalkotás, amely az agyszövetekben jelenlévő aminosavak mennyiségét méri. Az aminosavak a fehérjék építőkövei, a szövetek pedig fehérjékből állnak. Az orvosok és kutatók gyakran használják az NAA spektroszkópiás képalkotást az idegrendszeri működőképesség—az agyszövetek egészségének—mérésére, mivel az alacsony szintű NAA összefüggésben áll az idegrendszer degenerációval, amely például az Alzheimer-kórnál, vagy más demenciához köthető betegségeknél tapasztalható.

Mindenesetre a Translational Psychiatry tanulmánya lenyűgöző eredményekkel szolgált: kiderült, hogy a CBD valójában megvédi a hippokampuszt a THC hatásaitól. Azoknak az alanyoknak érte legtöbb károsodás a hippokampuszát, akik csak magas THC tartalmú kannabiszt használtak. Azok, akik a THC-t CBD-vel együtt használták, a kontrollcsoporthoz képest jelentősen kevesebb NAA-val rendelkeztek és kisebb volt a méret is, mégis sokkal jobb állapotban voltak azokhoz képest, akik kizárólag THC-t használtak. Az idegrendszeri kapcsolódás szintjén nem volt eltérés a csoportok között.
Függetlenül attól, hogy az alanyok csak THC-t használtak, vagy THC-t és CBD-t, 29 hónappal a kannabiszfogyasztás megszüntetése után a hippokampusz visszaáll a normális állapotába. Ez nem segít a rohamokkal küzdő pácienseken, mivel a legtöbbjüknek élete végig kannabiszterápiára van szüksége, de jól mutatja, hogy az agy bizonyos mértékig formálható, alakítható, a hippokampusz pedig képes a regenerálódásra.

Mit tehetünk?

Ha látott már valakinél komolyabb epilepsziás rohamot, akkor tudja, hogy a kannabiszolaj miatti enyhe memóriacsökkenés nem olyan nagy ár ahhoz képest, hogy ezzel az illető elkerülheti a potenciálisan halálközeli élményt.

Noha a THC-tól összezsugorodik a hippokampusz, minden elérhető információ azt mutatja, hogy van egy határa ennek a csökkenésnek. Nem fog dezintegrálódni a krónikus kannabiszhasználók hippokampusza, hogy aztán eltűnjön az éterben, különben azok akik kannabiszt használnak, szó szerint agyhalottak lennének.

Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai és kockázatai. A gyógyszerek célja, hogy minimalizálják a betegségek és rendellenességek okozta súlyos károkat, még akkor is, ha ez a cél azon az áron érhető el, hogy a páciensnek el kell viselnie a gyógyszerek bizonyos hátrányait.

Mivel foglalkozzon egy beteg inkább? A tartós agykárosodással és az epilepsziás rohamok miatti esetleges hirtelen halállal, vagy azzal, hogy elfelejtette, hova tette a slusszkulcsát, amikor kiment rágcsálnivalóért?

Fordította: Major Erzsébet

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/