Kutatás: A THC megállítja az epilepsziás rohamokat

Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics

Az endogén kannabinoid rendszer szabályozza a görcsgyakoriságot és időtartamot egy temporális lebeny epilepszia modellben

A CB1 receptor modulációja megváltoztatja görcsgyakoriságot pilokarpin patkány epilepszia modellben. Az epilepsziás patkányoknak átlagosan 3,0 (± 0,9) rohamuk volt 10 óra alatt. A reprezentatív kontroll és az epilepsziás rohamok EEG mintáit az 1. ábrán mutatjuk be. A kontroll állatok nem mutattak EEG vagy viselkedési rohamokat. A CB1 receptor agonisták beadása, R(+)WIN55,212 (5 mg/kg) (1. és a 2A ábra) és THC (30 mg/kg) (2A.), a kannabisz elsődleges pszichoaktív hatóanyaga, teljesen megszűntették viselkedési és az elektrografika rohamokat ebben refrakter roham modellben (p ≤ 0,05). Az R(+)WIN55,212 és a THC görcsoldó hatása 0,5 és 5 mg/kg között kezdődött.
Az a THC és az R(+)WIN55,212 koncentráció, ami a rohamok meggátlásához volt szükséges ebben a modellben, hatásban és dózisban hasonló volt ahhoz, ami a maximális elektromos sokk által indukált rohamokat meggátolta (Wallace et al., 2001), és a THC ezen koncentrációjáról kimutatták, hogy a görcsoldó hatású más roham modellekben (Wada et al., 1975; Karler and Turkanis, 1980; Colasanti et al., 1982).
A THC-t és az R(+)WIN55,212 maximális görcsoldó dózisainál az állatok nem voltak jelentősen leszedálva és elég éberek voltak ahhoz, hogy szabadon mozogjanak a ketreceikben.
Tehát a THC-t és R(+)WIN55,212  görcsoldó hatása ugyanabban koncentrációtartományban van mint a kannabinoidok más élettani hatásai, de a nyugtató hatású koncentráció alatt.
A fenobarbitál (40 mg/kg) és fenitoin (100 mg/kg), jól bevett antikonvulzív szerek, maximális hatásos dózisai, amik magas terápiás vérszintet eredményeznek, nem gátolják teljesen a roham aktivitást ebben a refrakter epilepszia modellben (Leite and Cavalheiro 1995; Morris et al., 2001). Mivel ezek a szabványos antikonvulzív szerek képtelenek teljesen blokkolni rohamokat magas terápiás szint esetén ebben a modellben, a pilokarpin epilepszia modellt egy refrakter vagy hagyományos görcsoldó szerekkel nehezen kontrollálható rohammodellként tartják számon. A kannabinoidok nagyon hatásos antikonvulzív szerek ebben modellben olyan koncentrációban, amely nem okoz szedációt, de teljesen megszüntette a rohamokat. A fenobarbitál és fenitoin igen nagy koncentrációban nem voltak olyan hatékonyak. Tehát az állatok fenobarbitál és fenitoin kezelése  kevésbé volt hatékony, mint a kannabinoidok a viselkedési és elektrografika rohamok megelőzésében ebben a modellben (ábra. 2B), jelezve, hogy a kannabinoidok egyedülálló előnyöket kínálhatnak, olyan rohamok kezelésében, amik nem reagálnak az aktuálisan felírt görcsoldókra. TOVÁBB

Read more

Kemoterápia kezelése gyerekeknél kannabisszal

Pädiatrie, Gegen Schmerz und Spastik 

Kannabinoidok gyermekeknél, pozitív tapasztalatok fájdalommal, görcsösséggel, és az onkológiában. Alkalmazott fájdalomterápia és palliatív medicina.

A dronabinolt [szintetikus THC] (átlagos adag 0,2 mg/kg/nap) hasonlóan adagolták 13 súlyos idegrendszeri károsodástól szenvedő gyermekeknek, akiknek életkoruk 7 hónapostól – 17 éves korig terjedt, egységesen előnyös hatással görcsösségre és fájdalomra, jobb alvásra 10 betegnél. A leghosszabb kezelési időtartam öt év volt, és nem merült fel sem tolerancia, sem szükséges dózis emelés. Hasonlóképpen, több mint 50 három hónapos beteget kezeltek kemoterápia okozta hányingerrel és éhségtől való kimerültséggel. Jelentős előny volt megfigyelhető súlyos mellékhatások nélkül és nem észleltek elvonási tüneteket még több hónapos kezelést követő hirtelen elvonás után sem.
TOVÁBB

Read more

Kutatás: A THC növeli az inzulintermelést és megvédi a hasnyálmirigyet

International Immunopharmacology

A delta9-tetrahidrokannabinol (delta9-THC) képes különféle immunválaszok módosítására, de még nem vizsgálták immun-alapú cukorbetegség modellekben. A jelen tanulmány célkitűzései: (a) a delta9-THC hatásának vizsgálata egy több alacsony dózisú streptozotocin (MLDSTZ)-indukált autoimmun diabéteszben; és (b) az immunválasz közreműködésének meghatározása az MLDSTZ modellben. TOVÁBB

Read more
1 5 6 7