Esszenciális zsírsavak és az endokannabinoid rendszer

2021. március 28. orvosikannabisz

Cimkék: endokannabinoid rendszer, endokannabinoidok, omega-3

Hogyan ássa alá egészségünket az omega-3 és omega-6 egyensúlyhiánya.

Ez a tartalom a Project CBD eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva a szerző(k) részéről. Az író, Nate Seltenrich független tudományos újságíróként sokféle témával foglalkozik, többek között a környezetvédelemmel, az idegtudományokkal és a farmakológiával is.

A Biomedicine and Pharmacotherapy folyóiratban megjelent 2002-es cikk az elsők között hívta fel a figyelmet egy egészségügyi problémára, amely az elmúlt két évtizedben csak nőtt (amit a lap eddigi több mint 3900 idézete is bizonyít): az omega-6 és omega-3 esszenciális zsírsavak egyensúlyhiányára a nyugati étrendben.

A szerző, Artemis Simopoulos, a washingtoni Genetikai, Táplálkozási és Egészségügyi Központ munkatársa arra utal, hogy az emberek úgy fejlődtek ki, hogy nagyjából azonos mennyiségű omega-6-ot és omega-3-at fogyasztottak. A tipikus nyugati étrendben azonban ez az arány legalább 15:1. Ma kevesebb halat, dióféléket, bogyókat és zöld leveles zöldségeket eszünk, amelyek mindegyike az omega-3 elsődleges forrása, és sokkal több gabonafélét, amelyek magas omega-6-tartalommal rendelkeznek.

Ahogyan a szója és a kukorica kiszorította étrendünkből a dióféléket és a bogyókat, az omega-6 lényegében kiszorította szervezetünkből az omega-3-at. Ez egy zéró összegű játszma, melyben a játékosok csak egymás kárára növelhetik nyereségüket, súlyos egészségügyi következményekkel. Ez a fajta drámai eltérés attól az étrendtől, amelyhez az emberek genetikailag alkalmazkodtak – amelyet az omega-zsírsav-bevitel nagy és viszonylag hirtelen fellépő eltérése jellemez, ahogy Simopoulos megfogalmazza –, hozzájárul az Egyesült Államokat és más nyugati országokat egyre gyakrabban sújtó olyan krónikus egészségi állapotokhoz, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség és számos ráktípus.

Simopoulos megfigyelései – és az „omega-3 zsírsavak terápiás dózisának” koncepciójára való előrelátó utalás – úgy tűnt, előrevetítették a modern globális omega-3-kiegészítő ipar megjelenését, amelynek értéke 2019-ben 5,18 milliárd dollár volt, és minden évben tovább növekszik.

A bélmikrobiom és az endokannabinoid rendszer

Az endokannabinoid kapcsolat

Amit Simopoulos akkoriban nem értett, és valójában senki sem, az az endokannabinoid rendszer (EKR) szerepe. Az EKR-t először csak néhány évvel korábban, 1996-ban nevezték meg a tudományos irodalomban, és írásában egyáltalán nem hivatkozik rá.

A kutatók azóta sokat tanultak az EKR szerepéről az „esszenciális” omega zsírsavak egészségre gyakorolt hatásainak közvetítésében. Azért nevezték el őket esszenciálisnak, mert a szervezet nem tudja őket előállítani megfelelő mennyiségben, ezért a táplálkozással kell őket bevinni. Ezek az előrelépések más lehetséges terápiákhoz és beavatkozásokhoz vezethetnek, amelyek kifejezetten az EKR-t célozzák a krónikus betegségek kezelésében.

Ha az omega zsírsav bevitelünk túlságosan eltér attól az aránytól, amellyel fejlődtünk, az agyunktól a bélrendszerig minden kibillenhet az egyensúlyából.

Bár bevallottan sokkal többről van szó a történetben – ez a történet annál bonyolultabb, minél tovább követed – az omega-zsírsavak két kulcsfontosságú módon lépnek kölcsönhatásba az EKR-rel. Az első magukkal az endokannabinoidokkal kapcsolatos, amelyek valójában az omega zsírsavak melléktermékei. Az endokannabinoidok olyan vegyületek, amelyek a CB1 és CB2 kannabinoid receptorokhoz kötődnek, többek között a szervezetben lévő egyéb receptorok és célpontok mellett.

Az omega zsírsavak és az EKR közötti kölcsönhatás második módja a CB1 receptor, amely az agyban és az idegrendszerben koncentrálódik, de szerepet játszik a gyulladásos folyamatokban is. A gyulladás pedig, amint azt ma már tudjuk, számos krónikus betegség központi eleme.

A futók gyönyöre és az endokannabinoid rendszer

Arachidonsav és szinaptamid

A két legjobban tanulmányozott endokannabinoid, közismert nevén anandamid és 2-AG, kémiailag az arachidonsavból (AA), az omega-6 zsírsavak négy fő típusának egyikéből származik. Bárkinek, aki még csak lazán is ismeri az EKR szerepét az egészség és a homeosztázis megőrzésében, az arachidonsav fontossága az anandamid és a 2-AG építőköveként elegendő annak jelzésére, hogy az omega-6 zsírsavak, amelyek a húsban, tejben, tojásban és más forrásokban is megtalálhatók, önmagukban nem károsak.

A kulcs, mint kiderült, az egyensúly. Ez visszavezet minket az omega-3-hoz. A tudósok mára már megértették, hogy az emberi fiziológiában szerepet játszó omega-3 zsírsavak három fő típusa közül kettő – az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) – olyan származékokat is termel, amelyek a CB1 és CB2 receptorokhoz kötődnek. És mivel kötődnek a kannabinoid receptorokhoz, ezeket az omega-3 származékokat endokannabinoidoknak is tekintik.

Ezek a közelmúltban felfedezett endokannabinoidok – EPG, EPEA, DPG és DHEA – még nem egészen megszokott elnevezések a kannabisz- vagy táplálkozási közösségekben, de talán egy napon azok lesznek. A DHEA-t „szinaptamidnak” is nevezik, mivel kimutatták, hogy elősegíti a neurogenezist, az idegsejtek fejlődését és a szinaptogenezist. A tudósoknak még sokat kell tanulniuk arról, hogy ezek az omega-3 eredetű endokannabinoidok hogyan működnek a szervezetben.

„Nagy az érdeklődés az omega-3 zsírsavból származó endokannabinoidok iránt” – mondja Aditi Das, az Illinoisi Egyetem professzora. A Das segít a globális menet vezetésében, hogy azonosítsa és jellemezze ezeket az érdekes vegyületeket. „Az omega-3 endokannabinoidok jelenleg nagyon titokzatosak, kivéve a szinaptamidot, amelyen az emberek már sokat dolgoztak.”

Kutatás az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő és értágító határairól

Zéró összegű játszma

Legalább az világos, hogy az omega-6 arachidonsavból származó két „klasszikus” endokannabinoid (anandamid és 2-AG), valamint az omega-3 DHA-ból és EHPA-ból származó négy nemrégiben azonosított endokannabinoid eltérő fiziológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és így eltér egymástól, és ezáltal különböző hatásokkal van a szervezetre. A krónikus betegségekre gyakorolt hatások egyik legfontosabb különbsége az, hogy az omega-3-eredetű endokannabinoidok elnyomják a gyulladást, míg az omega-6-ból származó megfelelőik elősegítik azt. (Érdemes megjegyezni, hogy a gyulladás nem mindig rossz, hiszen a sérülések és fertőzések leküzdésére szolgál.)

Kimutatták, hogy az omega-3 étrendi hiánya gátolja a CB1 receptor megfelelő működését.

Amellett, hogy közvetlenül kötődnek a CB1- és CB2-receptorokhoz, mindkét endokannabinoid-készlet ugyanazon bioszintetikus enzimekért versenyez, amelyek elsősorban zsírsav-prekurzoraikból történő előállításához szükségesek. Éppen ezért az omega-3 és omega-6 egyensúlya az étrendben zéró összegű játszmának tekinthető: ha az egyik felfelé megy, a másik lefelé megy.

És ez nem csak elméletben van így; kutatók figyelték, hogyan történik: „In vitro, állati és emberi adatokból álló bizonyítékok nagy része aláhúzza, hogy az omega-3 zsírsavak kínálatának növelése az anandamid és a 2-AG koncentrációjának csökkenését eredményezi, míg a DHEA és az EPEA koncentrációja növekszik” – számoltak be holland tudósok egy 2019-es cikkben, amely az omega-3 eredetű endokannabinoidok gyulladáscsökkentő hatásait vizsgálta.

Ez a huzavona megmagyarázza, hogy az egyén étrendjében lévő omega-3/omega-6 arány nem csak a gyulladásos folyamatokra van hatással, hanem az egész endokannabinoid rendszer egyensúlyára és tónusára is. És mivel az EKR a homeosztázis (egy másik szó az egyensúlyra) fenntartására szolgál a test egészében, ez a kapcsolat nagymértékben megmagyarázza Simopoulos 2002-es felismerését, miszerint amikor az omega zsírsav bevitelünk túlságosan eltér attól az aránytól, amellyel fejlődtünk, az agyunktól a beleinkig minden kibillenhet az egyensúlyából.

Klinikai endokannabinoid hiány

Omega-3 hiány

De nem ez az egyetlen módja annak, hogy az omega-zsírsavak és az EKR kölcsönhatásba lépnek. A második út, amint fentebb említettük, egyenesen a CB1-en keresztül vezet. És széleskörű egészségügyi következményei is vannak, mivel a CB1 receptor jelen van az agyban és a központi idegrendszerben, valamint más szervekben és szövetekben, beleértve a szívet, a májat, a vesét, a szemet és a bőrt.

Az elmúlt évtizedben a kutatók felfedezték, hogy a táplálékkal bevitt omega-3 zsírsavak jótékony hatással vannak a CB1-receptorok működésére – lényegében, hogy relatív hiánya hozzájárulhat az endokannabinoid rendszer működésének jelentős gyengüléséhez.

„Az omega-3 étrendi hiánya bizonyítottan gátolja a CB1 receptor megfelelő működését, míg az omega-3-ban gazdag étrend növeli a CB1 érzékenységét” – írják a European Journal of Neuroscience 2020. novemberi áttekintésének szerzői. “Ezek az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy az omega-3 kulcsfontosságú az endokannabinoid rendszer moduláló funkcióihoz.”

„A táplálkozás az egyensúlyról szól”

Hogy még egyszer utoljára visszatérjünk Simopouloshoz és 2002-es cikkéhez, nem arra utal, hogy minden embernek 1:1 arányt kell alkalmaznia ahhoz, hogy egészséges legyen. Inkább megjegyzi, hogy az omega-6 és omega-3 aránya 2:1 vagy 3:1 körül véd a káros gyulladásoktól és számos krónikus betegségtől, beleértve a rákot is. Általánosságban arra a következtetésre jut, hogy minél alacsonyabb az arány, annál jobb.

A krónikus betegségek a molekulák közötti egyensúlyhiányból erednek, nem pedig egyetlen molekula miatt. Tehát az, hogy ezeket a betegségeket egyetlen célponttal és egyetlen molekulával gyógyítsuk, nem a megfelelő módszer.

Úgy tűnik, hogy ma a táplálkozási szakértők egyetértenek abban, hogy az omega-6 és az omega-3 1:1 és 4:1 közötti étkezési arányát javasolják. (Érdekes módon a kendermagok aránya körülbelül 3:1.) De bármi legyen is a pontos szám, Renger Witkamp, a holland Wageningeni Egyetem kutatója, aki a táplálkozás és a farmakológia metszéspontját tanulmányozza, azt mondta, hogy úgy véli, hogy az omega-zsírsavak, az EKR, sőt maga a CBD, a „könnyűvérű” növényi kannabinoid, amely sokféle módon hat a szervezetre – mindannyian megtanítanak nekünk valami fontosat az egészségről. És fontos tanulságokkal is szolgálnak a krónikus betegségek kezelésére szolgáló terápiák kifejlesztéséhez, mondja.

„A táplálkozás az egyensúlyról szól. Így működik a biológiánk. Ha megnézzük a krónikus betegségeket, korunk betegségeit, akkor ezek az életmóddal összefüggő betegségek. A molekulák közötti egyensúlyhiányból erednek, és nem egy molekula miatt. Tehát, ha megpróbáljuk ezeket a betegségeket egyetlen célponttal és egyetlen molekulával gyógyítani, véleményem szerint nem a helyes út. És oda” – fejezi be Witkamp – “az endokannabinoid rendszer nagyon jól illeszkedik.”

Szerzői jog, Project CBD. Engedély nélkül nem nyomtatható újra.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/