Cseréld le az Ibuprofent kannabiszra
A gyulladásból eredő fájdalom előbb-utóbb minden felnőttet utolér, többeknél krónikussá válik és megnehezíti a napi életvitelt is. A betegek számára könnyen hozzáférhetők a recept nélküli és a vényköteles gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
Ez a tartalom a Project CBD eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva a szerző(k) részéről.
A leggyakrabban használt gyulladáscsökkentők az NSAID – nem-szteroid gyógyszerek csoportjába tartoznak. A vásárlói felmérések alapján több, mint 17 millió amerikai szed napi szinten NSAID gyógyszereket. Ez annyit jelent, hogy több mint 70 millió vényköteles és több mint 30 milliárd vény nélkül megvásárolható tablettát adnak el évente az USA-ban.
A vény nélkül kapható NSAID gyógyszerek pl: aspirin, ibuprofen, naproxen. Vényköteles NSAID hatóanyagok pl: celecoxib, diclofenac, etodolac, ketoprofen. Az NSAID gyógyszerek úgy hatnak, hogy gátolják a COX-1 és COX-2 enzimek működését, amelyek prosztaglandinokat termelnek. (ford. megj. https://hu.wikipedia.org/wiki/Prosztaglandin) A COX-1 enzimek által termelt prosztaglandinok aktiválják a vérlemezkéket, valamint védik a gyomor és a belek belső nyálkahártyáját. A COX-2 enzimek által termelt prosztaglandinok szabályozzák a gyulladásos folyamatot, válaszként egy sérülésre vagy fertőzés esetén. A legtöbb NSAID gyógyszer nem szelektiv, vagyis mindkét enzimre hat (COX-1 és COX-2). Kivétel a celecoxib (és azzal rokon hatóanyagok), ami csak a COX-2 enzimek hatását gátolja. Ennek a szelektivitásnak a hiánya válik problémává, ugyanis a fájdalom és gyulladáscsökkentés a COX-2 enzim gátlás során valósul meg, de sajnos ha a COX-1 is gátolva van – az nemkívánatos mellékhatásokat okoz.
Az NSAID gyógyszerek mellékhatásai és szövődményei gyakoriak és súlyosak.
Egy vizsgálatban megállapították, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők mellékhatásainak kockázata 26%. A szövődmények közé tartozik a felső gyomor-bélrendszeri vérzés és a fekélyek, gyomorégés, fülcsengés, fejfájás, szédülés, máj- vagy veseproblémák, lábduzzanat, magas vérnyomás, szívroham, szívelégtelenség, stroke és halál.[2] A New England Journal Medicine 1999. júniusi száma évi 16500-ra becsüli az NSAID gyógyszerekkel összefüggésbe hozható halálesetek számát a rheumatoid arthritis és osteoarthritises betegek körében.[12] Emésztőrendszeri komplikációk miatt évente több, mint 100 ezer beteg kerül kórházba. Egy tanulmányt összefoglaló cikk szerint a megelőzhető kórházi kezelések 11%-a tulajdonítható az NSAID gyógyszereknek.[3] 2005-ben az FDA (Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerellenőrző Hatóság) kiadott egy figyelmezetést az NSAID gyógyszerek keringési rendszerre való veszélyessége miatt és 2007-ben kiadtak egy gyógyszeradagolási iránymutatást, amiben a lehető legkisebb adagban való használatra tesznek javaslatot. 2016 januárjában az FDA módosította az összes NSAID gyógyszer tájékoztatóját, felhívva a figyelmet a szívroham és a stroke megnövekedett kockázatára. Bizonyos NSAID gyógyszereket, pl. a rofecoxib (Vioxx tbl.) és a valdecoxib (Bextra tbl.), kivontak a forgalomból, mivel a mellékhatásaik túl magas kockázatot jelentettek a tényleges előnyeikhez képest, valamint a gyógyszeripari cégek „megtévesztő” tevékenysége miatt.
A kannabinoidok csökkenthetnék a gyulladáscsökkentők okozta kórházi esetek számát
Mint kannabisz orvos, megdöbbentőnek találom ezeket a statisztikákat és az FDA ehhez kapcsolódó figyelmezetető felhívásait. Nehezen érthető, hogy nem mérgező, gyógyító növények helyett veszélyes gyógyszereket használunk.
Az elmúlt két évtizedben több tanulmány bizonyította a fitokannabinoidok és terpének gyulladáscsökkentő hatásait és a kannabisz növény bővelkedik ezekben a vegyületekben. [1, 4-7, 11] A növényi kannabinoidok többféle gyulladáscsökkentő hatásmechanizmussal rendelkeznek, ezek egyike azon gyulladáscsökkentő faktorok blokkolása amiket a szervezet termel egy sérülésre vagy betegségre adott válaszként. A CBDA (kannabidiolsav) egy nem pszichotróp kannabinoid vegyület, melyből a CBD molekula képződik. A CBDA jelentős COX-2 enzim blokkoló hatást mutatott két NSAID csoport, placebó és egyéb kannabinoidokhoz képest.[10] Dr. Ethan Russo és Dr. Geoffrey Guy egyik 2005-ös tanulmányában beszámol arról, hogy a fitokannabinoidok egymással együttműködve (Társas hatás) és egymás hatását felerősítve működnek és kiegyensúlyozott, nem toxikus gyógyászati hatással bírnak, ellentétben az egyetlen molekulájú gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel.[8]
A gyulladásban szenvedő betegeknek sok lehetőségük van a kannabisz-gyógyászatban. Amellett, hogy választhatnak olyan füstmentes beviteli módok közül, mint a tinktúrák, gyógyételek, balzsamok és párologtatók, a betegeknek sok választási lehetősége van a kannabinoidok kombinációjának használatára is. Például egy kannabisz készítmény lehet THC-dús, CBD-dús, CBD+THC keverék, THCA, CBD+CBDA és/vagy CBG. Bizonyos gyártók kombinálják a nyers és hevített kannabinoidokat, hogy növeljék a gyulladáscsökkentő hatást. Vannak betegek akik a nyers, préselt növényből készült italt fogyasztják és ezzel érik el a megfelelő hatást. Az én orvosi gyakorlatomban több ezer beteget láttam, akik a kannabisz használatával csökkenteni tudták vagy teljes mértékben abbahagyták az NSAID gyulladáscsökkentők használatát, csökkentve ezzel azok mellékhatásainak kockázatát.
Dr. Bonni Goldstein, egy Los Angeles-i székhelyű orvos, a Cannabis Revealed (Kannabisz feltárva) című könyv szerzője és a Canna-Centers orvosigazgatója, ami a kannabisz gyógyászatban kínál oktatási szemináriumokat és webináriumokat.
Fordította: Zderesovszki Eszter
Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/
Szerzői jog, Project CBD. Engedély nélkül nem nyomtatható újra.
Referenciák:
- Booz, George W. “Cannabidiol as an emergent therapeutic strategy for lessening the impact of inflammation on oxidative stress.” Free Radical Biology and Medicine 51.5 (2011): 1054-1061.
- Gor AP, Saksena M. Adverse drug reactions of nonsteroidal anti-inflammatory drugs in orthopedic patients. Journal of Pharmacology & Pharmacotherapeutics. 2011;2(1):26-29. doi:10.4103/0976-500X.77104.
- Howard RL, Avery AJ, Slavenburg S, et al. Which drugs cause preventable admissions to hospital? a systematic review. Br J Clin Pharmacol. 2007;63(2):136-147
- Klein, Thomas W. “Cannabinoid-based drugs as anti-inflammatory therapeutics.” Nature Reviews Immunology 5.5 (2005): 400-411
- Mecha, M., et al. “Cannabidiol provides long-lasting protection against the deleterious effects of inflammation in a viral model of multiple sclerosis: A role for A 2A receptors.” Neurobiology of disease 59 (2013): 141-150.
- Nagarkatti, Prakash, et al. “Cannabinoids as novel anti-inflammatory drugs.” Future medicinal chemistry 1.7 (2009): 1333-1349
- Pertwee, R. G. “Cannabis and cannabinoids: pharmacology and rationale for clinical use.” Pharm Sci 1997;3:539-45.
- Russo, Ethan, and Geoffrey W. Guy. “A tale of two cannabinoids: the therapeutic rationale for combining tetrahydrocannabinol and cannabidiol.” Medical hypotheses 66.2 (2006): 234-246.
- Slone Epidemiology Unit. Prepared for McNeil Consumer Healthcare. Analgesic use in the adult population of the United States: Acetaminophen, aspirin, ibuprofen and naproxen. Results of a population-based telephone survey, 1998-2001. Report on file, 2001.
- Takeda, Shuso, et al. “Cannabidiolic acid as a selective cyclooxygenase-2 inhibitory component in cannabis.” Drug metabolism and disposition 36.9 (2008): 1917-1921.
- Xiong, Wei, et al. “Cannabinoids suppress inflammatory and neuropathic pain by targeting α3 glycine receptors.”Journal of Experimental Medicine (2012): jem-20120242
- Wolfe M. MD, et al, The New England Journal of Medicine, June 17, 1999, Vol. 340, No. 24, pp. 1888-1889.
Forrás:
https://www.projectcbd.org/medicine/trade-your-ibuprofen-cannabis