Kender: A „zöld arany”, ami segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást Franciaországban

2024. szeptember 1. orvosikannabisz

A kendertermesztés Franciaországban az 1970-es években majdnem kihalt, de a rusztikus növény most alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívaként tér vissza a textil- és építőiparban. Franciaország jelenleg Európa legnagyobb kender termesztője, és nagy reményeket fűz a termelés megduplázásához a következő öt évben.

A Cannabis sativa L., más néven kender, egy szívós növény, melyek történelme a középkorig nyúlik vissza.

A franciaországi termelés a 17. és 18. században virágzott fel, amikor szívós szálaiból vásznat és kötelet készítettek vitorlás hajókhoz. 1830 körül, az ipar csúcsán, mintegy 173 000 hektáron műveltek.

De a szintetikus anyagok térnyerése a 20. század közepén kevésbé kiszorította a piacról.

Akárcsak az Egyesült Államokban a kábítószer-ellenes háború részeként – és hogy megvédjék a gyapotipart a versenytől –, a kendertermesztés is belekerült a marihuána-ellenes jogszabályokba, és gyakorlatilag betiltották. Részévé vált a hírhedt propagandakampánynak, amely összemosta a kendert és a kábítószert mint „égő gazt, pokolba nyúló gyökerekkel”.

Valójában a kenderben alacsony a THC mennyisége, az iparilag termesztett kender THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2-0,3 százalékot.

Az 1970-es évekre a világ legtöbb országában betiltották a kendertermesztést.

Míg Franciaországban a termelés mindössze 300 hektárra esett vissza, az Aube régióban sikerült megőrizni a szakértelmet a papírgyártásban való felhasználással.

A kender ruházat piaca 2032-re elérheti a 23 milliárd dollárt

A visszatérés

A franciák mindig is tudták, hogy a kender egy fergeteges növény. Az a képessége, hogy ellenáll a nagy hőmérsékleti változásoknak és jól tűri az aszályt, biztosította, hogy visszatérjen a globális felmelegedéshez jól alkalmazkodó növényként.

Az elmúlt évtizedben a kendertermelés megháromszorozódott, elérte a 24 000 hektárt, amivel Franciaország a világ egyik legnagyobb termelője az Egyesült Államok, Kanada és Kína után, és vezető Európában, ahol az EU termelésének 60%-át adja.

„Ma már 1550 gazdálkodónk van országszerte, ez egy gyorsan növekvő ágazat” – mondja Franck Barbier, a kendertermesztőket képviselő InterChanvre szakmai szervezet vezetője.

Barbier agrárüzleti múlttal rendelkezik, de egy évtizede áttért a kenderre, mert meg volt győződve arról, hogy hasznos termény a mezőgazdaság, a környezet és a gazdaság számára.

Először is a világ egyik leggyorsabban növekvő növénye. „Alig öt hónap alatt akár három méteresre is megnőhet, júniusban pedig napi 10 centimétert nő” – magyarázza Barbier, miközben a Párizstól 60 km-re keletre fekvő Aulnoyban egy 10 hektáros területen halad keresztül.

A növény sűrű lombkorona megfosztja a gyomokat a fénytől, ezáltal csökkentve a növényvédő szerektől való függést.

„Nincs szükség vegyszerre a betegségek vagy a kártevők ellen – nem kell gyomirtó, gombaölő vagy rovarölő. Jó, ha a gazdálkodóknak nem kell ilyen termékeket használniuk” – mondja.

A növény erőteljes gyökérrendszerének köszönhetően két méterrel a föld alá tud nyúlni, hogy vizet szerezzen, így a szárazabb nyári hónapokban öntözés nélkül nőhet.

Lényeges, hogy a kender jó szén-elnyelő – egy hektár kender akár 15 tonna CO2-t képes megkötni a szárában, mondja Barbier.

A kender egyenrangú a fával az üvegházhatású gázok megkötésében és tárolásában

Nincs hulladék

A kendernövényben minden hasznos. A fehérjében gazdag magvakat hántolják, hogy élelmiszereket és kozmetikai olajokat állítsanak elő, míg az egész magvak takarmányozásra használhatók.

A kemény szárakat kendermalmokban dolgozzák fel, ahol a rostos külső réteget elválasztják a belsőtől, amelyet hurdnak neveznek.

A kenderrostból papírt és textíliát készítenek. A műanyag könnyű, tartós helyettesítőjeként pedig egyre gyakrabban használják az autógyártásban.

De talán az építőiparban teszi a legnagyobb előrelépést a „zöld arany” – ahogyan Franciaországban néha nevezik.

Mivel az építőipar felelős a világ energiafogyasztásának mintegy 40 százalékáért és a globális felmelegedéshez hozzájáruló üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért, a kender CO2-megkötő képessége kulcsfontosságú szereplővé teszi az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az építőiparban mind a rostokat, mind a szálakat használják, legyen szó „kenderbetonról” – mész, kendermassza és víz keverékéből – kendergyapot, vagy rostlemez szigetelésről.

Tanulmány a kender alapú műanyag előnyeiről

Zöldebb épületek

Amikor egy évtizeddel ezelőtt Trilport polgármestere, Jean-Michel Morer elkezdte keresni a módját, hogyan lehetne fenntarthatóbb szociális lakásokat kialakítani városában, a közeli PlaneteChanvre kendermalomhoz fordult.

„A szénlábnyom azért rendkívül alacsony, mert a kendert helyben termesztik, mindössze 13 kilométerre, nem feldolgozva, csak vízzel és mésszel a falakra kenik” – mondja, és egy kívülről kenderbeton réteggel szigetelt panelházra mutat.

„Ez az első eset a biológiai eredetű anyagok tekintetében egy háromszintes épületben. És energiatakarékos” – magyarázza. „Néhány lakó nem kapcsolta be a fűtést, mióta csaknem két éve beköltözött.”

„De az igazi különbség nyáron van – amikor meleg van, az épületek hűvösek maradnak” – mondja, csökkentve az energiaelnyelő légkondicionálás szükségességét.

Az általános iskola új, 1000 méteres négyzetméteres étkezdéjéhez és rekreációs területéhez Morer a helyi Wall’Up Préfa céget hívta, amely teljes egészében kenderbetonból készít előregyártott falakat.

Az új gáztüzelésű kazánház falai is kenderből készültek. – Megszereztük a tanúsítványt, amely bizonyítja, hogy több mint négy órán keresztül képes ellenállni a tűznek – mondja büszkén a polgármester.

Az, hogy Morer népszerűsítette a kendert a közművekben, felvette Trilportot a térképre. „A helyi vállalkozások, helyi alkalmazottak és helyi forrásból származó termékek felhasználása lehetővé tette számunkra, hogy valóban körkörös gazdaságot építsünk fel.”

És ez kulcsfontosságú a fenntarthatóbb fejlődéshez.

„Sokan beszélnek a környezetvédelemről, de mi konkrét intézkedéseket teszünk” – mondja a polgármester. „A kender használatával a gazdálkodás jobban tiszteletben tartja az ökoszisztémát, kevésbé szennyezi a vízellátásunkat és a termőföldünket, kevesebb vizet használ fel, és lehetővé teszi számunkra, hogy könnyebben és kevesebb egészségügyi kockázattal szigeteljük az épületeket.”

Egy belga egyetem megerősíti a kender kiváló higrotermikus tulajdonságait az építőipar számára

Több gazdálkodó bevonása

A franciaországi gazdálkodók mindössze 0,3 százaléka termeszt ma kendert, de szembe kell néznie a kender iránti növekvő kereslettel a textil-, műanyag- és szigetelőanyagok terén, Barbier szerint az iparág „a következő öt évben megkétszerezi a termelést”.

Az InterChanvre keményen dolgozik azon, hogy több gazdálkodót bevonjon.

Az ágazat az elmúlt öt évben közel 100 millió eurót fektetett be annak érdekében, hogy a jelenlegi hétről növelje a kendermalmok számát, hogy a mezőgazdasági termelők termését a lehető leghelyben lehessen feldolgozni.

Barbier szerint a kender vetésforgós növényként érdekes, mivel talajregeneráló képessége azt jelenti, hogy „körülbelül 8 százalékkal” növelheti az őszi búza hozamát.

Míg a betakarításhoz szükséges gépek tetemes befektetést igényelnek, a bevételek pedig alacsonyabbak, mint a búza és más gabonafélék esetében, az olyan cégek, mint a Wall’Up Prépa, akik meg vannak győződve a kender fényes jövőjéről, többet fizetnek a gazdáknak, hogy biztosítsák az ellátást.

Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) értelmében a kendertermesztők körülbelül 80 eurós támogatást igényelhetnek hektáronként – ez az intézkedés jelenleg Franciaországban, Romániában és Lengyelországban érhető el.

Eközben az InterChanvre azt szorgalmazza, hogy a kender a Payments for Ecosystem Services (PES) programba kerüljön, amely lehetővé tenné a gazdálkodók számára, hogy „legalább 200 eurós hektáronkénti” uniós támogatásban részesüljenek – mondja Barbier.

Mindeköben arra is rámutat, hogy a francia know-how felhasználása iránt érdeklődnek a külföldiek.

„Tekintettel a kender környezetvédelmi előnyeire, Németország, Spanyolország és több kelet-európai ország már keresi Franciaország szakértelmét a kenderipar átalakításával kapcsolatban, hogy saját iparágukat fejlesszék.”

Egy kendercellulóz gyár vécépapír, törlőkendők, babatörlők előállításához vásárolt meg egy papírgyárat

Ipari kender hazánkban

Ma a világon mintegy 70 ezer, az EU-ban (ahol a kender-vetőmaglistáról választható a megfelelő) legalább 18–20 ezer hektáron termelik, és a termőterülete gyors ütemben nő. Idehaza köztermesztésben nem szerepel ez a nagyszerű, rendkívül sokoldalú haszonnövény, pedig a rendszerváltás előtti évtizedekben – mai szemmel és globális arányokkal mérve – nagyhatalom voltunk e szegmensben. Ez volt a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növény, 23 ezer (!) hektáros vetőterülettel.

A termést – az azóta sajnos teljesen felszámolt – feldolgozóipar vette át: 9 gyár és számos ruhaipari vállalat. A termelés hatékonyságára jellemző volt, hogy a hazai, kizárólag rostra irányuló termesztés 25%-os átlagos hozamot produkált, ami világelsőnek számított – írja a Agrárágazat.hu.

A kender az egyik legősibb növény a magyar történelemben, melyet nem élelmiszerként használtuk, belőle kenderkötelet, ruhákat, vitorlavásznat, zsákokat, szigeteléseket és több száz különböző dolgot gyártottak és gyártanak. Ma már az autóipar is használja a kenderből készült kompozit anyagokat – írja a Készházportál, bemutatva a kendert és az abból létrehozható hőszigeteléseket, építőanyagokat és házakat.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/