Regeneráló kannabisz gazdálkodás – A megoldás a lábunk előtt hever

Nyomtatás és PDF

„Ahogy egyre több regeneráló gazdálkodás jelenik meg, úgy csökken a légkörbe kibocsátott széndioxid mennyisége. A gazdálkodók különleges szerepet töltenek be a klímaváltozás görbéjének alakításában, ezen gyakorlatok alkalmazásával.”

Ezek Dr. Jade Stefano megvilágító erejű szavai, akinek saját regeneráló gazdálkodása elnyert egy „Nap+Föld” tanusítványt.

Dr. Evan Mills, az Energy Associates alapítoja és a Tudósok Nemzetközi Testületének (IPCC) tagja. A szervezet 2007-ben közös Béke Nobel Díjban részesült a volt amerikai alelnökkel Al Gore-al. Mills szerint: „egyetlen kannabisz ’joint’ körülbelül 4.5 kg szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű vagy annyi elektromos áramot igényel, ami képes lenne működtetni egy 100 wattos villanykörtét 75 órán át az átlagos amerikai áramszolgáltatásban.”

Ezért olyan sürgető, hogy beszéljünk a regeneráló kannabisz gazdálkodásról.

Regeneráló vs. fenntartható kannabisz gazdálkodás

A regeneráló gazdálkodás olyan alapelvek és a holisztikus felfogásból eredő gyakorlatok gyűjtőneve, ami nem csak a természeti állandók (talaj, víz, biodiverzitás) megóvására, de azok javítására törekszik.

A koncepció évszázadokig jelen volt, amíg át nem vette helyét az iparai gazdálkodás, melyet a nagyobb termés érdekében vezettek be.

Az ipari gazdálkodás okozta negatív környezeti lábnyomunk semlegesítésének érdekében, ez a tudatos termelői szemlélet nem csak áhított, de szükséges is.

„Sokak szerint a fenntartható gazdálkodás már nem elég. Igazuk van. Bolygónk ellátóképessége, melyre a jövő nemzedékeinek is szüksége lesz, nagymértékben sérült. A jelenlegi rendszer nem működtethető. A status quo fenntartása nem fog jól végződni,” magyarázza Stefano.

„A regeneráló gazdálkodás messzebbre mutat a fenntarthatóságnál. Nem csak a környezet és a talaj jelenlegi állapotának megóvásán fáradozik (akár az ártalom csökkentésével), de regenerálja azt, a talajtermékenység, a karbonkibocsátás csökkentése és a megfelelő biodiverzitás érdekében,” tette hozzá Stefano.

„Ez idővel, a hosszútávú élelmiszertermelést segítheti elő és lehetővé teszi majd, hogy az emberiség továbbra is jó körülmények között élhessenek a bolygón. Ha ekképpen gondolunk rá, igazán egyszerű megérteni,” foglalta ösze.

Környezetünk gondnoksága

A kannabisz termesztés szabadtérre szervezésével jelentősen csökkenthetjük annak hatalmas energia igényét. Dr. Mills számításai szerint, a beltéri kannabisz termesztés évente 6 milliárd dollárba kerül. Ez több, mint amennyi energiát költenek az összes gyógyszer előállításához az USA-ban.

„Ironikus, hogy a növényt, ami képes lenne meggyógyítani a földet, olyan hatalmas mértékben termesztjük, hogy a felhasznált energiával képesek lennénk egész városokat működtetni,” mondja Stefano.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy mára rengeteg kárt okoztunk.

„A regeneráló gazdálkodás igyekszik visszafordítani az okozott károkat helyben és nemzetközi szinten. A közvetlen környezetünkben ezt például faültetéssel, talajtakaró növények használatával, a talaj szennyezés mérséklésével, az ökoszisztéma helyreállításával és növekvő biodiverzitással érhetjük el,” mondta Stefano.

„Idővel az ilyen és ehhez hasonló tevékenységeink helyreállíthatják a globális rendszert is. A széndioxid légkörből történő kivonása és annak talajba történő lekötése, jótékonyan befolyásolja az ember által kibocsátott széndioxid okozta klímaváltozási görbe meredekségét. A nettó szén kibocsátás helyett, a regeneráló gazdálkodás esetében nettó szén negatívról beszélhetünk,” emelte ki.

Mennyi elektromos energiát fogyaszt a kannabiszipar?

Regeneráló alapelvek és gyakorlatok

A definíció szerint a regeneráló gazdálkodás gyakorlatának célja a biodiverzitás növelése, a termőtalaj minőségének javítása, vízgyűjtők kialakítása és az ökoszisztéma javítása, működtetése.

Poétikusabban mondva: ez az élet virágzása egy kannabiszfarmon, ami általában jobb minőségű virágokat eredményez.

„A legjobb, hogy ez egy skálázható koncepció,” jegyezte meg Stefano.

„Olyan gazdálkodók is beiktathatnak változásokat, akik még nem alkalmazzák a fent említett gyakorlatokat. Nem hiszek a ’mindent vagy semmit’ elvében. A regeneráló gazdálkodásra történő fokozatos átállás sokszor kevésbé ijesztő egyes gazdálkodók számára.”

Dr. Stefano lelkesen mesélt a korábban általa is használt gyakorlatokról és technikákról.

„Először is a nap energiájára hagyatkozunk. Így nem használunk feleslegesen fosszilis üzemanyagokkal vagy káros vízerőművekkel előállított energiát. A fedél alatt termett, úgy nevezett ’indoor’ kannabisz a leg energia igényesebb növény, amit az emberiség történelmében.”

„Gazdaságunk egyik legfontosabb regenerációs gyakorlata a Biochar használata és előállítása. Szervetlen szénből készül, hűvös, lassú faszén eljárással. Az így elkészült végtermék termőtalajba keverve sosem bomlik le, így nem bocsájt ki széndioxidot,” mondja Stefano.

„Ez egy, a CO2 légkörből történő kivonásának és végleges lekötésének egy módja. Ezzel párhuzamosan javíthatjuk a talaj minőségét, mivel a készítmény mikroorganizmusoknak ad otthont. Ez a rendszer tökéletes mind féle élő organizmusnak, ami még tovább növeli a termékenységet és ezzel a széntároló kapacitást is,” magyarázta Stefano.

Hozzátette, hogy olyan talajtakaró növényeket termesztenek, mint például a lóhere vagy a bükköny, melyek képesek a szervetlen nitrogént a levegőből kiválasztani és szerves, hasznosuló nitrogénné alakítani. Ily módon kerülik a környezetre káros műtrágyák használatát.

Az így létrejött nitrogén-ciklus tökéletes példa arra, hogyan hoz létre a természet egy zártláncú gazdaságot.

“Amikor a növények elpusztulnak és beépülnek a talajba, nitrogént szabadítanak fel, ezáltal növelik a talaj termékenységét, és csökkentik, egyes esetekben megszüntetik az exogén műtrágya igényét,” mondta Stefano.

Úgy tűnik az ilyen, és ehhez hasonló intézkedések célja, hogy az anyatermészet nyugodtan végezhesse dolgát egy erre alkalmas környezetben.

Egy dán város a CO2-semleges kannabisztermelés központjává válhat

Konstruktív kapitalizmus

A regeneráló gazdaságban dolgozókat a társadalmi méltányosság melletti elköteleződés köti össze. Ezt néha „konstruktív kapitalizmusnak” nevezik, de úgy tűnik, hogy ennek nagyon sok köze van a szocializmushoz is.

Nevezetesen, minden „regeneráló” azt mondja, hogy a gazdálkodó közösség gondozása ugyanolyan fontos, mint az ökoszisztéma állapotának megőrzése. Holisztikus szempontból az emberi szerepvállalás olyan pillér, amely biztosítja, hogy a regeneráló gazdálkodás rendszere, a befektetett kemény munka alapján álljon.

„Úgy hisszük, működtethető a nélkül egy kapitalista gazdaság, hogy az ártalmas legyen környezetünkre és társadalmunkra,” mondta Stefano.

Ezen kívül hálás Dr. Bronnernek és David testvérnek is, akik töretlenül támogatják a hasonló gazdaságokat, és harcolnak a kannabisziparban felbukkanó iparosítási modell ellen. De ez egy külön történet.

„David testvér bevételeit a Sun+Earth nonprofit szervezet finanszírozására ajánlotta fel, így támogatja a kisebb regeneráló gazdálkodások tanúsítványának költségeit. Mivel a költéségek elérhetik a $4000-t is egy kisebb farm esetében, ez hatalmas segítség a gazdálkodók számára,” mondta.

Írországban egyre több kendert termesztenek

Záró gondolatok

Dr. Evans Miller az ügye kapcsán felfigyelt egy vicces dologra:

„Tudhatjuk, hogy nagy a baj, amikor a kannabiszipar vezető internetes lapja a szénipar régen megcáfolt állításait idézi arról, hogy az IT ipar mennyire sok energiát használ, mintha ennek okán nem is számítana az indoor kannabisz termesztés ökológiai lábnyoma. Igazán érdekes párhuzam.”

A Manhattan Intézet vezető munkatársának Mark P. Mills (egyező családnév – a ford.) állításáról beszél, miszerint egyes mobiltelefonok hetente több villamos energiát fogyasztanak, mint két hűtőszekrény egy év leforgása alatt. Emellett azt állítja, hogy minden információtechnológiai eszköz hatalmas mennyiségű energiát használ el.

Utólag kiderült, hogy Mark P. Mills számításai hibásak voltak. Amikor egy elismert kannabisszal foglalkozó folyóirat beszámolt erről, megpróbálták megtámadni a „leleplezőt”, és elterelték a témát arról, hogy az indoor kannabisz termesztés sok energiát igényel. Dr. Evan Mills csalódott volt amiatt, ahogy a szakma kezelte a kérdést.

„Az egész iparág számára jótékony lenne, ha kevésbé védekező és inkább proaktívabb lenne a történelem felvállalásában és a zöldebb jövőbe lépés felé, a többiekkel együtt,” tette hozzá.

“Az egész iparág számára jótékony lenne, ha kevésbé védekező és inkább proaktív volna. A növény történetének zöldebb útra terelése közös érdekünk ” – tette hozzá.

Ő nem mezőgazdasági termelő, és nem is „regeneráló”. De kérdéseivel határozottan ugyanabba az irányba mutat – miért nem épp a lábunk előtt heverő megoldással óvjuk meg környezetünket?

Fordította: Keresztesi Dávid

Az első számú feladat: „A kender alapú zöld alternatívák oktatása és népszerűsítése”

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://greencamp.com/regenerative-cannabis-farming