Kannabisz és anyaság: „Orvosi kannabisz nélkül nem tudnék jó anya lenni”
Egy súlyos autóbaleset után, amelyben vétlen volt, Catherine* a serülései következtében bénító krónikus fájdalmakkal küzdött. Hét és fél évvel később az orvosi kannabisz végül olyan életminőséget adott neki, mely lehetővé tette, hogy négyéves kislányának anyukája lehessen.
Ez a cikk (https://cannabishealthnews.co.uk/2021/07/30/i-cant-be-a-mum-without-medical-cannabis/) eredetileg a Cannabis Health News oldalán jelent meg.
* A neveket a történetben résztvevők személyiségi jogainak védelmében megváltoztattuk.
Ebben az új sorozatban orvosi kannabiszt használó anyák történetét osztjuk meg, és azt, hogy milyen megbélyegzéssel kell szembenézniük.
2014 decemberében Catherine egy olyan jármű utasa volt, amely több autóval is ütközött, nagy sebességgel.
Ennek következtében – bár ő maga nem volt hibás – olyan sérüléseket szenvedett, melyek évekig tartó, bénító krónikus fájdalmakat okoztak neki.
Egy pár nappal a baleset után a nyaka teljesen lebénult, és a gerincén végig lefelé fájdalmat érzett, de fizioterápiás kezelést csak két hónap múlva kapott.
Catherine megtartotta gyakorló optikusi munkáját, miközben az opioid gyógyszerek mellékhatásaival küzdött, például a Tramadoltól fájdalmas gyomorfekélyeket és paranoiát kapott.
Miután a férjétől nem kapta meg a támogatást, amire szüksége lett volna, 10 hónappal a baleset után úgy döntött, hogy elválik.
„Egyszerűen nem bírtam tovább” – mondja.
„Semmiféle segítséget sem kaptam a háztartási munkákban, és minthogy nem otthon dolgoztam, nem értem vissza időben, hogy kiváltsam a recepteket, és ezt senki sem csinálta meg helyettem.”
Catherine 2017-ben esett teherbe a lányával – aki most négy éves –, és kénytelen volt csökkenteni minden gyógyszerét, csak a vény nélkül kapható co-codamolt használta, mikor a dolgok már elviselhetetlenné váltak.
„Végig az egész terhességem alatt semmivel sem tudtam csillapítani a fájdalmaimat, és ez nagyon kemény volt, hiszen a munkát folytatnom kellett, mert szükségem volt a pénzre” – mondja.
Bár azt tervezte, hogy folytatni fogja a teljes idejű munkáját, 6 hónappal a lánya születése után a betegségében egy súlyos fellángolás következett be, ekkor gabapentint írtak fel neki.
„Ez hatásos fájdalomcsillapító volt, de elég hamar egyre több kellett belőle, és mikor kezdtem emelni a dózist, túl sok mellékhatás lépett fel. Szó szerint zombi lett belőlem, egy hét alatt 3 kilót híztam, nem tudtam ellátni a kislányomat, és megfelelően elvégezni a házimunkát. Hogy nem tudtam visszatérni a munkámhoz, annak egyik fő oka az volt, hogy úgy éreztem: a gyógyszerek nagyon tönkretettek.”
Miután a triggerpontos injekciók – ez egy olyan kezelési mód, melyhez reményeket fűzött – sem használtak a fájdalomcsillapításban, Catherine kezdett utánanézni az orvosi kannabisznak.
Tavaly felkeresett egy magántanácsadót, aki CBD-domináns olajat, majd később CBD-t és THC-t tartalmazó kannabiszvirágot írt fel neki.
„Most először fordult elő, hogy valaki felismerte, mi történik valójában, először éreztem úgy, hogy hisznek nekem” – mondja Catherine.
„Annyi év után, mikor mindig odalöktek nekem valami gyógyszert, és lepattintottak, nagyon jól esett, hogy végre van egy orvos, aki hisz nekem.”
Még hozzáteszi: „Mikor hét és fél év után először megtaláltuk a megfelelő olajat, visszakaptam valamennyit az életminőségemből.”
A párologtatóval viszont óvatosabb volt, beismerte, hogy – bár a fájdalomcsillapításban hatásosabb – a hozzá kapcsolódó megbélyegzés miatt nem használta.
„A vape volt az, amin a legnehezebben tudtam eligazodni,” – mondja.
„Állandóan éreztem a szagát, és aggódtam, hogy mit fognak gondolni rólam az emberek, ha látják, hogy párologtatok vagy kannabisz-szagot árasztok.”
„A vape képes volt azonnal megszüntetni a fájdalmat, de egy ideig mégis visszatértem a felírt recepthez, mert azt könnyebb eltitkolni, hogy az ember bevett egy pár tablettát” – folytatja Catherine.
„Úgy érzem, beszélnem kell róla az embereknek, meg kell magyaráznom, hogy miért csinálom, ami őrület, hiszen azt sose éreztem, hogy bárkinek is meg kellene indokolnom a Tramadol szedését.”
„Azt mondom a barátaimnak, hogy ha nektek ez kellemetlen, akkor nem csinálom előttetek. Az énemnek egyik része hajlandó lenne fenntartani a fájdalmaimat, mert lehet, hogy az emberek ezt a dolgot nem tekintik helyesnek.”
Catherine a receptért jelenleg havonta kb. 700 fontot fizet, ezt a költséget hosszú távon nem fogja tudni fedezni.
De azt mondja, inkább adósságot halmoz fel, mint hogy vállalná az illegális hozzáféréssel járó kockázatot.
„Azzal a lehetőséggel kell szembenéznem, hogy vagy elveszítem a receptet, vagy valamilyen kölcsönt veszek fel a költségek fedezésére, és eladósodom” – mondja.
„Mostani helyzetemben nem hiszem, hogy az utca felé fordulhatnék, az adósság lehetősége nekem jobb, mint illegális utakra térni.”
Bár eddig nem kapott semmiféle negatív reakciót, és „teljes mértékben támogatja” az orvosi kannabiszt, a megbélyegzésért, amit érez, azt okolja, hogy a társadalom erre „kondícionálta” őt.
„Azt hiszem, ez rajtam múlik, és azon, hogy anyaként tekintek magamara, és ez bizonyos felelősséggel jár”– ismeri el.
„Én úgy vélem, hogy aki illegális drogokat fogyaszt, az nem jó szülő, másrészt viszont orvosi kannabisz nélkül nem tudok anya lenni. Semmiképp sem tudnék jó anya lenni nélküle.”
*A neveket a történetben résztvevők személyiségi jogainak védelmében megváltoztattuk.
Fordította: Bálint Irén
Kannabisz és anyaság: „Életem nagy részében szégyelltem magam, de most már nem félek”
Forrás:
https://cannabishealthnews.co.uk/2021/07/30/i-cant-be-a-mum-without-medical-cannabis/