Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület

Soil Systems, Thermochimica Acta

Egy tanulmány értékelte a kenderfajtákat és a bioszén arányát a Tar Creek nehézfémmel szennyezett talajának helyreállítására. Az eredmények azt mutatták, hogy a kender hatékonyan szívta fel a kadmiumot, ólmot és cinket, különösen 5-10% bioszén mellett. Ez a fenntartható megközelítés ígéretet tesz a szennyezett talajok költséghatékony helyreállítására, változó hatékonysággal.

Az ipari kender és a bioszén ígéretes eszközök a talajszennyezés kezelésére a Tar Creek Superfund telephelyen, amely Oklahoma északkeleti részén, egy erősen szennyezett területen található. A kutatók üvegházhatású vizsgálatot végeztek, hogy értékeljék két kenderfajta (‘Carmagnola’ és ‘Jinma’) és a bioszén változó arányú (0%, 2%, 5%, 10 térfogatszázalék) hatékonyságát a kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és cinkkel (Zn) szennyezett talaj helyreállításában.

A kender jelentős fitoremediációs potenciált mutatott, felhalmozva nehézfémeket a szöveteiben. A talajszennyezettség azonban befolyásolta a növekedést, az alacsonyabb szennyezettség pedig a jobb biomassza-termelést támogatta. A bioszén, egy szénben gazdag anyag, befolyásolta a nehézfémek elérhetőségét és felvételét. Erősen szennyezett talajokon a magasabb bioszén arány (5% és 10%) javította a fémfelvételt, különösen az ólom esetében. Ez arra utal, hogy a bioszén bizonyos körülmények között növelheti a nehézfémek biológiai hozzáférhetőségét a növények számára.

A legfontosabb megállapítások a következők:

• A felszín feletti biomassza a gyengén szennyezett talajokban volt a legmagasabb, és a szennyeződés növekedésével csökkent.
• Mindkét fajta jelentős mennyiségű Cd-t, Pb-t és Zn-t szív fel, a ‘Carmagnola’ általában felülmúlta a ‘Jinma’-t.
• Magas szennyezettség esetén a kender 5–10%-os bioszénnel való kombinálása érte el a legnagyobb fémfelvételt.

Ezek az eredmények alátámasztják a kenderben és a bioszénben rejlő lehetőségeket a hagyományos kármentesítési módszerek költséghatékony, fenntartható alternatívájaként. Hatékonyságuk azonban a szennyezettségi szinttől és az alkalmazási módszerektől függően változik, ezért további kutatásokra van szükség e stratégiák valós körülményekhez való optimalizálása érdekében.

Mire lehet használni az így termeszetett kendert?

A fitoremediáció a növényzet felhasználása a szennyezett környezet in situ kezelésére. A növények talajok fitoremediációjára történő felhasználása után biomasszája felhasználható például értéknövelt termékként vagy termokémiai folyamatokkal átalakítható.

A pirolízis technológia nagy léptékű alkalmazása fitoremediációs biomassza esetében pontos prediktív kinetikai modelleket és az előállított anyagok toxicitásának jellemzését igényli. Az ipari kender (Cannabis sativa L.) pirolízisét laboratóriumi méretekben, a folyamat körülményeinek változtatásával vizsgáltam, és négy pszeudokomponens figyelembevételével, első reakciórenddel pontosan modelleztem.

Az analízis kimutatta, hogy a Cd, Pb és Zn kisebb mennyiségben volt jelen a gyökerekben, mint a talajban, míg a levelek és szárak nem tartalmaztak mérhető mennyiséget ezekből az elemekből.

A pirolízis utáni szilárd frakcióban a várakozásokkal ellentétben csökkent a szennyező anyagok koncentrációja a várt értékhez képest, amit a fém-oxidok (vagy sók) elemi formává történő redukálása és párolgása okozott.

Ez a fajta pirolízis alkalmazható magas nehézfémtartalmú biomassza kezelésére a gázfázis kondenzációval történő tisztításával, és mezőgazdasági minőségű bioszén, CO-dús gáz és erősen koncentrált nehézfém előállításával (például abszorbensben).

Az ipari kender szárai és levelei közvetlenül (pl. textilekben) felhasználhatók további feldolgozásra, mivel nem tartalmaznak jelentős mennyiségű szennyezőanyagot, még akkor sem, ha a növényt szennyezett talajon termesztették.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

A kender kivonhatja a mérgező örök vegyi anyagokat a talajból