A kender kivonhatja a mérgező örök vegyi anyagokat a talajból

A Northern Michigan Egyetem kutatói azt vizsgálják, hogy lehetséges-e kendert használni a PFAS-okkal szennyezett talaj helyreállítására.

Mik azok a PFAS-ok?

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) a szintetikus vegyi anyagok nagy csoportját képviselik, amelyeket kizárólag emberi tevékenység állít elő, nem léteznek a természetben. Az „örök vegyi anyagok” néven ismertek, mivel rendkívül perzisztensek a környezetünkben és a szervezetünkben, több ezer van belőlük: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 4700 vagy még több, akár 10 ezer, a környezetvédelmi szervezetek, például a Greenpeace szerint.

A múlt század közepe óta vezették be a világpiacra, víz- és olajlepergető tulajdonságaik, valamint nagy stabilitásuk és magas hőmérsékletekkel szembeni ellenállásuk miatt.

Ipari és fogyasztási cikkek széles skálájában használják különböző ágazatokban, például csomagolóiparban, gyógyszeriparban, kozmetikumokban, ruházati és textiltermékekben, valamint az elektronikai iparban, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésében, a gumi- és műanyag-, papír- és festékipar egyes alkalmazásaiban.

PFAS-ok Európában

A Greenpeace nemrégiben benyújtott panasza emlékeztet arra, hogy Venetóban még mindig több ezer polgár él, akik tíz évvel a perfluor-alkil anyagok által okozott szennyezés felfedezése után ég mindig nem használhatják a vízvezetékeket. Emiatt kénytelenek élelmiszerként palackozott vizet vásárolni, mivel a kutak vize ihatatlan, míg a kertek és a földek termése rendkívül magas PFAS-arányú gyümölcsöt és zöldséget termel.

Míg a közelmúltban 18 európai média által végzett vizsgálat, amely egyesítette erőit és közzétette a “The Forever Pollution Project” című tanulmányt, feltárta, hogy Európa-szerte legalább 17 ezer PFAS-szennyezett terület van, amelyek szintje veszélyes a kitett emberek egészségére. Ezek az adatok a tudósok és hatóságok által 2003-tól napjainkig vett vízből, talajból és élő szervezetekből vett mintákból származnak.

Kender és PFAS: a növény, ami segít visszanyerni a földet

Lesley Putman kémiaprofesszor – aki ebben az irányban vezeti a kutatást – azt mondta, a remény az, hogy a kender nem csak kivonja a PFAS-okat a talajból, hanem le is tudja majd bontani, ellentétben a tipikus és drágább kármentesítési módszerekkel, granulált aktív szén vagy fordított ozmózis alkalmazásával.

Az első lépés az volt, hogy a laboratóriumában három diákkal közösen kísérletet hajtottak végre egy nem mérgezőnek tartott szennyezőanyagon, a perfluor-butánsavon (PFBA), amelyet közvetlenül egy egyetemi publikációban ismertettek.

„Az ipari kendert hidroponikus úton termesztettük, és PFBA-t adtunk a vízhez, amelyben a növények nőttek” – mondta Putman. „A kender beszívta a levelekbe, a szárakba és a virágokba, és nem befolyásolta a növény növekedését. Ugyanezt az eredményt értük el üvegházban a palánták talajba ültetésével és PFBA tartalmú víz kijuttatásával. Ezután ugyanazokat a kísérleteket végeztük el a két fő mérgező vegyszerrel: PFAS-okkal és PFOA-val. Mivel ezek nagyobb molekulák, amelyek nem mozognak olyan könnyen és nem oldódnak vízben, mint a kicsik, nem kerültek fel olyan könnyen a levelekbe, és nem kötődnek le a gyökerekben. Ha azonban a kender képes megtartani őket, ez egy jó kiindulópont.”

Még akkor is, ha a kender ugyanolyan vagy hatékonyabbnak bizonyul, mint az aktív szén, hogy megakadályozza a PFAS-ok áthatolását a talajvízben, „még mindig ott lesznek a növények maguk, amik méreganyagokat tartalmaznak” – jegyezte meg Putman. Az NMU szerződést köt egy olyan céggel, amely eltávolítja és biztonságosan tárolja a kutatásai során keletkezett összes mérgező hulladékot, de a nagy léptékű szennyezett terület tisztítása azon múlik, hogy megtalálják-e a módját a PFAS-ok lebontásának, miután azok felszívódtak a kendernövényekbe.

Kender és gomba a probléma megoldására

Mivel a gombák által termelt enzimek hatékonyan képesek lebontani a talajban lévő különféle szennyező anyagokat – ezt a folyamatot mikoremediációnak nevezik –, Putman a Myconauthoz fordult, amely Joe Lane egyetemi öregdiák társalapítója, és amely a gombák sokrétű lehetőségeit kutatja. „Talán beolthatnánk a kender gyökereit egy gombával, és megnézhetnénk, hogy az segít-e lebontani a PFAS-okat” – mondta.

Putman beszélt egy belgiumi kutatóról is, aki kenderrel dolgozott egy antwerpeni üzemből származó PFOS-szennyeződés ellen (a PFOS a PFAS-ok családjába tartozó örök vegyi anyag). Elmondta, hogy voltak izolált vizsgálatok kenderrel a mérgező PFOS-okkal szemben; a kender használatával kapcsolatos korábbi kutatások többsége annak fémfelvételét vizsgálta. Következő terve az, hogy szántóföldi kísérleteket végez, a kendert föld feletti ültetőgépben termeszti, PFOS-tartalmú csurgalékvízzel öntözi a kendert, és megméri, mennyit kötnek le a gyökerek.

A 3M ipari óriásvállalat a kenderrel végez kutatásokat, hogy leküzdje a sürgősen fenyegető környezetszennyezést

Amerikában a tudósok kendert használnak a PFAS-okkal szennyezett törzsi földek megtisztítására

A Connecticuti Mezőgazdasági Kísérleti Állomás tudósai segítenek a maine-i őslakos Mi’kmaq embereknek a mérgező PFAS vegyszerek megtisztításában a törzsi földeken, az Egyesült Államok légierejének egykori támaszpontja közelében.

Kendernövényekkel fertőtlenítenek 600 hektárnyi szennyezett területet, amelyet a törzs 2009-ben visszaszerzett, amikor az Egyesült Államok kormánya átadta a volt Loring légibázist. Ezek a vegyszerek gyakoriak a védelmi gyártás kenőanyagaiban és a tűzoltó habokban, amelyek felhasználását országszerte betiltották a repülőtereken.

Sara Nason, a kísérleti állomás biokémikusa elmondta, hogy a folyamatot fitoremediációnak nevezik.

„A növények növekedésük során vagy vegyszereket és baktériumokat termelnek a gyökereikben, amelyek idővel elősegítik a vegyszerek lebomlását, vagy pedig a vegyszerek bekerülnek a növényekbe az összes tápanyaggal és vízzel, amit a növények felvesznek. És ha betakarítjuk a növényeket, akkor azzal eltávolítjuk a szennyeződéseket a területről” – mondta.

Nason azt mondta, hogy a kender gyorsan növekszik, és sokat fogyaszt a szennyezett talajvízből. Elmondta, hogy a növények eddig pozitív hatást gyakoroltak a PFAS-ok mennyiségének csökkentésére a tesztterületen.

További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a szennyezett kendernövények továbbra is biztonságosan felhasználhatók-e más ipari célokra, vagy meg kell-e semmisíteni őket a bennük található PFAS-ok miatt.

„Amit a jövőben szeretnénk tenni, az az, hogy nagyobb növényeket szedünk, hogy aztán szétválasztjuk a különböző növényeket, a rügyeket, a magokat és a szárszálakat, majd megmérjük, hogy a szennyeződések konkrétan hová kerülnek a növényben, és mely részek lehetnek biztonságosan használhatók” – mondta Nason.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:

https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Egy olasz kutató szerint a szennyezett talajból származó kenderszárak alkalmasak építkezésre és energiáratermelésre

Források:
https://www.canapaindustriale.it/2023/06/16/la-canapa-per-bonificare-i-terreni-dai-pfas/
https://www.ctpublic.org/news/2022-01-27/connecticut-scientists-use-hemp-to-start-cleaning-up-pfas-on-tribal-lands-in-maine