Egy kannabiszban található flavonoid laboratóriumban több mint 90%-kal gátolta egyes ráksejtek növekedését

2026. október 22. MOKE

Egy kevéssé kutatott, kannabiszban található flavonoid, a kannflavin A figyelemre méltó eredményeket mutatott egy korai laboratóriumi vizsgálatban. A Standard Seed Corporation (SSC) mesterséges intelligenciával támogatott kutatási rendszere előzetesen azt jelezte, hogy a vegyület egy, a daganatsejtek növekedésében szerepet játszó fehérjét célozhat. Az ezt követő, az amerikai National Cancer Institute (NCI) által működtetett NCI-60 sejtvonalas szűrésben a kannflavin A egyes leukémiás sejtvonalak növekedését közel 99 százalékkal, egy glioblasztóma-sejtvonalét pedig 95,7 százalékkal gátolta.

Fontos azonban, hogy ezek sejttenyészetben kapott, korai eredmények, és nem jelentik azt, hogy a kannflavin A vagy a kannabisz hatékony rákkezelés lenne. A vizsgálat egyetlen koncentrációval történt, nem áll rendelkezésre dózis–hatás vizsgálat, állatkísérlet vagy humán klinikai vizsgálat, az eredményeket pedig még nem ellenőrizte független, szakértői bírálaton átesett publikáció.

Mik azok a kannflavinok?

Egy eddig háttérbe szorult vegyület

A kannflavin A nem kannabinoid, hanem flavonoid, vagyis a növényekben megtalálható vegyületek egy másik csoportjába tartozik. A THC-vel és a CBD-vel ellentétben a kannabisz flavonoidjai jóval kevesebb figyelmet kaptak a kutatásokban. A kannflavin A-t 1980-ban izolálták először thaiföldi kannabiszból, majd hosszú időre háttérbe szorult a kutatásban.

A vegyület iránti újabb érdeklődést a Standard Seed Corporation kutatása hozta vissza. A vállalat Botanical AI Factory (BAIF) nevű rendszere számítógépes modellezéssel azt jósolta, hogy a kannflavin A kölcsönhatásba léphet az RSK2 nevű fehérjével. Az RSK2 az ERK/MAPK jelátviteli út része, amely több daganattípusban is fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében és túlélésében.

A kutatók ezt követően nem álltak meg a számítógépes előrejelzésnél, hanem sejtvonalakon is tesztelték a vegyületet. Az eredmények bizonyos mértékig összhangban voltak az előzetes modellezéssel.

A THC-n és a CBD-n túl: 750 vegyület, amely átírhatja a kannabisz tudományát

A legerősebb hatást leukémiás és agydaganatos sejtekben látták

Az NCI-60 rendszer 60 különböző humán daganatsejtvonalat használ új vegyületek kezdeti vizsgálatára. A kannflavin A-t 10 mikromólos koncentrációban, egyetlen dózisban tesztelték.

A legerősebb eredmények a vérképzőszervi daganatok és egy agresszív agydaganat sejtvonalán jelentkeztek. Az SR leukémiás sejtvonalban a sejtnövekedés gátlása 98,89 százalék, a HL-60(TB) esetében 97,13 százalék, az RPMI-8226 sejtvonalban pedig 91,46 százalék volt. Az SF-539 nevű glioblasztóma-sejtvonalon 95,7 százalékos gátlást mértek.

A szolid daganatok sejtvonalai valamivel mérsékeltebben reagáltak, de itt is kimutatható hatást jelentettek: egy tüdőráksejtvonalnál 72,4, emlőráksejtvonalnál 65,87, petefészek- és veserák esetében körülbelül 62, prosztatadaganatnál pedig 55 százalékos növekedésgátlást mértek.

A számok önmagukban azonban nem azt jelentik, hogy a daganatok 55–99 százaléka kezelhető lenne a vegyülettel. A sejttenyészetben mért növekedésgátlás és egy emberi daganat klinikai kezelése között rendkívül hosszú út vezet.

„Ezek nem marginális hatások, vagyis nem arról van szó, hogy a vegyület csak kis mértékben lassította a sejtek növekedését. Egyetlen dózis alkalmazása mellett is nagyon erős növekedésgátló hatást figyeltünk meg többféle daganattípus sejtvonalain, különösen a leukémiás és az agydaganatos sejtek esetében” – mondta Dr. Sharif.

Flavoalkaloidok: Rejtett kincsek a kannabisz leveleiben

Miért érdekes az AI szerepe?

A kutatás egyik érdekesebb aspektusa nem csupán maga a kannflavin A, hanem az alkalmazott megközelítés. A gyógyszerkutatás hagyományosan egyes, tisztított molekulák vizsgálatára épül. A növények viszont több száz különböző vegyületet tartalmazhatnak, amelyek egymással is kölcsönhatásba léphetnek.

A kannabisz esetében ez különösen fontos kérdés, hiszen a kutatások jelentős része a THC-re, a CBD-re és néhány más kannabinoidra, valamint a terpénekre összpontosított. Eközben a növény számos kevésbé ismert vegyületet is tartalmaz, amelyek biológiai szerepét még nem értjük teljesen.

Az SSC célja éppen ezért egy olyan „molekuláris térkép” létrehozása, amely nemcsak a legismertebb kannabinoidokat, hanem a növény kevésbé vizsgált komponenseit is figyelembe veszi. A vállalat szerint az AI-alapú modellezéssel először megjósolható, hogy egy adott vegyület milyen biológiai célponttal léphet kapcsolatba, majd a legígéretesebb jelölteket laboratóriumi vizsgálatokkal lehet ellenőrizni.

Ez azért lehet érdekes a kannabiszkutatásban, mert a növény gyógyszerként való vizsgálata nem feltétlenül korlátozódik a THC-re és a CBD-re. A flavonoidok, terpenoidok és más kisebb mennyiségben jelen lévő vegyületek feltérképezése új kutatási irányokat nyithat.

A kannabiszban található flavonoidok és hatásaik

Egyelőre még csak egy korai laboratóriumi jel

A mostani eredmények értelmezésénél azonban a korlátok legalább olyan fontosak, mint a magas százalékos értékek. A vizsgálat egyetlen koncentrációban és sejttenyészetben történt. Nem tudjuk tehát, hogyan viselkedne a kannflavin A élő szervezetben, milyen koncentráció érhető el a daganatos szövetben, milyen dózis lenne szükséges, illetve milyen mellékhatásokkal járna.

Az sem bizonyított, hogy a laboratóriumban megfigyelt RSK2-kölcsönhatás önmagában felelős a sejtnövekedés gátlásáért. A számítógépes molekuladinamikai szimuláció ugyan támogatta azt az elképzelést, hogy a kannflavin A képes lehet az RSK2 kötőhelyén maradni, de ez sem helyettesíti a további biológiai és állatkísérletes vizsgálatokat.

A kannflavin A-val kapcsolatban egyébként már korábban is születtek laboratóriumi eredmények. Egy 2022-ben publikált, hólyagráksejteken végzett kutatás például a vegyület daganatellenes hatását, valamint gemcitabinnal, ciszplatinnal és egyes kannabinoidokkal való lehetséges kölcsönhatását vizsgálta. Ez szintén preklinikai kutatás volt, nem humán klinikai vizsgálat.

A következő lépés ezért nem az, hogy a vegyületet kezelésként alkalmazzák, hanem hogy dózis–hatás összefüggéseket, mechanizmust, szelektivitást, toxicitást és állatmodellekben mutatott hatást vizsgáljanak. Ha ezek az eredmények is kedvezőek, akkor lehet eljutni a humán vizsgálatokig.

A Standard Seed Corporation jelenleg már nemcsak az önmagában vizsgált kannflavin A-val foglalkozik, hanem a kannabisz több flavonoidját – köztük a kannflavin A-t, B-t és C-t, valamint az izo-kannflavin B-t – együtt tartalmazó kivonatok vizsgálatát is tervezi. A vállalat szerint ennek célja annak megértése, hogy a növényben természetes módon együtt jelen lévő vegyületek milyen hatást gyakorolnak egymásra.

A kannflavin A tehát érdekes kutatási eredményt produkált, de jelenleg még nagyon messze van attól, hogy bizonyított rákellenes gyógyszernek tekintsük. A jelentős sejttenyészetes hatás elsősorban azt jelzi, hogy érdemes tovább vizsgálni a vegyületet. A valódi kérdés az lesz, hogy a laboratóriumi eredmény megismételhető-e összetettebb preklinikai modellekben, majd később emberekben is.

Ez a történet ugyanakkor jól mutatja, hogy a kannabiszkutatásban még mindig számos olyan vegyület található, amelynek biológiai szerepét csak most kezdjük feltárni. A THC és a CBD mellett a növény kevésbé ismert komponenseinek vizsgálata új célpontokat és új kutatási irányokat tárhat fel – de ezek klinikai jelentőségét csak megfelelően megtervezett, egymásra épülő vizsgálatok dönthetik el.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egyesületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/