A kender ruházat piaca 2032-re elérheti a 23 milliárd dollárt

2024. május 26. orvosikannabisz

A kender ruházat visszatér, ami a kender textilipar újjáéledését jelzi a ruházati ágazatban. A kutatók szerint a növekedés okai között szerepelnek a kender figyelemre méltó fenntartható és környezetbarát tulajdonságai, valamint befektetésarányos megtérülése.

Az Allied Market Research március 26-i sajtóközleménye szerint a kender ruhaipar olyan pályán halad, amely a következő évtizedben folyamatos növekedést mutat. A kenderruha globális piacának értéke 2021-ben 2,29 milliárd dollár volt, és az előrejelzések szerint 2031-re eléri a 23 milliárd dollárt, ami 27,1%-os összetett éves növekedési rátát jelent.

Az Allied Market Research elemzői felvázolták azokat a tényezőket, amelyek miatt a kender vonzó befektetéssé válik 2024-ben, azon túl, hogy légáteresztő és tartós rost.

„A kenderszövet kevesebb vizet, műtrágyát, peszticidet és gyomirtót igényel, mint más szövetek” – áll a jelentésben. „Kisebb a szénlábnyoma, mint sok más növénynek, mert hatékonyan távolítja el a szén-dioxidot a környezetből. Egy termesztési időszakban egy hektár kender 10-15 tonna CO2-t nyel el, ami megegyezik egy ember átlagos éves CO2-kibocsátásával.”

Több oka van annak, hogy a kender környezetbarátabb, mint az alternatív textíliák, amibe beletartozik a kendermag jótékony felhasználása is.

„A kender előkelő helyen szerepel a környezetbarát textíliák és rostok listáján a jutával, az organikus pamuttal, a lennel (len) és a bambusszal” – folytatja a jelentés. „A szárból származó kenderrostból állati almot és szigetelést lehet készíteni. A kender jót tesz a talajnak is. Ha a kendert szántóföldön vetik el, a kukorica termelése az adott tábláról magasabb lesz. A kender betakarítását követően búzát és árpát is érdemes vetni.”

„A fogyasztói magatartásról szóló tanulmányok szerint 2000 és 2014 között az átlagos vásárló 60%-kal több ruhát vásárolt, mégis csak feleannyi ideig használt minden egyes terméket” – folytatja a jelentés „A figyelem középpontjába kerültek azok a kijózanító tények, amelyek megmutatják, hogy mekkora szennyezés és milyen károk érik folyóinkat, óceánjainkat és légkörünket a divatipar miatt. Becslések szerint egy teherautónyi használt ruhát elégetnek vagy dobnak ki minden másodpercben. A jelenlegi fenntartható divatmegoldások költség- és időigényesek.”

Kender bikinik és természetes anyagból készült fürdőruhák: a legfenntarthatóbb megoldások nyárra

Az Allied Market Research jelentésének számai átfedésben vannak más, a kenderrostiparra vonatkozó előrejelzésekkel. A The Business Research Company „Hemp Fiber Global Market 2024” című kiadványa március 8-án jelent meg, és átfogó információforrást biztosít, amely a piac minden aspektusát lefedi. A TBRC piaci előrejelzése szerint a kenderrost piacának mérete 2028-ban eléri az 50,38 milliárd dollárt 35%-os összetett éves növekedési ráta mellett.

A kenderrost piacának növekedése az ipari kender termesztésének egyre szélesebb körben történő legalizálásának köszönhető. Az ázsiai-csendes-óceáni régió várhatóan a legnagyobb kenderrost-piaci részesedéssel fog rendelkezni. A kenderrost-piac főbb szereplői a Shenyang beijiang, a BaFa Holding BV, a Plains Industrial Hemp Processing Ltd., az Industrial Hemp Manufacturing LLC, a Hemp Oil Canada Inc.

A kenderszövetipar nem újdonság

A kenderszövet ipar évszázadokkal ezelőtt született meg és hullámokban éledt újjá. A Textile World „az egyik eredeti textilterméknek” nevezte a kendert, ami évszázadokon át virágzott. A kenderszövet már ie. 4000-ben (vagy korábban) népszerű volt Ázsiában. Aztán a 13. század körül az indiai pamut letaszította a trónról.

A kendert – annak ellenére, hogy nincs jelentős pszichoaktív hatása – összekeverték a „marihuánával”, ami oda vezetett, hogy az 1930-as években betiltották az Egyesült Államokban, ezt követően pedig az egész világon.

Az ipari kender újjáéledt, amikor az Egyesült Államokban a 2018-as mezőgazdasági törvény aláírásával hivatalosan is újra legalizálták. A törvényjavaslat levette az ipari kendert a tiltott anyagok listájáról.

Kender kontra pamut: 3 érv a pamut uralma ellen (és hogy miért első a kender)

Ipari kender hazánkban

Ma a világon mintegy 70 ezer, az EU-ban (ahol a kender-vetőmaglistáról választható a megfelelő) legalább 18–20 ezer hektáron termelik, és a termőterülete gyors ütemben nő. Idehaza köztermesztésben nem szerepel ez a nagyszerű, rendkívül sokoldalú haszonnövény, pedig a rendszerváltás előtti évtizedekben – mai szemmel és globális arányokkal mérve – nagyhatalom voltunk e szegmensben. Ez volt a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növény, 23 ezer (!) hektáros vetőterülettel.

A termést – az azóta sajnos teljesen felszámolt – feldolgozóipar vette át: 9 gyár és számos ruhaipari vállalat. A termelés hatékonyságára jellemző volt, hogy a hazai, kizárólag rostra irányuló termesztés 25%-os átlagos hozamot produkált, ami világelsőnek számított – írja a Agrárágazat.hu.

A kender az egyik legősibb növény a magyar történelemben, melyet nem élelmiszerként használtuk, belőle kenderkötelet, ruhákat, vitorlavásznat, zsákokat, szigeteléseket és több száz különböző dolgot gyártottak és gyártanak. Ma már az autóipar is használja a kenderből készült kompozit anyagokat – írja a Készházportál, bemutatva a kendert és az abból létrehozható hőszigeteléseket, építőanyagokat és házakat.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/