Klinikai endokannabinoid hiány

2019. június 19. orvosikannabisz Leave a comment

Cimkék: CBC, CBN, endokannabinoid rendszer, endokannabinoidok, kannabinoidok, THC

Az endokannabinoid hiány magyarázatul szolgálhat különböző egészségügyi problémákra

Minden emlős rendelkezik endokannabinoid rendszerrel (EKR). 1988-ban Allyn Howlett amerikai kutató és egyetemi hallgatója William Devane felfedezte a kannabinoid receptorokat az agyban, és kannabinoid 1 receptoroknak (CB1) nevezte el őket. Ezt követően kiderült, hogy testünk saját kannabinoidokat úgynevezett „endokannabinoidokat” állít elő, amelyeket az EKR több létfontosságú folyamathoz használ: fájdalom, étvágy, alvás, gyulladás, anyagcsere, sejt élet/halál ciklusok és a homeosztázis biztosítása.

1991-ben a cseh Lumír Hanuš és csapata azonosították az első ismert endokannabinoidot, az anandamidot, amit egy szanszkrit szó az ananda után neveztek el, melynek jelentése „boldogság, áldás”. Azután fedezték fel anandamidot, hogy klónoztak egy kannabinoid receptort, a CB1-et, amelyek arra utalt, hogy van egy anyag a testünkben, ami kapcsolódik ehhez receptoroz. Egy évvel később egy másik receptor, a CB2 klónozása, vezetett egy másik endokannabinoid a 2-arachidonoyl-glicerin (2-AG) felfedezéséhez. Ez a két receptor a sejtek felszínén található meg az emberi szervezet egész területén. A CB1 receptorok túlnyomórészt a létfontosságú szervekben vannak jelen, beleértve az agyat. A CB2 receptorok elsősorban a perifériás sejtekben és az immunrendszerben találhatók meg.

A növényi kannabinoidok (mint a népszerű THC és CBD) kölcsönhatásba lépnek a test endokannabinoid rendszerével, míg a testünk természetes endokannabinoidokat termel, amelyek együttműködnek a kannabinoid receptorokkal az egészség megőrzése érdekében az összes többi testrendszerben.

Endokannabinoid rendszer és kannabinoidok

De vajon mi történik, ha nem termelünk eleget ezekből az endokannabinoidokból?

Ezt még a tudomány sem tudja pontosan; legalábbis nem igazán. Ethan Russo, a Nemzetközi Kannabisz és Kannabinoid Intézet (ICCI) Kutatási és Fejlesztési Igazgatójának elmélete szerint a Klinikai endokannabinoid hiány lehet az irritábilis bél szindróma, a fibromialgia, a migrén és más kezelés-rezisztens szindrómák kiváltó oka. Az endokannabinoid rendszer minden nagyobb testrendszerben megtalálható, így a működési rendellenessége elméletileg okozhat ilyen sokféle betegséget – a kannabisz pedig ezért képes lehet kezelni azokat.

Endokannabinoidok természetesen megtalálható az emberi anyatejben és az a szerepük, hogy létrehozzanak olyan az egészséges testi folyamatokat, mint a robusztus immunrendszer, a rendszeres alvás-ciklus, a normális étvágy és az egészséges anyagcsere. Bár az anyánktól endokannabinoidokat kapunk az anyatejen keresztül és a testünk saját endokannabinoidokat termel, a testünk nem tárolja ezeket tartalékként, ami inaktivitáshoz vezethet. Ez az inaktivitás pedig hiányhoz.

Mint tudjuk az endokannabinoidok a szervezetben természetesen termelődnek és jelentős szerepet játszanak az általános egészségben. Hasonlóképpen, az orvosi kannabisz és a kannabiszból származó kannabioidok (fitokannabinoidok) számos terápiás hatást mutatnak.

Az endokannabinoid hiány szerepet játszik egyes gyakori betegségekben?

A kannabiszhoz kötött betegségek listája hosszú és folyamatosan növekszik. Függetlenül attól, hogy a kannabinoidok a migrént enyítik, a fibromialgiát, vagy az irritábilis bél szindrómát (IBS), a mechanizmus résztben nagyjából azonos; a sikert gyakran a test kannabinoid receptorjai aktiválásának tulajdonítják.

Az a feltűnő hasonlóság ahogy a legkülönbözőbb betegségek mindegyike jól reagál a kannabinoid kezelésekre, érdekes kérdéseket vet fel. Lehetséges, hogy a „kannabinoid hiány” lehet a kiváltó oka ezeknek a betegségeknek? Azok a betegek akik kannabisz használatával enyhülést kapnak a tüneteiktől egyszerűen fitokannabinoidokkal egészítik ki hiányos endokannabinoid rendszerüket? Tekinthetünk a fitokannabinoidokra, mint csupán kiegészítőkre – vagy akár, szélsőséges esetben, az emberi endokannabinoidok helyettesítőire?

Számos említésre méltó kutató úgy véli, hogy pontosan ez lehet a helyzet.

Az Endokannabinoid rendszer

Mi az a klinikai endokannabinoid hiány?

A Klinikai endokannabinoid hiány (CED) elmélete szerint ezek a betegségek az endokannabinoid szintek hiányosságából fakadnak, hasonlóan ahhoz, hogy a neurotranszmitterek hiányosságai más betegségek mögött állnak – mint például a szerotonin hiány a depresszió esetében. Más szavakkal, az elmélet azt állítja, hogy ezeknek a szindrómáknak az oka az endokannabinoid rendszerben működő endokannabinoidok elégtelen mennyisége.

Az elméletet Dr. Russo először 2001-ben fogalmazta meg. Azóta több, széles körben idézett tanulmányt tett közzé a témáról.

Dr. Ethan Russo a GW Pharmaceuticals vezető egészségügyi tanácsadója, a cégé amely kifejlesztette Sativex^® és az Epidiolex^® gyógyszereket. Az egyik legjelentősebb hozzájárulása a kannabisz ismeretekhez A THC megszelídítése című tanulmány, amelyben megvizsgálja a kannabinoidok és a terpének szinergikus hatását.

Dr. Russo 2016-os tanulmánya, amely a Klinikai endokannabinoid hiány újragondolva címen jelent meg, miután lényeges bizonyítékokat találtak az elmélet alátámasztására, újra megvizsgálta ezt a kérdést. Először az anandamid nevű endokannabinoid statisztikailag szignifikáns különbségeit figyelték meg a migrénben szenvedők cerebrospinális folyadékában. (Hasonló eredményeket találtak a fibromialgia betegeknél is.) A endokannabinoid rendszer csökkent működését egy másik betegségben is kimutatták, amely a klinikai endokannabinoid hiány körébe illik, ez a poszt-traumás stressz rendellenesség (PTSD). A klinikai adatok azt mutatják, hogy a kannabinoid kezelés és az életmód megváltoztatása elősegítik az egészségesebb endokannabinoid rendszer működést.

„Ha az endokannabinoid működés csökken, akkor alacsonyabb lesz a fájdalomküszöb, kialakulnak az emésztés, a hangulat és az alvás rendellenességei azokban a szinte univerzális élettani rendszerekben, amiket az endokannabinoid rendszer támogat.”

A klinikai endokannabinoid hiány elmélete azt is állítja, hogy ezek a hiányosságok genetikai okokból alakulhatnak ki, vagy betegség, valamint sérülés következményei lehetnek.

A tanulmány elsősorban az irritábilis bél szindrómára (IBS), a migrénre és a fibromialgiára összpontosít – ezek mindegyike fokozott fájdalomérzetet okoz az érintett területeken -, de a klinikai endokannabinoid hiány körébe tartozó rendellenességek közé tartoznak a következők is: a PTSD, a glaukóma, a cisztás fibrózis, a neuropátia, a fantom végtagfájdalom, az újszülött sikertelen fejlődése, a csecsemőkori kólika, a menstruációs fájdalom, az ismétlődő vetélések, a hiperemezis gravidárum, a bipoláris betegség és még sok más. Ezek közül a betegségek közül sok kevésbé ismert és kezelhetetlen.

„A migrén, a fibromialgia, az IBS és az ezekkel összeköthető betegségek közös klinikai, biokémiai és kórélettani mintákat mutatnak, mely mögöttes klinikai endokannabinoid hiányosságra utal, amit megfelelően lehet kezelni kannabinoid gyógyszerekkel,” mondja Dr. Russo.

A futók gyönyöre és az endokannabinoid rendszer

Hogyan javíthatjuk az endokannabinoid rendszer „tónusát”?

Sajnos itt nincs mágikus tabletta, ami mindent megold. Azonban vannak módszerek az endokannabinoid rendszer „tónusának” javítására, másszóval e kevéssé értett rendszer működésének támogatására. Dr. Russo adott néhány tanácsot ezzel kapcsolatban, ami arról szól, hogy gondoskodjunk magunkról és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy az endokannabinoid rendszerünk ne billenjen ki az egyensúlyból. Íme néhány tipp ehhez:

Tegyük rendbe az emésztésünket: Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bél-mikrobióm és a benne található baktériumok szintje az endokannabinoid rendszer egyik fő szabályozója. Az embereknek kerülniük kell a felesleges (túlzott) antibiotikum használatot, mivel az károsíthatja a bél természetes mikrobióm-egyensúlyát. Használjunk pro- és prebiotikumokat az egyensúly megőrzéséért.

Megfelelő étkezés: A gyulladást elősegítő ételek, például transzzsírokkal sült ételek vagy általában a túl sok kalória fogyasztása káros az endokannabinoid rendszerre. Fontos az is, hogy tudatosan étkezzünk – az, amit erről eddig tanultunk nem feltétlenül a legjobb a testünk számára.

Testmozgás: Az ülő életmód káros az endokannabinoid rendszerre és a testmozgás elengedhetetlen a tónus javításához. Azonban számos krónikus betegséggel küzdő ember tünetei felerősödhetnek ha túlzásba viszik a testmozgást, ezért a legtöbb ember számára az alacsony intenzitású aerob edzés ajánlott.

Nézzük meg a család egészségét: Az endokannabinoid rendszer működési zavar nem úgy genetikai, mint a szemszín, de vannak genetikai tendenciák, ezért legyünk különösen óvatosak, ha a családunkban vannak krónikus betegségtől szenvedők. Vigyázzunk az egészségtelen szokásokra is, amelyeket tőlük átveszünk.

Aludjunk jól és stresszeljünk kevesebbet: Az endokannabinoid rendszer szereti az egyensúlyt, és a test, amely stresszes és fáradt, könnyebben kibillen. Tehát vegyük komolyan azt a nyolc órát és a megfelelő stresszkezelést.

Dr. Russo szerint a fent említett betegségekre nincs „gyógymód”, ám ezeknek az iránymutatásoknak a betartása lehetőséget kínál, hogy komolyan beavatkozzunk a tünetek kezelésébe – ami akár gyógyhatású is lehet.

Előre tekintés

Ami a jövőt illeti, Dr. Russo azon dolgozik, hogy támogatást szerezzen a tanulmányokhoz és további kutatásokat végezzen a témában, különös tekintettel az endokannabinoid rendszer és a bél-mikrobiom kapcsolatáról. A fibromialgia betegek diagnosztikai tesztjén is dolgozik – ez megváltoztathatja az életét azoknak, akiknél nincs diagnózis, vagy akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy valóban ezzel a betegséggel élnek.

Most az a legfontosabb, hogy tudatosítani kell az endokannabinoid rendszer létezését.

„Az orvosok túlnyomó többségének nincs képzése az endokannabinoid rendszerről” – mondja. „Annak ellenére, hogy azt majdnem 30 évvel ezelőtt fedezték fel, nagyon kevés szerepet kap az orvosi tantervekben – egyszerűen nem tanítják. Nem tudni, hogy ez a „kannabisz” szó szerencsétlen hatásának köszönhető-e. A tudáshiány azonban nyilvánvaló, és amíg ezt nem orvosoljuk, nem leszünk képesek a betegek hatékonyabb kezelésére.”

Tehát a következő alkalommal, amikor orvoshoz megyünk, függetlenül attól, hogy krónikus betegség miatt vagy sem – jusson eszünkbe megkérdezni az orvosunkat, mit gondol az endokannabinoid rendszer állapotában javításáról, csak hogy kiderüljön tudják-e, mi az. (Esetleg gyakoroljunk rájuk nyomást, hogy nézzenek utána.)

Az omega-3 zsírsavak a kannabinoidokon keresztül harcolnak a gyulladás ellen

Dr. Ethan Russo – Klinikai endokannabinoid hiány újragondolva

A gyógyszerek továbbra is küzdenek számos hasonlóan szubjektív fájdalomszindrómák megközelítésével, amelyek nem rendelkeznek objektív jelekkel és rezisztensek a kezelésekkel szemben. Ezek közül a legfontosabbak a migrén, a fibromialgia és az irritábilis bél szindróma, olyan betegségek, amelyek átfedéssel érintik a lakosságot és a tőlük szenvedőket egyaránt pszichoszomatikus címkével bélyegeznek meg, valamint szembe kell nézniük a farmakoterápiás beavatkozások kudarcaival és kifogásolható hatékonyságával. A betegségek egységesíthető tünetegyüttese hiperalgéziát és a központi idegrendszer túlérzékenységét mutatja, lehetséges közös mögöttes kórélettannal, ami arra utal, hogy a klinikai endokannabinoid hiányosság jellemezheti azok eredetét. Az alapjául szolgáló hipotézis, miszerint minden ember rendelkezik egy mögöttes endokannabinoid tónussal, ami tükrözi az olyan endokannabinoidok szintjét, mint az anandamid (AEA) és a 2-arachidonoil-glicerol (2-AG), azok termelődését, lebomlását, valamint viszonylagos bőségét és a kannabinoid receptorok állapotát. Elmélete az, hogy bizonyos állapotok esetében, akár veleszületettek vagy szerzettek, endokannabinoid tónus-hiányosság és ezzel kórélettani szindrómák alakulnak ki. Amikor 2001-ben először bemutatták ezt az elméletet, genetikai átfedésen és társbetegségen alapult, olyan tünetek mintáin, amelyeket az endokannabinoid rendszer (EKR) közvetít, valamint azon a tényen, hogy az exogén kannabinoid kezelés gyakran nyújt tüneti javulást. Azonban az objektív bizonyítékok és a formális klinikai vizsgálati adatok hiányoztak. Jelenleg azonban statisztikailag szignifikáns különbségeket dokumentáltak a cerebrospinális folyadék anandamid szintjeiben migrénes esetekben, és a fejlett képalkotó vizsgálatok kimutatták az endokannabinoid rendszer alulműködését poszt-traumás stressz rendellenességben. További vizsgálatok szilárdabb alapot adtak az elméletnek, míg a klinikai adatok bizonyították a fájdalom csökkenését, a jobb alvást, és egyéb előnyös hatásokat kannabinoid kezeléssel és olyan kiegészítő életmód megközelítésekkel, amik befolyásolják az endokannabinoid rendszert.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/