Visszanyert én: A kannabisz fájdalomcsillapításának fenomenológiai vizsgálata

Pain Medicine

Izraelben a kannabisz, a kábítószerek tiltólistáján szerepel és személyes használat, valamint kereskedelem esetén büntetőeljárást indítanak. Azonban a betegeket lehet orvosi kannabisszal kezelni, ha 1) azt egy speciális orvos ajánlja, 2) az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta a felhasználást egy, az orvosi kannabiszra vonatkozó engedély formájában, és 3) meghatározott havi adag esetén, amelyet egy jóváhagyott szállító szállít. Az elmúlt években drámai módon növekedett az orvosi kannabisz felhasználására vonatkozó engedélyek száma: a 2009-es évi körülbelül 2000 engedélyről, 2015-ben körülbelül 23.000-re és 2017-ben 27.797-re növekedett. Az engedélyek mintegy felét krónikus fájdalom kezelésére hagyták jóvá.

Adatgyűjtés

A kvalitatív adatokat 19 izraeli beteggel folytatott mélyinterjúk során gyűjtötték. Az interjúkat 2016. május és 2017. október között az első szerző és két kutatási asszisztens készítette. A kutatási asszisztensek posztgraduális hallgatók voltak, akik képzettek voltak és nagy tapasztalattal rendelkeznek a kvalitatív interjúk készítése területén. Az interjúkat az interjúalany otthonában, az interjú készítőjének irodájában vagy egy kávézóban készítették, az interjúalany kívánságának megfelelően. Az interjúk elkészítése körülbelül másfél órát vett igénybe, hangfelvételt készítettek, és az elhangzottakat szó szerint leírták.

Az interjúk nyitott kérdéssel kezdődtek: „Tud nekem valamit mondani az ön orvosi kannabisz használatáról?” Miután az interjúalany befejezte a történet elbeszélését anélkül, hogy az interjúkészítő beleszólt volna, az interjúkészítő további kérdéseket tett fel, amelyek releváns témákat érintettek, így például az interjúalany első tapasztalatait a kannabiszról, a kannabisz használatával kapcsolatos érzését, a kannabisz mellékhatásait, a korábbi orvosi kezelést, beszámolók másoknak a kannabisz használatáról, az interjúalany korábbi ismereteit a kannabiszról, az egészségügyi szakemberekkel folytatott kommunikációt, a pénzügyi hatásokat, valamint az interjúalanyok információs és támogatási igényeit. Ez az interjú felépítés segített meghatározni az interjúalanyok saját aggodalmait, szándékait és prioritásait, míg a kiegészítő kérdések elgondolkodásra késztettek az érdeklődésre számot tartó területekről, amelyeket az irodalom áttekintése alapján azonosítottak.

Vizsgált populáció

Az interjúalanyokat egy dél-izraeli fájdalomklinikán választották ki. Alkalmasak voltak a vizsgálatban való részvételre, ha legalább három hónapig orvosi kannabisszal kezelték őket a fájdalomklinika felügyelete alatt, tizennyolc évesek vagy annál idősebbek voltak és tudtak héberül kommunikálni. Célul tűztük ki, hogy a mintavétel a lehető legváltozatosabb legyen, hogy a lehető legszélesebb körre vonatkozóan reprezentálják a megfigyeléseket. A végső vizsgált populáció 19 betegből állt, és a nemnek, családi állapotnak és a krónikus fájdalom forrásának szempontjából változatos volt. Egyik páciens sem tagadta meg a részvételt, de két pácienst nem interjúvoltunk meg, mert nem találtak időt az interjú ütemezésére. 19 interjú után, az adatgyűjtési és elemzési folyamat alapos áttekintése után a kutatók megállapították, hogy elérték a telítési pontot (ahol a résztvevőktől nem kaptak új információt).

Következésképpen az adatgyűjtés ezen a ponton befejeződött. A mintát kilenc nő és tíz férfi alkotta, akik közül 14 szülő volt, 9 házas, 2 egyedülálló, 8 pedig elvált vagy özvegy. Az átlagéletkor 52 év volt, az életkor tartomány 28–79 év közötti. A kannabisz kezelés időtartama 3 hónap és 6 év közötti volt. Az interjúalanyok havonta 20–60 gramm kannabiszt használtak. 7 interjúalany krónikus betegségekben, például artritiszben szenvedett; 6 gerincvelő és egyéb sérüléseket okozó baleseteken esett át; 6-nak más okok miatt volt krónikus fájdalma, például a komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS); az egyik vizsgált páciensnél rákot diagnosztizáltak.

Megállapítások

Az interjúk elemzése három fő témakört alkotott az orvosi kannabisz használatával kapcsolatos szubjektív testi észlelésekkel kapcsolatban: 1) „A megkönnyebbülés sóhaja” – a kannabisz használatának testi érzése; 2) Visszatérés a normális állapotba – a kannabisz használatának átfogó hatása, és 3) Mellékhatások.

„A megkönnyebbülés sóhaja”

A kannabisz szívásának testi érzését különösen nehezen írták le az interjúalanyok. Az egyik kifejezés, amelyet néhány ember használt, a „megkönnyebbülés sóhaja” volt, például:

Interjúkészítő: Megpróbálkozna még egy kicsit az érzés leírásával? Pontosan mit érez, amikor szív?

 

Yofi: Hú, ez egy olyan megkönnyebbülés, mert ez [a fájdalom] valóban nem jó és fáj, és nem tudod, hol kezdődött…jajj, aú…és hirtelen egy másik világban élsz…olyan, mint a megkönnyebbült sóhaj. TV-t nézhetsz normálisan. Olvashatsz és megérted, amit olvasol.

Yofi küzdött a megfelelő szavak megtalálásáért, hogy leírja tapasztalatait. A krónikus fájdalmat olyan élményként írta le, amely elárasztotta egész lényét. Leírta magát, ahogy küzd azért, hogy megtalálja a fájdalom útját – „nem tudod, hogyan indul”. ”Nem talált szavakat tapasztalatának leírására, és ehelyett hangokat –„ó”– használt, hogy érzékeltesse az érzést, hogy elveszíti önmagát a fájdalom érzéssel szemben, amely elárasztotta őt. Ezzel az érzéssel ellentétben a kannabisz használatot egy másik világhoz, másfajta létezéshez vezető ajtóként írta le. A megkönnyebbülés volt az ajtó, amely egy kényelmesebb állapotba vezette őt.

Shushi is használta a “megkönnyebbülés sóhaja” kifejezést. Az ő beszámolójának részletes elemzése lehetővé tette számunkra, hogy megértsük ezen kifejezés egész jelentését:

A fájdalom…mindent összehúz, minden izmot. Minden megfeszül, minden időben. Egész idő alatt félsz mozogni, így nem fog fájni…és amikor…amikor szívsz, az olyan, mint a megkönnyebbülés sóhaja. Szó szerint egy kicsit nagyobbat lélegezhetsz, vagy…a fájdalom kezd csökkenni. Kényelmesebb,…elkezdhetsz működni (nevet). Ez az általános érzés.  

Shushi elmesélte, hogyan változott meg fájdalmas, merev és összehúzódott teste. A kannabisz a megkönnyebbülés sóhajával megkönnyíti egy másik testi szubjektivitás kialakulását. Ő elviselhetőbb módon volt képes megtapasztalni és kontrollálni a testét.

Shushihoz hasonlóan az interjúalanyok közül sokan a krónikus fájdalommal járó életet háborúnak, az állandó fájdalom elleni küzdelemnek írták le. A tapasztalataikat a fájdalommal szembeni ellenállás és a fájdalom túlélésének folyamatos kísérleteként írták le.

Interjúkészítő: Próbálja meg leírni a tapasztalatait, amikor reggel szív a kannabiszból, mielőtt dolgozni menne.

 

Orly: Olyan, mintha kiengednék a gőzt. Olyan, mintha minden teher rajtam lenne és minden, amit előzőleg otthon tettem, terhelne, minden tevékenység tehernek tűnik, és egyszer csak, most szívok és…nem rögtön, nem azonnal, nem az, hogy a fizikai érzés azonnali lenne, de tudom, hogy megtörténik, öt perc alatt, tíz perc alatt, talán egy negyed óra alatt, de hamarosan ellazulok.

Hasonlóan Shushihoz, Orly leírását a kannabisz-használatának érzéséről egy, a használat előtt tapasztalt állandó erőfeszítés határozta meg. Egy halmozódó terhet írt le. Minden tevékenység, a test minden egyes mozdulata növeli a terhet. A teste fájdalommal és feszültséggel volt tele, és a kannabisz lehetőséget kínált a feszültség egy részének leadására. Várakozással nézett a pihenés és megkönnyebbülés érzése elé. A várakozás leírása rávilágít arra, hogy a személy aktív szerepet játszik ennek a hatásnak az elérésében.

Valóban, számos interjúalany írta le ezt az aktív szerepet, amelyet a szerhasználó játszik a kannabisz által okozott érzet tolmácsolásában. Danielle például határozottan helyeselte ezt az értelmezést, leírva, hogy a kannabisz mennyire okozott nála szédülést az elején. Megtanult belelazulni az élménybe, hogy egy más szubjektív testi érzetet hozzon létre magában:

“Mindenekelőtt, amikor használom a kannabiszt nem vagyok a családommal. Egyedül csinálom, nem a családom közelében, nem a gyermekeim, nem a férjem közelében. A férjem tudja, hogy ez az az idő, amikor magamban kell lennem. Szükségem van arra, hogy tisztában legyek magammal. Amikor az ember ilyen kezelést alkalmaz, magában kell lennie. Ez nagyon fontos. Itt ülök, szívok, ellazult vagyok, nem feszült, hanem teljesen ellazult. Amikor azt mondom, hogy ellazult, kifejezetten azt értem alatta. Amikor szívok, belélegezek és lélegzek, és újra belélegezek és lélegzek”.

Mások az ehhez az érzéshez való alkalmazkodás folyamatát is leírják, tanulva együtt élni a fájdalom enyhítésével. Leírták, hogy tapasztalataik idővel változnak: 

“Eleinte kissé féltem, egyszerűen olyan volt mint a sötétség, úgy éreztem, mintha repülnék. Mára megtanultam ülni vagy lefeküdni, és már nincs ilyen érzésem…Ma mindez sokkal kevesebb. A testem hozzászokott a szerhasználathoz, tehát mindez alig [történik]”. (Kobi)

A legtöbb interjúalany arról számolt be, hogy a kannabisz megkönnyítette a relaxációt. Számos módon írták le ezt az érzést, kezdve onnan, hogy „olyasvalami, ami lehetővé teszi, hogy a testem egy percig pihenjen” (Ben), addig, hogy a „derűsségnek, ellazulásnak az érzése, mint amikor a testedet egy légmatracra helyezik” (Mika). Ez az érzés nem tünteti el a fájdalmat. A fájdalom még létezik, de más, elviselhetőbb formában. A legtöbb interjúalany a fájdalom csökkenéséről számol be, kihangsúlyozva, hogy a kannabisz nem tünteti el a fájdalmat, de csökkenti azt. Mások úgy érezték, hogy a kannabisz nem csökkenti, hanem valamilyen távolságba helyezi a fájdalmat. Például:

Mit tesz a kannabisz? Ez nem…ez nem csökkenti a fájdalom szintjét. A fájdalom szintje pontosan ugyanaz marad. Mégis, amikor az ember “betép”, és ezt csak most tudom…egyszerűen elvisz engem, a fejemet, és leteszi messze. Megmarad a fájdalom, de annyira unalmas, hogy nem korlátoz engem; hadd fogalmazzam meg ezt így. (Haim)

Haim-mal ellentétben, sok interjúalany azt mondta, hogy először nem érezték magukat betépve, vagy először betéptek, de ez az érzés később megszűnt. Éppen ellenkezőleg, a fájdalom csökkenését és a relaxáció érzését úgy jellemezték, mint ami lehetővé tette számukra a jobb koncentrációt.

Fontos megemlíteni, hogy noha a relaxáció közös tapasztalat volt a tanulmányozott populációban, ezt nem minden interjúalany érezte így. Nava például azt mondta, hogy ő nem érezte magát ellazultnak. Azt mondta, hogy csalódott, mert mélyebb tapasztalatot remélt – „a világon kívül vagy, lebegsz és minden rózsaszín” –, és ezt nem kapta meg.

Aliza volt az egyetlen interjúalany, aki azt mondta, hogy a kannabisznak egyáltalán nincs hatása rá:

Kipróbáltam a cigarettákat és a cseppeket is. A cseppek nem voltak jók nekem. A cseppek önkívületi állapotba hoztak és ez nem volt kellemes. A cigarettáknak eddig nincs semmiféle hatása rám. Nem csinálnak semmit velem, tehát ez sem kellemes. De folytatni fogom a próbálkozásokat, és talán eljutok az üdvösséghez.

Visszatérés a normalitáshoz

A megkönnyebbülés azonnali érzékelésén túl sok interjúalany a kannabisz sokféle, rájuk gyakorolt hatását ismertette. Ebben az értelemben néhányuk a kannabisz alkalmazását az életet megváltoztató gyógymódként határozta meg:

Egyszerűen azt mondhatom, hogy újjászülettem. (Paula)

Minden megváltozott az életemben. (Kobi)

 

Azt hiszem, hogy a kannabisz megmentett engem. (Haim)

Az interjúalanyok a kannabiszt az életet megváltoztató szerként írták le, nem csak azért, mert csökkentette a fájdalmukat, hanem azért is, mert megoldotta krónikus fájdalmuk sok más vonatkozását:

[Szívok] egész nap, hogy étvágyam, jó érzésem és életörömöm legyen, így nem leszek szomorú és ideges. Minden benne van, nem csak a fájdalom csökkentése. Az egész benne van, egészen addig, amíg elalszom, éppen elalvás előtt. (Tzadok)

Az „all inkluzíve” (minden benne van) egy olyan kifejezés, amelyet Izraelben gyakran használnak olyan szállodák leírására, amelyek „teljes ellátást” kínálnak, és minden igényt kielégítő élményt nyújtanak ügyfeleik számára. Tzadok ezt a kifejezést arra használta, hogy kiemelje saját kannabisz-használatát, mivel az nemcsak egy, hanem sok gyógyszert helyettesít. Korábban több gyógyszert kellett szednie a krónikus fájdalma különböző vonatkozásainak kezelésére, mint amilyen az álmatlanság, ingerlékenység, nyugtalanság, figyelmetlenség és depresszió. Ebben az értelemben a kannabisz életet megváltoztató gyógyszernek tekinthető, mivel Tzadok életének minden, a krónikus fájdalomból eredő vonatkozását megváltoztatta.

Számos interjúalany a „normál” szót használta, hogy leírja életét a kannabisz használatának megkezdése után. Például:

Meghatározó módon segít nekem, és tudok vele élni, és vele normálisan tudok élni. (David)

Szívhatok és normálisan érzem magam. (Shoshi)

 

Sokkal normálisabban viselkedem, mint korábban. Egyszerűen könnyebb. (Eli)

Egykori énemnek árnyéka voltam, és most ismét normális ember vagyok. (Joseph)

Az interjúalanyok arról beszéltek, hogy a kannabisz lehetővé tette számukra az alvást, az összpontosítást és a működést, és ezáltal azt, hogy ismét normális életet éljenek. Ezt a „normális” életet a kannabisz használata előtti, krónikus fájdalommal teli életükkel összehasonlítva írták le. Minden interjúalany a krónikus fájdalom tapasztalatait az „önmaga elvesztése” és az „élet elvesztése” kifejezésekkel írta le:

Az életem a betegségemet követően az elejétől a végéig megváltozott…Az életem megváltozott, és mély depresszióba estem. (Tzdok)

Egyáltalán nem vagy képes működni. Ha fájdalmad van, egyáltalán nem működsz, teljesen leállsz. Nem tudsz élni, egyszerűen nem működsz. (Shoshana)

Az interjúalanyok elmondása szerint a krónikus fájdalom a végsőkig megszakította a normális életüket. A szavaik szerint nem tudtak “normális” életet élni. Az interjúalanyok közül sokan azt figyelték meg, hogy a krónikus fájdalom nemcsak megváltoztatta az életüket, hanem megváltoztatta őket, mint embereket is. Leírásuk szerint a krónikus fájdalom gyengítő hatással volt az önérzetükre és az identitásukra. Például:

Másfél évvel azelőtt a fájdalomklinikára kerültem, ez olyan időszak volt, amikor nem voltam magam. (Eli) 

Az interjúalanyok a negatív hatást is leírták, amelyet a fájdalom állandó jelenléte gyakorolt személyes kapcsolataikra:

A leginkább azok szenvednek, akik körülöttem vannak. A szüleimre, anyámra, élettársamra, közeli barátaimra gondolok, azokra, akik igazán közel vannak hozzám. Ők szenvednek leginkább. Arra gondolok, hogy amikor fájdalmad van, nincs türelmed, nincs türelmed a tettekhez, nincs türelmed a szavakhoz. Minden nagyon szélsőséges. (Orly)

A fájdalom a mindennapi élet tönkretételével és a kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásával egyes esetekben depresszióhoz, szélsőséges esetekben öngyilkossági gondolatokhoz és akár öngyilkossági kísérletekhez is vezet:

Abban az időben azt kívántam, hogy szeretnék meghalni. Az olaj [azaz a kannabisz] előtt el akartam aludni és kértem gyermekeim és társam bocsánatát a kérésem miatt, majd azt kértem, hogy ne ébredjek fel. (Paula)

Sok interjúalany azt írta le, hogy „már nem saját maga”, vagy „már nincs élete”. Ezután leírták a kannabisz használatának tapasztalatait, hogy kétségbeesésük ellenére hogyan nyerik vissza életüket és önmagukat. 

Soha nem leszek az a személy, aki korábban voltam; ez minden kétséget kizáróan világos. Mégis, ma legalább egy százalékban az vagyok, aki régen voltam, és számomra ez a különbség abban a tényben érzékelhető, hogy tiszta és rendezett házban látsz. Lehet, hogy nem nyilvánvaló, [de] ez a ház hajléktalanok otthonának látszott [sic], pontosan úgy, ahogyan a tévében láthatod a hajléktalan házakat. Nem zuhanyoztam, nem takarítottam, nem főztem, nem tudom, hogyan éltem túl, nutellán és kenyéren, és hasonló cuccokon, ami egyáltalán nem én vagyok. Olyan ember vagyok, aki nem vásárol lekvárt, hanem elkészíti, és a zöldségekből savanyúságokat készít. Mindent magam csinálok. Ma funkcionálok, tisztálkodom, dolgozom, unokáimra vigyázok, főzök, és valóban nagyon jól sütök. Ez rendben is van. Csak remélem, hogy nem lesz rosszabb. (Mika)

Mika-hoz hasonlóan, sok interjúalany azt írta le, hogy a krónikus fájdalom kezdete előtti régi önmagukat tekintve nem térnek vissza teljes mértékben, hanem csak egy bizonyos százalékban. Az „azonos vagyok magammal” érzést tekintve a visszatérés nem passzív folyamat volt, amelyet kizárólag az orvosi kannabisz használata segített elő. Az interjúalanyok inkább egy olyan az állapotot írnak le, amelyben ők proaktívabbá váltak az életük visszaszerzési folyamatában.

Ami engem illet, ez erőt adott nekem a problémám kezelésére. Így sikerült kezelnem a rehabilitáció folyamatát. (Eli).

Arra is gondolok, hogy az [orvosi] kannabisz használatát követően a mentális oldalt is kezelhetem. Hogy összeszedjem magam, legyen energiám valamit csinálni. (Orly).

Azt is leírták, hogy javultak a munkahelyi és a családi kapcsolataik:

Kapcsolatom a férjemmel csodálatos. Nyugodtabb vagyok a gyerekekkel otthon, nem vagyok ingerlékeny és dühös, és tudom, hogyan birkózzak meg magammal és viselkedjek másokkal, nem csak a házon kívül, de főként otthon. (Danielle)

 

Mint gyógyszer, nagyszerű, életminőséget ad nekem, így például tudok beszélni, nem vagyok magamba zárva. Hirtelen olyan, mint egy zsilip kinyílása. Csak beszélni akarok. Csak könnyű akarok lenni…így az emberek [munkahelyen] közelednek hozzám, és ez jó, érted? Jobb együtt lenni, mint egyedül. (Sharon).

Nem minden interjúalany számolt be arról, hogy képes volna teljes mértékben visszanyerni a krónikus fájdalom miatt elvesztett életminőséget. Shoshana például leírta a kannabisz fájdalomcsökkentő hatását, de azt is megfigyelte, hogy a kannabisznak nem volt teljes körű hatása az életére. Azt állította, hogy a fájdalommal teli hosszú idő és az ezalatt kapott gyógyszerek mellékhatásai tartósan megváltoztathatták őt és életét. Azon tűnődött, hogy vajon ebben a szakaszban túl későn kapott kannabiszt:

Ma, ami a fájdalmat illeti, hála Istennek! Nem olyan, mintha sohase lett volna. Van [fájdalom], de tudok vele élni. A fájdalmat illetően, valóban. És azt mondom, milyen hülye voltam, hogy már régebben is nem használtam. Mintha egy teljesen más helyen lennék, valóban…Kapod ezeket a tablettákat, és állandóan frusztrált vagy, és az egész idő alatt jelen van a fájdalom, és nem tudsz gondolkodni, és az agyad…Nem tudom, mit mondjak, de a fájdalom elpusztítja a személyiséget. Talán, ha nyolc vagy kilenc évvel ezelőtt nem lett volna ilyen fájdalom, visszatértem volna a munkámhoz, és egy meglehetősen normális életet éltem volna. Ronccsá tettek a sok tablettájukkal, és most már nem vagyok munkaképes. Elvesztettem magamat…Most így látom. Ha megkaptam volna azt, amit most szedek, akkor talán nem lennék ebben a mentális állapotban, és visszatértem volna a munkámhoz. (Soshana).

Shoshana tapasztalata egyedülálló abban az értelemben, hogy nem írta le a kannabisznak a fájdalomcsökkentésen túlmutató egyéb hatásait.

Az interjúalanyok többsége úgy határozta meg tapasztalatait, hogy visszatértek saját magukhoz, visszakapva egy normál állapotot. Ezt sok interjúalany elmondta, még akkor is, ha objektív szemmel nézve működési szintjük jóval alacsonyabb volt, mint a baleset vagy a betegség kezdete előtti szint. Például, Eli a betegsége kezdete előtt súlyos és veszélyes fizikai munkát végzett. Az interjú idején munkanélküli volt, és leírása szerint szinte soha nem hagyta el a házat, az orvosi kezelés kivételével. Az interjú végén, amikor megkérdeztük a feleségét, hogy mi a véleménye a kannabiszról, azt mondta: “Visszakaptam a férjemet.”

Mellékhatások

Néhány interjúalany ismertette az orvosi kannabisz okozta mellékhatásokat. Ezek között szerepelnek a fejfájás, a dezorientáltság vagy a “betépés”, köhögés és a kannabisz kellemetlen íze vagy szaga.

Az interjúalanyok a mellékhatások többségét, a kellemetlen íz és illat kivételével, egy adott kannabisz fajtával vagy a túlzott szívással hozták kapcsolatba:

Interjúkészítő: Vannak-e a kannabisznak bármilyen hátrányai?

 

Itzik: Nincsenek, de néha van egy bizonyos típusú [kannabisz], amely hirtelen fejfájást okoz. Akkor egy másik típust kell választani, de közben fejfájásod van.

A kannabisz mellékhatásainak megbeszélését mindig más gyógyszerekkel összehasonlítva ismertették. Az összes interjúalany leírta, hogy a krónikus fájdalma kezelésére kapott egyéb gyógyszerek mellékhatásaitól jobban szenvedett. Például: 

Minden tabletta esetén szenvedtem a mellékhatásoktól, és úgy feküdtem a kanapén, mint egy múmia. És ne beszéljünk ennek a történetnek, a különféle tablettáknak a „mókás” mellékhatásairól. Émelygés, erős hányinger, étvágytalanság, és amint láthatja, már nem engedhetem meg magamnak az étvágytalanságot és az idegességet. Ez tűrésképtelenné teszi az embert. Tűrésképtelenné váltam. Ezt egyértelműen tudom. Ezenkívül az ember munkáját teljes mértékben terméketlenné teszi. Azt érzed, hogy „mit kellene most csinálnom és miért csináljam azt?” (Ben).

A legtöbb gyógyszer rontotta az életem minőségét. Zombivá változtattak. Önmagam veszélyeztetése nélkül nem voltam képes olyan dolgokat csinálni, amire amúgy képes lennék. (Gil)

A gyógyszerek mellékhatásainak ismertetésénél a betegek az öngyilkosságra való hajlamot, az én elvesztésének érzését, a zombivá vagy múmiává válás érzését és az élet feletti irányítás elvesztésének érzését sorolták fel. Az interjúalanyok leírták, hogy a múltban milyen lehetetlen választással szembesültek, amikor a fájdalom és a mellékhatások között kellett választaniuk. A kezelés terhe szinte megegyezett a betegség terhével:

És mindent megpróbáltam, amit ő (az orvos) adott nekem. Néhány gyógyszer tényleg segített és jó volt, mások megőrjítettek. Egyes gyógyszerek hányingert, mások szédülést okoztak. Megint mások altattak, mintha erőszakosan elaltatni akartak volna. Nem tudom, hogyan magyarázzam meg…Az ember elkezdi súlyozni a tapasztaltakat. Inkább a fájdalomtól szenvedjek, vagy inkább enyhítsem a fájdalmat, és szenvedjek ezektől a mellékhatásoktól? (David)

Az orvosi kannabisz használatával a normalitás visszaszerzését is leírják az interjúalanyok, a hatást abból a szempontból értékelve, hogy a kannabisz kiegyensúlyozza más gyógyszerek mellékhatásait, csökkenti más gyógyszerek mennyiségét és minimalizálja mellékhatásaikat.

Az eredmények értékelése

Az orvosi kannabisz használatának „belülről” történő feltárása a betegek tapasztalatainak új értékelését teszi lehetővé, amely túlmutat a kannabisz élettani és kognitív hatásainak meghatározásán. A betegek elbeszéléseinek kvalitatív feltárása lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ennek a kezelésnek a jelentőségét a krónikus fájdalommal járó élet esetében. A krónikus fájdalmat jelen tanulmányunkban és korábbi tanulmányokban úgy írják le, mint egy életet megváltoztató betegséget, amely személyes, a családdal és a munkával kapcsolatos kérdések újbóli vizsgálatát teszi szükségessé, és folyamatos küzdelmet jelent a páciens élete és önazonossága visszaszerzéséért. Ebben az összefüggésben az orvosi kannabisz sokkal többet kínál, mint a fájdalom csökkentése. A kannabisz a visszanyert én érzését nyújtja. A kannabisz lehetőséget kínál a „megkönnyebbülés sóhajára”, lehetőséget kínál a pihenésre és a gyógyulásra a fájdalom elleni folyamatos küzdelem után. Továbbá, a kannabisz lehetővé teszi a normalitásba való visszatérést. A krónikus fájdalom enyhítése és a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentése lehetővé teszi az egyén számára, hogy visszanyerje az élete és az identitása feletti ellenőrzés érzetét.

Ez a tanulmány az eredményeivel alátámasztja a meglévő kvalitatív irodalmat azzal a megállapítással, hogy az orvosi kannabisz testi szubjektivitást eredményez, amely három kulcsfontosságú elemet tartalmaz: relaxáció, jobb funkció és alvás, valamint csökkent mellékhatások. A tanulmány eredményei kiterjesztik a kannabisz hatásának megértését is a „visszanyert én” szempontjából. A visszanyert én egy testi szubjektivitás, amely azt jelzi, hogy visszatért az önérzet, a normálitás és az ember életének irányítása. Ez egy szubjektív érzés, amely nem feltétlenül korrelál a működés objektív szintjeivel. Ez az ember mindennapi életben való teljesítményének ellenőrzését jelenti, amire a krónikus fájdalom orvosbiológiai modelljeiben gyakran nem hivatkoznak. Az eredmények a kannabisz hatásáról való meglévő ismereteinket is kiterjesztik abban, hogy a visszanyert én megtapasztalásához e hatás eléréséhez a beteg proaktív szerepére van szükség. Ez a cikk hangsúlyozza az orvosi kannabisz hatásának szubjektív természetét, amely kétségbe vonja ennek a kezelésnek jelenlegi orvosbiológiai értékelését.

Fordította: Damján Marianna

Kannabisz és fájdalom – összefoglaló orvosoknak

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Kutatás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30215782