A Tourette-szindrómánál jelentkező némaságot kezelheti a kannabisz/THC két esettanulmány szerint

International Journal of Molecular Sciences

Egy 19 éves német páciensnél, akinél a vokális kommunikációt tikkek blokkolják, amik a kezelés-rezisztens Tourette-szindrómájának következményei, és amik némaságot okoznak nála, a kannabisz 0.1 g napi dózisa szignifikánsan javította a tüneteket és a használata is jól tolerálható volt. Ugyanilyen hatást értek el egy 16 éves páciensnél, napi maximum 30 mg Dronabinol (THC) adagolásával.

1. Eset
Abban az időben a páciens a kannabisz alapú kezelés mellett döntött. Mivel a biztosítója megtagadta a nabiximols (Sativex) terápiás költségek fedezését, az orvosi kannabisz (a német szövetségi ópiumügynökség engedélyével) költséghatékonyabb kezelést kezdett el 0,1 g vaporizált orvosi kannabisszal (Bedrocan®, Veendam, Hollandia, amely 22% THC-t és 1% CBD-t tartalmaz) naponta egyszer és ezt 0,6 g/napra emelte. A 8 hónapos nyomon követésen és a későbbi látogatásokon a beteg nagymértékben javult, képes volt beszélni az orvosokkal, és beszámolt arról, hogy szinte folyékonyan beszél a legtöbb esetben. Javulás történt olyan más tikkekben is, mint a fej bólintás. A páciens jelentése szerint a beadás után 5-10 perccel jelentkezett a hatáshatásról, amely tipikusan másfél óráig tartott. Bár a hatóanyag hatása ezt követően elmúlt, rendszerint 70%-os jelentős csökkenést tapasztalt, beleértve a blokkoló beszédet és a “nyugodt” érzést az egész nap folyamán. A kezelés első néhány hetében a beteg “betépést” tapasztalt a kezelés után, amely később teljesen eltűnt a kezelés során. Nem jelentett további mellékhatásokat.

2. Eset
Ezért a páciens fiatal 16 éves kora ellenére vaporizált dronabinol kezelés mellett döntöttünk (maximum napi 3 × 8 csepp (= 16,8 mg dronabinol, 1 csepp = 0,7 mg dronabinol). A 8 hónapos utánkövetés időpontjában a páciens jelentős javulást jelentett mindössze minimális vokális blokkoló tikkekkel. Noha számos tikk volt még megfigyelhető, beleértve a fejrángatózást, a karmozdulatokat, a pislogást és a mozgások blokkolását, ezek jelentősen javultak. A beteg beszéde többnyire folyékony és teljesen érthető volt, csak kissé darabos. További jelentős klinikai javulás történt impulzív viselkedésben, dührohamokban, szorongásban, kényszerbetegségben, beleértve nem csak a jó közérzetet, hanem az akadémiai teljesítményt és a szociális visszahúzódást.
Az egyéves nyomon követésben a beteg jelentősen romlott általános tüneteket mutatott be, beleértve a súlyos iskolai szorongást, a gyakori dührohamokat, az impulzivitást, a figyelmetlenséget, az önhátrányos viselkedést, a hasi területeken történő vágásokat és a kényszerbetegség fokozódását. Az iskolai jelenlétet három hónapig szüneteltetni kellett a dührohamok és az iskolai környezetben bekövetkező konfliktusok miatt. A közelebbi vizsgálatot követően a beteg beismerte, hogy abbahagyta a dronabinol szedését és helyette alkohollal kezelte magát. Csak azt követően, hogy a páciens egyéni pszichoterápiára jelentkezett, hogy megbirkózzon az ivási problémáival, valamint az összes ivási viselkedés megszűnése után, a dronabinol kezelés újrakezdte naponta négyszer, 8-12 cseppenként (22,4-33,6 mg dronabinol). Nyolc hónappal később a páciens körülbelül 70%-os általános javulást mutatott, a beszédfolyékonyság 25%-kal javult, nyugodtabban és jobban összpontosított. Ez nagyon fontos volt a páciens mindennapi életében, mert lehetővé tette a másokkal való kommunikációt, és lehetővé tette számára, hogy előadást tartson az osztály előtt, ami az iskolai végzettség jelentős javulását eredményezte.

Forrás:
Hannover Medical School, Germany.
Jakubovski E, et al. Int J Mol Sci. 2017;18(8).
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28796166
A tanulmány teljes szövege:

http://www.mdpi.com/1422-0067/18/8/1739/htm