Kender kontra pamut: 3 érv a pamut uralma ellen (és hogy miért első a kender)

2015. november 2. orvosikannabisz

A rabszolgatartás-támogató szenátor James Henry Hammond 1968-ban megalkotott kifejezése; „a pamut a király¹” óta a szövet hatalmas sikert aratott, és a világ elsőszámú ruhaanyagává vált. Ez a siker valójában akkora, hogy 2050-re a jelenlegi pamuttermelés megnégyszereződése várható. De valóban megérdemli-e a pamut az „életünk ruhaanyaga” címet, vagy a kender jobban méltó-e erre az elnevezésre?

Ez a tartalom a Leafly eredeti cikkének fordítása. Minden jog fenntartva a szerző(k) részéről.

A kender felhasználása tartós anyagok nagy mennyiségű gyártására több ezer évig vezethető vissza. Azonban a kannabisz széleskörű betiltása magával vonta az ipari kendert betiltását (Amerikában 2018-ig tiltva volt az ipari kender, de Európában nem – a szerk.). A folyamat részeként a kender ruhaanyag-ipar tönkrement.

Ezek után viszont az Egyesült Államokon keresztülsöprő kannabisz legalizációs hullám egy új lehetőséget adott a kendernek, hogy véget vessen a pamut uralmának, és a „jövőnk ruhaanyagává” váljon. Következzen pár érv a váltás mellett.

A kender gyártási folyamata hatékonyabb a pamuténál

A jelenlegi fogyasztói társadalom gondolkodásmódjának növekvően nagy részét a környezettudatosság, és a különböző termékek megvásárlása által okozott emberi kihatások felé fordított figyelem írja le. Ezeket figyelembe véve a kérdés elkerülhetetlen; hogyan maradhat a pamut az életünk fő ruhaanyaga? Míg a pamutföldek pusztán a világ termőföldjeinek 2.5%-át foglalják el, ezzel egy időben a világ rovarirtó szer készletének a 16%-át követelik. A kémiai vegyszerek veszélyes mértékű használata káros kihatással van több ökoszisztémára, amik az elfolyó felesleget kénytelenek „befogadni” a farmoktól. A vegyszerek csökkentik az állatok termékenységét, és a folyó/édesvizek biodiverzitását (biológiai sokféleségét).

Továbbá, a kemikáliák túlzott mértékű felhasználása egészségügyi veszélyeket von maga után, amik leginkább a termőföldek munkásait, és a környező közösségek lakosait érintik. A pamutból készült termékek értékláncán keresztül – termőföldtől egészen a polcokig – a munkadíjak elfogadhatatlanul alacsonyak, míg a munkakörülmények borzasztóan szegényesek. A rabszolgaság nem ok nélkül volt a pamutipar fő támasza Dél-Amerikában.

Viszonyításképp, habár a kender gyártási folyamata nagyjából azonos mennyiségű rovarirtó szer használatát igényelheti, a területszükséglete egy tonna kész textilhez csupán fele a pamuténak. Míg a teljesen organikus termelési módszerekre váltás ugyan képes lenne elérni egy 50%-os csökkenést a mindkét növény gyártásához szükséges energiamennyiségben, az fordított a kapcsolat a kémiai vegyszerhasználat és a termőföldszükséglet között jelentős csökkenést eredményezne az egy hektárra jutó terméshozamban, tehát a kendertermelés magasabb terméshozamot képes nyújtani kevesebb földterület felhasználásával – még akkor is, ha az energiaszükséglete hasonló mértékű a pamuttermelésével. Említésre méltóan, a kendertermelés kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint versenytársa, a pamuttermelés.

A kender ruházat piaca 2032-re elérheti a 23 milliárd dollárt

A kenderültetvények vízigénye alacsonyabb a pamuténál

Egy kilogrammnyi pamut termeléséhez, (amely csupán egy rövid ujjú póló, és egy farmernadrág gyártásához elég) több mint 20,000 liternyi víz szükséges. Rendkívül „szomjas” természete miatt a gyapotültetvényeknek heves öntözésre van szükségük, ami gyors ütemben fogyasztja a limitált édesvízkészletünket.

Időközben tanulmányok kimutatták, hogy a kendertermesztés számottevően kevesebb vizet igényel, mint a pamut. A stockholmi környezeti intézet (Stockholm Environment Institute) egyesült királyságbeli kender, és pamutgyártásról szóló elemzése szerint a gyapotnövénynek nagyjából 10,000 liter vízre van szüksége, hogy 1kg-nyi pamutot lehessen kinyerni belőle, míg összehasonlításképpen 1kg-nyi kender szárazanyagnak a gyártása, amelynek kb. harminc százaléka alkalmas ruhaanyag készítésére, pusztán 300-500 liter vizet vesz igénybe.

A kender tartósabb, mint a pamut

A kenderből készült anyagokra inkább jellemző az, hogy idővel puhábbá válik, mint az elhasználódás. A rostanyaga széleskörűen felhasználható, beleszőhető ruházat, tartós, kereskedelem ipari textilek, és akár rendkívül erős, nagy súlyt mozgató kötelek, kábelek gyártására is. A pamuttal ellentétben a kender megtartja az erősségét nedves állapotában is, ráadásul antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik.

Ha a kender tényleg egy sok szempontból jobb alternatívája más anyagoknak, hova tűntek a kender textilek? Eredetileg a kendert több ezer éven át használták tartós textilek nagy mennyiségű gyártására. Maga a szó; „kanavász” (vászon), a kannabisz szóból ered. Hatalmas tengerjáró felfedezőhajók vitorlái voltak valaha kendervászonból szőve, amik új földrészeket fedeztek fel. Még az Amerika nyugati részein használatos ekhós szekerek is kendervászonnal voltak betakarva. A híres Levi Strauss valaha készített egy kenderszál textilből szőtt verziót a népszerű farmernadrágjából.

Sajnálatos módon a kannabisz széleskörű betiltása magával vonta az ipari kendert is, így hasonlóan üldözötté tette azt. A folyamat részeként a kender ruhaanyag-ipari felhasználásának egy időre befellegzett. Manapság viszont a világszintű kereslet folyamatosan növekszik a textilekre; nem lenne itt az ideje csökkenteni a pamut használatát és helyettesíteni egy fenntartható alternatívával? Akár csak a felmenőik, az amerikai földművesek igazán megérdemlik a jogot a termesztésre.

Úgy gondoljuk eljött az idő arra, hogy a kender visszakapja a jogos pozícióját a textilek királyaként. A rendkívül értékes gazdasági és környezetvédelmi előnyei mivoltán a kender, ez az értékes textiltermés megérdemli, hogy visszanyerje régi címét a jövőnk ruhaanyagaként.

Fordította: Galambos Ádám

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/