A kender lehetséges használata a szelén fitoremediációjára és biofortifikációjára

2021. március 12. orvosikannabisz

Szelén a talajban: kényes helyzet. A szelén mennyisége a gabonamagvakban, amelyet mi (és az állatok) elfogyasztunk, annak a talajnak a szelénkoncentrációjától függ, ahol a gabonát termesztették. Stonehouse és kutatótársai szerint [1] „a hiány és a toxicitás világszerte több mint egymilliárd embert érint”. A kender pedig fontos szerepet játszhat.

A mérsékelt mennyiségű szelén elengedhetetlen a DNS képződéséhez, az anyagcseréhez és a pajzsmirigy működéshez. A szelén segít megvédeni a testet az oxidatív stressztől és a fertőzéstől is. Egyes kutatások azt állítják, hogy amikor a szervezetből hiányzik a szelén, megnő a rák bizonyos típusainak kockázata [2]. A szelénhiány miatt felmerülő egyéb szövődmények közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a pajzsmirigy betegségei és mentális rendellenességek.

De mint minden másban, a túl sok a szelén esetében sem jó. A szelén egy nyomelem, és csak nyomokban (0,005 mg/testtömeg kg/nap) szükséges a fiziológiai folyamatok támogatásához. A túl sok szelén bevitele úgynevezett szelenózist okoz, ami alapvetően szelénmérgezés. A szelenózis emésztőrendszeri tüneteket, légzési nehézséget és kardiovaszkuláris szövődményeket okozhat.

A fitoremediáció olyan biológiai folyamat, amelynek során a szennyeződéseket (például a felesleges szelént) eltávolítják a talajból és a vízből növények segítségével. Másrészről, a biofortifikáció az a folyamat, amelynek révén a növényekben megnő a tápanyagok mennyisége.

Hogyan képes a kender megtisztítani a szennyezett talajt

Hol jön ebbe be a kender?

Az Environmental Science & Technology Journal folyóiratban megjelent friss tanulmány kimutatta, hogy a kender hasznos lehet a talajból származó szelén fitoremediációjában és biofortifikálásában [1]. Ez azt jelenti, hogy a kender segíthet befolyásolni ennek az elemnek a mennyiségét a hiány vagy toxicitás megelőzése érdekében.

Helyszíni méréseket végeztek Colorado olyan mezőgazdasági területein, ahol a talaj természettől fogva szelénben gazdag. A kutatók megállapították, hogy a magok szeléntartalma 15–25 μg/g volt, megjegyezve, hogy „4 g kendermag biztosítja az Egyesült Államok által ajánlott napi 55–75 μg [szelén] mennyiséget”. Kísérleti (szelenáttal kezelt) üvegházi növényekben azonban sokkal magasabb szelénszint halmozódott fel – akár 150–200 μg/g magokban és 1300 μg/g hajtásokban. A szelén felhalmozódott a kender levélszövetében, virágaiban és a magokban (kenderembriókban) is. Ez nem befolyásolta a kannabinoid vagy terpének koncentrációját a növényben. Érdekességként, a kutatók vizsgálták a tesztelt helyszínekről származó hántolt kendermaggal előállított kereskedelmi sör szeléntartalmát. Egy palack szeléntartalma a felnőtt ember napi szelénigényének körülbelül 25%-át tartalmazza, ami nagyjából 2,5-szer nagyobb, összehasonlítva négy nem-kenderes márkával.

A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a kender hatásos a szelén fitoremediációjában, miközben szelén-biofortifikált étrendi termék forrása is lehet. [1]

További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megvilágítsuk a kender szerepét a szelén-toxicitás csökkentésében, valamint a gazdag étrendi szelénforrás biztosításában.

Refetenciák

1. Stonehouse GC, et al. Selenium metabolism in hemp (Cannabis sativa)—Potential for phytoremediation and biofortification. Environmental Science & Technology. 2020;54(7):4221-4230. Journal Impact Factor: 7.149; Times Cited: 2

2. Brinkman M, et al. Are men with low selenium levels at increased risk of prostate cancer? European Journal of Cancer. 2006;42(15):2463–2471. Journal Impact Factor 6.68; Times Cited: 111

Fordította: Damján Marianna

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/