Kannabiszgyökerek: hagyományos gyógymód a gyulladás és fájdalom kezelésére

Nyomtatás és PDF

Cannabis and Cannabinoid Research

A kannabisz gyökerei hosszú évszázadokon át tartó orvosi felhasználást mutatnak. A kannabiszgyökerek terápiás potenciálját, azonban a modern időkben nagyrészt figyelmen kívül hagyták.

Az első évszázadban Idősebb Plinius a Természettörténetek című könyvében leírta, hogy a gyökér főzetét fel lehet használni az ízületek merevsége, a köszvény és más, ezekhez a betegségekhez kapcsolódó problémák enyhítésére. A 17. században a különböző természetgyógyászok a kannabisz gyökerét ajánlották gyulladás, ízületi fájdalom, köszvény és egyéb tünetek kezelésére. Későbbi kevés kutatást folytattak ezen a területen, és csak néhány tanulmány vizsgálta a kannabiszgyökér összetételét és annak orvosi potenciálját. A kannabiszgyökerekben azonosított és mért hatóanyagok közé tartoznak a triterpenoidok, a friedelin (12.8 mg/kg) és az epifriedelanol (21.3 mg/kg); az alkaloidok, a kannabiszativin (2.5 mg/kg) és anhidrokannabiszativin (0.3 mg/kg); karvon és dihidrokarvon; N-(p-hidroxi-p-fenil-etil)-p-hidroxi-transz-cinnamamid (1.6 mg/kg); különböző szterolok, például szitoszterin (1.5%), kampeszterol (0.78%) és sztigmaszterol (0.56%); és egyéb kevésbé jelentős vegyületek, beleértve a kolint. Megjegyzendő, hogy a kannabiszgyökerek nem tartalmaznak delta-9-tetrahidrokannabinolt (THC), kannabidiolt vagy más ismert fitokannabinoidot jelentős mértékben.

Következtetés: A kannabiszgyökér-összetevők farmakológiájával kapcsolatos jelenlegi adatok jelentős mértékben támogatják a klinikai hatékonyság történelmi és etnobotanikai állításait. Természetesen ez arra utal, hogy szükség van a gyökérkészítmények újbóli vizsgálatára gyulladásos és rosszindulatú betegségek esetén, modern tudományos technikákat alkalmazva.

A kutatás részletei betekintést nyújtanak a kannabiszgyökér használatának történetébe, ami a következő tünetek kezeléséről számol be: köszvény, ízületi gyulladás, ízületi fájdalom, láz, gyulladás, bőrkárosodás, kemény tumorok, szülés, szexuális úton terjedő betegségek, emésztőrendszeri aktivitás, fertőzés.

A kannabiszgyökérben talált vegyületek biokémiai aktivitásának modern tanulmányai: gyulladás, láz és fájdalom, ösztrogén aktivitás, antioxidáns hatás, májvédő és rákellenes aktivitás.

Összefoglalva: A kannabiszgyökér terápiás felhasználásra való előkészítésére számos hagyományos módszer létezik. A nyers kannabiszgyökereket úgy készíthetjük el, hogy a friss gyökeret összezúzzuk és kinyerjük belőlük a levet. Számos említés van a kannabisz gyökérkészítmények vizes alkalmazásáról, különösen forró vízzel, ami arra utal, hogy a korai időkben a vízben oldódó vegyületeket próbálták meg a gyökerekből kivonni. A 17. és 18. század folyamán számos említés található a kannabiszgyökér főzetek használatáról. A frissen őrölt gyökeret, levelet vagy kannabiszgyökér főzetet zsírral (olajjal vagy vajjal) is keverték. Ismert a porított kannabiszgyökér és a bor keverése is. Érdekes módon leggyakrabban a kannabiszgyökér-alapú készítmények helyi (topikális) alkalmazását írják le. A modern kannabisz-boltok, az Egyesült Államokban napjainkban készítenek kender- és kannabiszgyökér alapú testápoló krémeket, balzsamokat, ajakíreket, masszázsolajat és kisállat-spray-ket. Meg kell jegyezni, ha a kannabisz gyökereit terápiásan alkalmazzák, a gyökerek forrását gondosan meg kell válogatni, mivel a kannabiszgyökereket fitoremediációra is lehet használni, és azok felvehetik az olyan nehézfémeket a talajból, mint a vas, a króm és a kadmium.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

A kannflavinok és tíz tény a kendercsíráról

Kutatás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5628559/

Referenciák:

1. Pliny (the Elder). The natural history of Pliny, Volume 4; Bohn’s classical library The natural history of Pliny. Translated by John Bostock, Henry Thomas Riley. H.G. Bohn: 1856;XX;298.
2. Ryz, Natasha R., David J. Remillard, and Ethan B. Russo. “Cannabis roots: a traditional therapy with future potential for treating inflammation and pain.” Cannabis and cannabinoid research 2.1 (2017): 210-216.
3. Lawrence RH, Waller GR. Glandular structures of Cannabis sativa L. and cannabinoid production. Plant Physiol. 1974;53:5–13.
4. Slatkin DJ, Doorenbos NJ, Harris LS, et al. Chemical constituents of Cannabis sativa L. root. J Pharm Sci. 1971;60:1891–1892.
5. Russo EB, Marcu J. Cannabis pharmacology: the usual suspects and a few promising leads. Adv Pharmacol. 2017;79:68.
6. Sethi VK, Jain MP, Thakur RS. Chemical investigation of wild Cannabis sativa L. roots. Planta Med. 1977;32:378–379.21.
7. Andre CM, Hausman JF, Guerriero G. Cannabis sativa: the plant of the thousand and one molecules. Front Plant Sci. 2016;7:19.
8. Chandler RF, Hooper SN. Friedelin and associated triterpenoids. Phytochemistry. 1979;18:711–724.
9. Pereira, H. (1988). Chemical composition and variability of cork from Quercus suber L. Wood Science and Technology, 22(3), 211-218.
10. Antonisamy P, Duraipandiyan V, Ignacimuthu S, et al. Anti-diarrhoeal activity of friedelin isolated from Azima tetracantha Lam. in Wistar rats. South Ind J Biol Sci. 2015;1:34–37.
11. Culpeper N. Culpeper’s complete herbal: consisting of a comprehensive description of nearly all herbs with their medicinal properties and directions for compounding the medicines extracted from them. W. Foulsham: London, 1994;xii:430.
12. Parkinson J.Theatrum botanicum: The theater of plants; or, anherbal of a large extent.distributed into sundry classes or tribes, for the more easie knowledge of the many herbes of one nature and property, with the chiefe notes of Dr. Lobel, Dr. Bonham, and others inserted therein. Tho. Cotes: London, 1640.
13. James R. Pharmacopoeia universalis: or, A new universal English dispensatory. Hodges & Wood: London, 1747;31:836.
14. O’Shaughnessy WB. On the preparations of the Indian hemp, or Gunjah: Cannabis indica their effects on the animal system in health, and their utility in the treatment of tetanus and other convulsive diseases. Prov Med J Retrosp Med Sci. 1843;5:363–369.
15. Goncalves JC, Oliveira Fde S, Benedito RB, et al. Antinociceptive activity of (-)-carvone: evidence of association with decreased peripheral nerve excitability. Biol Pharm Bull. 2008;31:1017–1020.
16. Calixto, J. B., Kassuya, C. A. L., Andre, E., and Ferreira, J. (2005) Contribution of natural products to the discovery of the transient receptor potential (TRP) channels family and their functions. Pharmacol. Ther. 106, 179−208.
17. Mahboubi M. Mentha spicata as natural analgesia for treatment of pain in osteoarthritis patients. Complement Ther Clin Pract. 2017;26:1–4.
18. Slatkin DJ, Knapp JE, Schiff PL, et al. Steroids of Cannabis sativa root. Phytochemistry. 1975;14:580–581.
19. Rabelais F. Gargantua and Pantagruel, 1st ed. Norton: New York, 1990;xi:623.
20. Salmon W. Botanologia. The English herbal: or, history of plants. I. Dawkes: London, 1710.
21. Meyer FG, Trueblood EWE, Heller JL, et al. The great herbal of Leonhart Fuchs: De historia stirpium commentarii insignes, 1542 [notable commen- taries on the history of plants]. Stanford University Press: Stanford, CA, 1999.
22. Marcandier M. [Hemp Treaty]. In French. Chez Nyon: Paris, 1758;138.
23. Ibn Sina A. Kanun fi at-Tibb (Canon of medicine) [in Arabic]. 2nd vol. Manuscript from the collection of the Institute of Manuscripts: Baku, Azerbaijan, copied 1143.
24. Manfred L. Siete mil recetas botanicas a base de mil trescientas plantas medicinales. Editorial Kier S.A.: Buenos Aires, Argentina, 2008.
25. Aswar UM, Bhaskaran S, Mohan V, et al. Estrogenic activity of frie- delin rich fraction (IND-HE) separated from Cissus quadrangularis and its effect on female sexual function. Pharmacognosy Res. 2010;2: 138–145.
26. Queiroga CL, Silva GF, Dias PC, et al. Evaluation of the antiulcerogenic activity of friedelan-3beta-ol and friedelin isolated from Maytenus ilicifolia (Celastraceae). J Ethnopharmacol. 2000;72:465–468.
27. Ee GC, Lim CK, Rahmat A, et al. Cytotoxic activities of chemical constituents from Mesua daphnifolia. Trop Biomed. 2005;22: 99–102.
28. Ingram, David et al. “case-control study of phyto-oestrogens and breast cancer”. The Lancet 350.9083 (1997): 990-994. 29. Brand E, Wiseman N. Concise Chinese Materia Medica. Paradigm Publications: Taos, NM, 2008.
30 Smith FP, Stuart GA. Chinese materia medica; vegetable kingdom. American Presbyterian Mission Press: Shanghai, China, 1911.
31. Elsohly MA, Turner CE, Phoebe CH, Jr, et al. Anhydrocannabisativine, a new alkaloid from Cannabis sativa L. J Pharm Sci. 1978;67:124.
32. Turner CE, Hsu MH, Knapp JE, et al. Isolation of cannabisativine, an alkaloid, from Cannabis sativa L. root. J Pharm Sci. 1976;65:1084–1085.
33. Irshad M, Ahmad S, Pervez A, et al. Phytoaccumulation of heavy metals in natural plants thriving on wastewater effluent at Hattar industrial estate, Pakistan. Int J Phytoremediation. 2015;17:154–158.