A limonén egy ciklikus monoterpén, aminek kifejezetten citrus szaga és aromája van, kissé édes, mégis fanyar és keserű. Nem meglepő, hogy a limonént leggyakrabban legmagasabb koncentrációkban a citrusfélék héjában találjuk meg. A limonén gyógyhatásainak kutatásai többségében a d-limonénre koncentráltak, nem pedig a limonén más összetevőire, mint a perilil-alkohol vagy a-limonén.
Terpének a növényvilágban igen elterjedt izoprénmolekulákból felépülő vegyületek. Lehetnek nyílt és zárt láncúak. Az éterhez hasonlóan könnyen párolognak, ezért éteres vagy illóolajok. Vízben nem, alkoholban, benzinben, petroléterben jól oldódnak. Kellemes illatú vegyületek, ezért az illatszeripar nagy mennyiségben használja azokat. A szárazság és napfény elősegíti a terpének keletkezését a növényekben. Kivonásuk vízgőz-desztillációval, hidegen zsírral, vagy melegen különböző oldószerekkel történhet.
Ebben a terpén profilban a linaloolról beszélünk, gyakori terpén a kannabiszban, bár leginkább arról ismert, hogy a levendula jellegzetes illatáért és ízéért felelős. A linaloolt gyakran használják az aromaterápiában is, mint egy alvást elősegítő szert, relaxánst és mint a szorongás kezelését évezredek óta. A linalool kulcsfontosságú szerepet játszik az E-vitamin termelésében a szervezetben, ami miatt nagyon fontos terpén az egészséges működéséhez.
A mircén egy monoterpén, a legkisebb a terpének közül, nagyon magas koncentrációban található meg a bazsalikomban, a komlóban, a mangóban, a citromfűben és a kannabiszban. A mircénre jellemző, hogy földszerű, gyümölcsös-szegfűszeg illatú, de nagyon csípős lehet nagyobb koncentrációban, mint az erősen komlós sörök.
Az almában, köményben, orgonában és teafában is megtalálható terpinolén, más néven δ-terpinén vagy delta-terpinén egy jellegzetes, füstös, fához hasonlító illattal rendelkezik. Minden terpinénnek ugyanaz a kémiai képlete, súlya és szerkezete, csupán a szénatomok közötti kettős kötések elhelyezkedésében van különbség.
A borneol természetes borneolként is ismert, korábban pedig Borneói kámfor néven. A leírások szerint a borneolnak mentás, fűszeres, hűsítő vagy gyógynövényes illata van, és magas koncentrációban megtalálható a kámfor-, rozmaring- és mentanövényekben.
A kariofillén (máshol kariofilén) az elsődleges terpén, amely hozzájárul a fekete bors fűszerességéhez, emellett a szegfűszeg, a komló, a rozmaring, a bazsalikom és a kannabisz egyik fő terpénje. Két fő formája létezik, a béta kariofillén, azaz β-kariofillén vagy rövidítve BCP, és a transz-kariofillén, azaz TC. Miközben ez a cikk elsősorban a BCP-t elemzi, néhány tanulmány a TC-ről szól, ezért a szócikk a kariofillént fogja általánoságban használni.
