A Flavocure Biotech bejelentette, hogy engedélyt kapott az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságától (FDA) új vizsgálati gyógyszeralkalmazására (IND), hogy elindítsa a Caflanone (FBL-03G) első fázisú, humán klinikai vizsgálatát a hasnyálmirigyrák kezelésére.
A kannabidiol (CBD) és kemoterápia kombinációjával kezelt hasnyálmirigy-rákos egerek csaknem háromszor hosszabb ideig éltek, mint a csak kemoterápiával kezelt egerek, egy új tanulmány szerint, amely az emberi kezelésekben rejlő lehetőségeket szemlélteti.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) megadta az árva gyógyszer besorolást egy kannabiszban található flavonoidra.
A következő néhány hónapban várhatóan megkezdődnek az emberekkel folytatott klinikai vizsgálatok hasnyálmirigyrák kezelésére.
Az „árva receptor” kifejezés azokat a testben található receptorokat foglalja magába, amelyek természetes aktivátora ismeretlen. A GPR55 egy olyan G-proteinnel kapcsolt árva receptor, amely a más kannabinoid rendszerrel lép működésbe. A kutatások szerint a CBD gátolja a GPR55 receptorokat, míg az endokannabinoidok aktiválhatják őket.
Egy új tanulmány szerint a kannabisz egyik vegyülete „jelentős hatással lehet” a hasnyálmirigyrák kezelésére.
Az American Cancer Society (ACS) szerint a hasnyálmirigyrák ötéves túlélési aránya mindössze 9%, és feltételezhető, hogy 2020-ra ez a betegség válik a rák által okozott halálok második vezető okává az Egyesült Államokban.
A kannabinoidok potenciális felhasználása hasnyálmirigyrák kezelésére című tanulmányt az amerikai Országos Egészségügyi Intézet publikálta.
„A kannabinoid kivonatoknak lehetnek rákellenes tulajdonságaik, amelyek javíthatják a rák kezelésének eredményességét”, kezdi a tanulmány kivonata. „A felülvizsgálat célja a kannabinoidok potenciális hasznosságának meghatározása a hasnyálmirigyrák kezelésében.”
A kannabinoidok a hasnyálmirigyrákban: összefüggés a túléléssel és a fájdalommal
“A kannabinoid-származékok fejlődése a gyógyszerészet reneszánszát jelenti, mivel a természetes kannabinoidokat már sok társadalom használta a múlt század elején bekövetkezett tilalomig, ami addiktív potenciáljával függ össze.”
