A mircén egy monoterpén, a legkisebb a terpének közül, nagyon magas koncentrációban található meg a bazsalikomban, a komlóban, a mangóban, a citromfűben és a kannabiszban. A mircénre jellemző, hogy földszerű, gyümölcsös-szegfűszeg illatú, de nagyon csípős lehet nagyobb koncentrációban, mint az erősen komlós sörök.
A kariofillén (máshol kariofilén) az elsődleges terpén, amely hozzájárul a fekete bors fűszerességéhez, emellett a szegfűszeg, a komló, a rozmaring, a bazsalikom és a kannabisz egyik fő terpénje. Két fő formája létezik, a béta kariofillén, azaz β-kariofillén vagy rövidítve BCP, és a transz-kariofillén, azaz TC. Miközben ez a cikk elsősorban a BCP-t elemzi, néhány tanulmány a TC-ről szól, ezért a szócikk a kariofillént fogja általánoságban használni.
A kannabidiolnak (CBD), a kannabisz egyik kémiai összetevőjének gyorsan ható antidepresszáns hatása lehet, egy a Neuropharmacology folyóiratban közzétett tanulmány szerint.
A kannabisz már régóta értékes része sok kultúrának hangulatmódosító hatásai miatt. Neurológusok azonosították, hogy a CBD több módon befolyásolja a neurokémiai folyamatokat, különösen azáltal, hogy hatással van a szeratonin és a glutamát neurotranszmitterek termelésére. Mivel ugyanezek az agyi rendszerek ismertek a depresszióval való kapcsolatukról, felmerült az az elgondolás, hogy a CBD-nek potenciális hatása lehet a depresszióra.
Leültünk beszélgetni Dr. Dustin Sulakkal, a leggyakoribb kannabisz tévhiteketről, melyek közül sokat azok az iparágak támogatnak, amelyek hasznot húznak a kannabisz tilalomból, valamint a tényekről.
Ezek a leggyakoribb kannabisz mítoszok, megcáfolva:
Dr. Bonni Goldstein, a Cannabis revealed (Kannabisz feltárva) írója beszél a terápiarezisztens epilepsziások, daganatos betegek, autizmus spektrum zavarral és pszichiátriai kórképekkel küzdők orvosi kannabisszal történő kezeléséről.
Egy új tanulmány szerint, ami a Behavioral Brain Research folyóiratban jelent meg úgy találta, hogy a kannabisz képes lehet kezelni a törékeny X-szindrómát, más néven Martin-Bell szindrómát, amely egy “számos fejlődési problémát okozó genetikai állapot, beleértve a tanulási nehézségeket és kognitív zavart” az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institute of Health) szerint, ami a kutatást végezte és finanszírozta.
“Amikor a fiam Calvin kettő volt, kapott egy negyvenöt perces rohamot. A sürgősségi gyógyszer, amit a kórházi dolgozók beadtak neki nem volt rá hatással. Az epilepszia kutatásaim során azt olvastam, hogy minél tovább tart egy roham, annál nehezebb megállítani, ezért a férjem Michael és én, Calvin közelgő halálától való félelmünkben, tehetetlenül ültünk mellette és puszikkal köszöntünk el tőle. Másodpercekkel később a roham elmúlt.
Az Alkohol és Alkoholizmus című folyóirat szeptemberi számában publikált tanulmány erős bizonyítékot talált arra, hogy a kannabidiol (CBD) nagyon hatékony lehet azoknak a tüneteknek a kezelésében, melyek arról ismertek, hogy kiváltják a kábítószerfüggők visszaesését.
Az egyik leggyakoribb kérdés, mely felmerül a kannabisz használatáról és legalizálásáról folytatott vitát illetően az, hogy milyen hatása van a kannabisznak a mentális betegségekre. Ahhoz, hogy ezt a kérdést teljes mértékben megértsük, fontos tisztázni néhány dolgot a kutatási területről, hogy értékelhessük a fellelhető bizonyítékokat s fontolóra vegyük a kannabisz lehetséges használatát a mentális betegségek kezelésénél.
A kannabidiol (CBD), egy nem pszichotropikus kannabinoid beadása kontrollálja az alvászavarokat Parkinson-kóros (PD) betegeknél sorozatos esettanulmányok összefoglalója szerint, ami a Klinikai Gyógyszerészet és Gyógyászat Folyóiratban (Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics) jelent meg.
