Kannabisz elvonás: mik a tünetek?

Nyomtatás és PDF

Az eredeti cikk az Analytical Cannabis oldalán jelent meg. Írta: Alexander Beadle, Tudományos író, @alexbeadlesci

Alexander Beadle 2017 óta szabadúszó tudományos íróként dolgozik, és 2018 óta dolgozik az Analytical Cannabis-nál, ahol a kannabisz iparral kapcsolatos témákat dolgozza fel. A Technology Networks című testvérkiadványuknak is dolgozik, valamint mások mellett a Prohibition Partners kannabiszipari tanácsadó cégnek. Alexander MChem fokozatot szerzett kémiából a St Andrews Egyetemen, ahol egy Kémiai Purdie Ösztöndíjat nyert, és kutatásokat végzett a zeolit kristály növekedési mechanizmusai és az egy-molekulás tranzisztorok működése terén.

Csakúgy, mint más szerek, mint például az alkohol és a koffein esetén, a kannabisz folyamatos túlzott használata bizonyos rövid és hosszú távú egészségügyi kockázatokkal jár. Ezek közé tartozik a szorongás, a paranoia, a kognitív károsodás és a légúti rendellenességek kialakulásának fokozott kockázata. 

Ugyanúgy, ahogyan más anyagok használói, így a kannabisz-használók is szenvedhetnek elvonási tünetektől, miután elhagyták a szer használatát.

Kannabisz megvonási szindróma – milyen tünetekre kell figyelni?

A kannabisz megvonási szindróma (CWS) egyre nagyobb figyelmet kap mióta azt 2006-ban először ismertették, majd 2013-ban beillesztették a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvébe (DSM – 5 Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders). A DSM-5-öt több száz nemzetközi mentálhigiénés szakértő állította össze azzal a céllal, hogy létrehozzon egy kötetet, amely meghatározza és osztályozza a releváns zavarokat.

A DSM-5-be való bekerülése szerint a kannabisz megvonási szindróma azonosításához az szükséges, hogy az egyének a közelmúltban hagyják abba a korábban erős kannabiszhasználatot, és az abbahagyástól számított egy héten belül a következő tünetek három (vagy több) jelét mutassák:

• ingerlékenység, harag vagy agresszió
• idegesség vagy szorongás
• alvászavar (például álmatlanság, zavaró álmok)
• csökkenő étvágy vagy fogyás
• nyugtalanság
• depressziós hangulat
• szomatikus tünetek, például fejfájás, izzadás, hányinger, hányás vagy hasi fájdalom

A szindrómában szenvedő egyéneknél ezek a tünetek elég erősek ahhoz, hogy jelentős gyötrelmet okozzanak, és nem tulajdoníthatók semmilyen más egészségügyi állapot vagy más anyaggal kapcsolatos elvonás hatásának.

A problematikus kannabiszhasználat vagy kannabisz használati zavar (CUD) szintén oka lehet ezeknek az elvonási tüneteknek, mivel a CUD-ban szenvedők gyakran tartós vágyról és/vagy a kábítószer használat megszüntetésének korábban sikertelen kísérletéről számolnak be. A CUD-t elsősorban a kannabisz iránti tolerancia létrejötte és a kannabisznak valamilyen testi vagy szellemi fogyatékosság megléte vagy a személyes kapcsolatokra és felelősségvállalásra gyakorolt valamilyen negatív hatása ellenére tartó folyamatos használata jellemzi.

Mennyire gyakori a kannabisz elvonási szindróma?

Ebben a hónapban az ontariói Queen’s University kutatói a JAMA Network Open folyóiratban közzétettek egy vizsgálatot, amely a kannabisz megvonási szindróma előfordulását vizsgálja gyakori és függő kannabiszhasználók körében.

A vizsgálat közel 50 további tanulmány adatait tekintette át, melyeket összesen 23.518 résztvevővel végeztek, a kutatások olyan egyének prevalenciájára és tüneteire összpontosítottak, akik rendszeres kannabiszhasználatot jelentettek vagy akiknek kannabisz használati zavara volt.

Azt találták, hogy a kezelésben részesülő fekvőbetegek körében 87 százalék számolt be kannabisz megvonási tünetekről; a járóbetegek 54 százaléka ugyanilyen tünetekről számolt be. A klinikai kereteken kívüli lakosságra vonatkozóan a résztvevők 16 százaléka mutatott kannabisz megvonási szindrómát vagy azzal kapcsolatos tüneteket. A kannabisz megvonási szindróma összesített előfordulása az összes figyelembe vett vizsgálatban 47 százalék volt.

Amellett, hogy a kannabisz megvonási szindrómát gyakoribb klinikai keretek között, gyakrabban észlelték azoknál az egyéneknél is, akik társ drog- vagy dohányfogyasztást jelentettek, valamint azoknál, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak kannabiszt.

A vizsgálatok korábban arra utaltak, hogy a kannabiszfüggőségnek genetikai gyökere lehet. A kannabisz megvonási szindróma ilyen magas előfordulása a kannabisz használati zavar-kezelésben részesülő populációkban azt jelenti, hogy ennek fontos következményei lehetnek a kannabisz megvonási szindróma kutatásában is.

Egy tavaly publikált tanulmányban dán tudósok több ezer szűrés után azonosítottak egy kannabisz használati zavarhoz kapcsolódó genetikai markert.

„Körülbelül 2300 kannabisz használati zavarral rendelkező dán kohorszunk volt. És körülbelül 48.000 személy volt a kontrollcsoportban “- mondta Ditte Demontis, a dán Aarhus Egyetem docense.

„Tehát a teljes genom szűrése után sikerült azonosítanunk egy genetikai változatot, amely a kannabisz használati zavarral hozható összefüggésbe. És ami még ennél is fontosabb, ezt a megállapítást képesek voltunk teljesen megismételni egy Izlandról származó független kohorszban”- tette hozzá Demontis.

Ennek a genetikai markernek, a CHRNA2 (nikotin receptor) egyedüli variánsának a hordozása önmagában nem teszi a kannabisz rabjává az embert, de növelheti az addiktív viselkedés kialakulásának kockázatát.

“Tehát csak azért, mert valakiben megvan az általunk azonosított gén, ez nem azt jelenti, hogy a kannabisz szívás által a kannabisz rabja lesz; ez a genomok egy komplex rendellenessége.”

A CBD segíthet a kannabisz szívásról való leszokásban

A kannabisz megvonási szindróma és az egészségügy

Tekintettel ennek a legújabb gyakorisági tanulmánynak az eredményeire, a kutatók szerint az egészségügyi szakembereknek tisztában kell lenniük a kannabisz megvonási szindróma gyakoriságával klinikai körülmények között, és fontolóra kell venniük annak szűrését a magasabb kockázatú populációkban, hogy tanácsot és támogatást nyújthassanak ezeknek az egyéneknek.

A függőséget és a kannabiszt kutató akadémikusok körében gyakori kérés annak biztosítása, hogy legyenek megfelelő támogató rendszerek azok számára, akiknek szükségük van ezekre.

Egy JAMA Psychiatry tanulmány nyomán, amely a kannabiszhasználati zavar gyakoribb előfordulását jelzi tinédzsereknél a rekreációs kannabisz legalizálását követően, Ian Hamilton, a York-i Egyetem szenior addikciós tanára szerint ez bizonyítja, hogy további adatokat kell gyűjteni, amely folyamatosan tájékoztathatja a döntéshozókat.

“Nem hiszem, hogy ez a tanulmány azt mutatná, hogy a kannabiszhoz való hozzáférést nem szabad engedélyezni, de azt mutatja, hogy a felhasználók kis hányada számára, ahol a problémák megmutatkoznak, a támogató szolgáltatásokat megfelelően finanszírozni kell és rendelkezésre kell bocsátani – amit más államoknak és országoknak figyelembe kell venniük, amikor a kannabisz-politikájuk megváltoztatásán gondolkodnak.”

Hamilton, aki nem vett részt a JAMA kutatásban, hozzátette: „akár a rendszeres kannabisz-használók kis százalékos növekedése is fokozhatja olyan problémák kialakulásának kockázatát, mint a kannabiszfüggőség, melyet az ellátók valószínűleg nem lesznek képesek támogatni.”

Fordította: Damján Marianna

A kannabiszhasználati zavar csökken a fiatal serdülők és a fiatal felnőttek körében

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://www.analyticalcannabis.com/news/marijuana-withdrawal-what-are-the-symptoms-312359