Az orvosi kannabisz segít az anyáknak, hogy „jobban jelen legyenek”, és „pozitív kapcsolatot alakítsanak ki gyermekeikkel”
Drug and Alcohol Review
Egy új, új-zélandi kormány által finanszírozott kutatás szerint azok az anyák, akik hozzáfértek az orvosi kannabiszhoz, arról számoltak be, hogy a kannabisz javította a szülői nevelés minőségét azáltal, hogy lehetővé tette számukra a betegségeik hatékonyabb kezelését és a gyermekgondozással járó stresszt.
Ugyanakkor a vizsgálat résztvevői állandó akadályokról számoltak be, mint például a legális termékek magas költségei, valamint a folyamatos megbélyegzés és jogi kockázatok.
A Drug and Alcohol Review folyóiratban ezen a héten közzétett új jelentés 15 anyával készült interjúból készült, akik az elmúlt évben receptre, tiltott piacról vagy mindkét forrásból származó orvosi kannabiszt használtak. A használatról általában, a gyerekekkel folytatott beszélgetéseikről, a társadalmi megbélyegzésről és a kockázatokról kérdezték őket.
„Az anyák arról számoltak be, hogy az orvosi kannabisz fontos elősegítője annak, hogy pozitívan neveljék gyermekeiket” – állapította meg a tanulmány, „lehetővé téve számukra, hogy kezeljék saját egészségügyi szükségleteiket (pl. szorongást, endometriózist és ízületi gyulladást).
Az anyák arról is beszámoltak, hogy úgy érzik, hogy „egészségük orvosi kannabisszal való menedzselése lehetővé tette számukra, hogy jelen lévő szülők legyenek, és jobban tolerálják az anyaság stressztényezőit” – írták az aucklandi Massey Egyetem szerzői.
Egy anya, aki orvosi kannabiszt használ, azt mondja, hogy teljesen megváltoztatta az életét
Az anyákat a felméréshez egy nagyobb, 38 résztvevőből álló csoportból választották ki, akik egy nagyobb projekt részei voltak, ami az anyák kapcsolatát vizsgálta az orvosi kannabiszhoz. Személyesen, vagy online videohíváson keresztül kérdezték meg őket.
„A résztvevők úgy érezték, hogy az, hogy [orvosi kannabisszal] kezelni tudták fizikai fájdalmaikat és lelki szorongásaikat, azt jelenti, hogy jobb a hangulatuk és jobban jelen vannak.”
A részt vevő anyák közel fele (46,6 százalék) azt mondta, hogy elsősorban elszívja a kannabiszt, míg kisebb arányban számoltak be ehető termékek (40 százalék), olajok (26,6 százalék), párologtatók (20 százalék), tea (6,7 százalék) és krémek (6,7 százalék) használatáról.
A legtöbben a szabályozatlan, illegális piacon keresztül jutottak hozzá a kannabiszhoz (53,3 százalék), míg a résztvevők harmada (33,3 százalék) vényköteles és tiltott termékekhez is hozzájutott. Csak két anya (13,3 százalék) mondta, hogy kizárólag vényköteles termékeket használ.
A felmérés megállapította: „Az anyák orvosi kannabiszt fogyasztottak, hogy enyhítsék testi tüneteiket, mint például fájdalmak és görcsök. Úgy érezték, hogy amikor a fájdalom nem vonja el a figyelmüket, jobban jelen tudnak lenni gyermekeik számára, és jobban tudnak gondoskodni szükségleteikről.”
„Hasonló a helyezet a mentális egészséggel és hangulati állapotokkal, például szorongással, depresszióval, poszttraumás stressz-zavarral és a menstruáció előtti diszfóriás rendellenesség esetén, az anyák úgy érezték, az orvosi kannabisz nyugodtabbá, ellazultabbá és kevésbé leterheltté tette őket” – írja a jelentés, „ami viszont segítette a kommunikációs képességüket és a gyermekeikkel való jobb kapcsolatteremtést.”
„A vizsgálatunk résztvevői úgy érezték, hogy az [orvosi kannabisz] hasznos eszköz az anyaság stresszorainak kezelésére és a gyermekeikkel való pozitív kapcsolatok elősegítésére.”
Néhányan azt mondták, hogy a kannabisz általában „javította általános működésüket és „képességüket, hogy érdemben részt vegyenek az életükben”.
„Ennek eredményeként azt fejezték ki, hogy gyermekeik jobb nevelésben részesültek” – állapította meg a tanulmány, „vagyis „boldogabbak, viccesebbek” és „empatikusabbak”, ahelyett, hogy „mogorvak” lennének [és] hajlamosak arra, hogy „elcsattanjanak”.
Kannabisz és anyaság: „Orvosi kannabisz nélkül nem tudnék jó anya lenni”
A válaszadók túlnyomó többségében azt mondták, hogy kerülik a fogyasztást gyermekeik közelében, és néha hosszú időre lemondtak a kannabisz orvosi használatáról.
„Annak ellenére, hogy a szülői nevelés során erősen támogatják az orvosi kannabisz használatát, minden résztvevő a felelős fogyasztást hangsúlyozta, és ezt úgy fogalmazta meg, hogy az orvosi kannabiszhasználatot az esti vagy éjszakai időszakra tartják fenn a szülői kötelességük elvégzése után, vagy amikor gyermekeik lefeküdtek” – írták a szerzők.
Ahogy az egyik résztvevő elmagyarázta: „Estére hagynám, hogy ne legyen feladatom, vagy ne kelljen attól tartanom, hogy jelen legyen a gyerekek mellett. Elgondolkodtatott, hogy ‘elrabolom a gyerekeimtől a velem töltött minőségi időt?’”
Az egyedülálló, alacsony jövedelmű vagy fogyatékkal élő anyák arról számoltak be, hogy nehézségeik vannak az orvosi kannabisz kifizetésével, ezért gyakran nem szabályozott forrásból vásárolták azt, vagy maguk termesztették.
„Ez az utolsó dolog a költségvetésben, mert anyaként mindig te vagy az utolsó a költségvetésben” – mondta az egyik. „Azok a dolgok, amelyekre a gyerekeknek szükségük van, az elsők. Nyilvánvaló, hogy [illegális kannabisz] nem olyan drága, mint a receptre kapható, de még így is elég drága.”
Egy másik arról számolt be, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer engedhette meg magának az orvosi kannabiszt.
Súlyos fájdalommal küzdő anya, akinek életét az orvosi kannabisz változtatta meg
Ami a gyerekeikkel folytatott beszélgetést illeti, az anyák „háromféleképpen segítették elő, hogy gyermekeik felé az orvosi kannabiszhasználat normalizálni tudják” – írja a tanulmány.
Először is úgy írták körbe, mint a többi gyógyszerrel azonos kategóriába tartozó gyógyszert. Másodszor hangsúlyozták, hogy bár a társadalom negatívan tekinthet a kannabiszhasználókra, terápiás előnyöket kínált számukra. Harmadszor pedig: „néhány anya az orvosi kannabiszt olyan természetes terméknek minősítette, amelynek gyógyító tulajdonságai vannak”.
„Minden anya úgy érezte, hogy orvosi kannabiszfogyasztásának eltitkolása hozzájárulna a megbélyegzéshez, és teret hagyna a gyerekeknek, hogy téves feltételezéseik legyenek, vagy félrekommunikáljanak erről másokkal” – áll a jelentésben.
A kisgyermekes résztvevők „lelkesen gondoltak arra, hogy a jövőben megvitassák velük az orvosi kannabiszt” – teszi hozzá, bár mások „inkább féltek attól, hogy szükség van erre a beszélgetésre, mivel úgy érezték, hogy az információ túlterhelheti gyermekeiket, vagy hogy nem szükséges többet nyilvánosságra hozni, mint hogy az orvosi kannabisz egy gyógyszer”.
„Nagyon nyitottak leszünk vele, hogy van megbélyegzés, ami történelmi okokból és társadalmi értékekből fakad” – mondta egy anya –, „de a családi értékeink nincsenek összhangban ezekkel a társadalmi értékekkel… és ez az oka annak, hogy meghoztuk ezeket a döntéseket, és jó érzésünk van emiatt.”
Az anyák által érzett társadalmi megbélyegzés mellett a résztvevők elismerték az orvosi kannabisz használatának jogi kockázatait is – a kockázatok, amelyeket sokan elismertek, etnikumtól függően változtak.
„Számos új-zélandi európai anya úgy érezte, hogy fehér etnikumuk olyan kiváltság, amely megvédheti őket a kemény bánásmódtól vagy a büntetéstől, ha a rendőrség elkapja őket vény nélkül kapható orvosi kannabisz miatt” – áll a jelentésben. „Ez ellentétben állt egy maori anya retorikájával, aki úgy érezte, hogy a felírt orvosi kannabisz magas ára megakadályozza a maorikat abban, hogy legálisan hozzáférjenek a termékekhez, ami azt jelentette, hogy illegális hozzáférési utakra kényszerítették őket.”
Egy anya így magyarázta: „A fehér privilégium abban rejlik, hogy nem hiszem, hogy börtönbüntetést kapnék. Ha megtalálnák nálam, egy kicsit olyan, hogy etnikai hovatartozásom és művelt szókincsem miatt valószínűtlen lenne egy súlyos ítélet.”
Eközben azok, akik nem házasok „aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyedülálló anyaként orvosi kannabiszt használnak, azzal a kockázattal járnak, hogy gyermekeiket kivonják gondozásuk alól” – írja a tanulmány. „Három anya, akiket elválasztottak gyermekeik apjától, vagy felügyeleti tárgyalások alatt álltak, attól tartottak, hogy az orvosi kannabiszhasználatukat fegyverként használhatják ellenük, azzal hogy felelőtlen szülők. Ez motivációként szolgált két anyának, hogy áttérjenek a szabályozatlan piacról a törvényes receptre az elmúlt 12 hónapban.”
Megjegyzendő, a kis mintaméret és a korlátozott demográfiai reprezentáció azt jelentette, hogy az eredmények „nem képviselik az összes anya véleményét, akik különböző, orvosi kannabisz használó etnikumokhoz, fiatalabb korosztályokhoz és társadalmi hátterű identitásokhoz tartoznak” – ismerte el a szerzők.
Mindazonáltal az eredmények „illusztrálják, hogy az orvosi kannabisz globális legalizálását katalizálja a kannabisz-használattal kapcsolatos attitűdök megváltoztatását a szülői nevelésben, valamint azt a tendenciát, hogy a nők önrendelkezést gyakorolnak az egészségük érdekében kiegészítő alternatív terápiák segítségével” – zárul a jelentés.
A nők történetei „egy belső konfliktust is tükröztek aközött, hogy az orvosi kannabisz használatával akarják megerősíteni magukat, és megbeszélik ezt a gyermekeikkel, majd azután fogyasztják el, miután gyermekeik elaludtak, hogy ne tegyék ki őket ennek” – tették hozzá a szerzők.
Az új-zélandi eredmények hozzájárulnak a kannabisszal és a szülői neveléssel kapcsolatos kutatások növekvő tömegéhez.
Tavaly például egy, a Tennessee Egyetem, az Ohio Állami Egyetem és a San Jose Állami Egyetem szerzői által végzett szövetségi finanszírozású tanulmány megállapította, hogy bár a legtöbb szülő azt mondta, hogy nem fogyasztott kannabiszt, amíg a gyermeke ott volt, a kannabiszt használók általában pozitív szülői magatartásról számoltak be, ugyanabban az időkeretben, amikor fogyasztották.
Összességében az eredmények „bonyolult kapcsolatot tárnak fel a kannabiszhasználat és a szülői nevelés között a kannabiszhasználók mintájában” – írták a tanulmány szerzői. Az eredmények azonban „információt szolgáltattak arról, hogy a szülők hogyan vehetnek részt az ártalomcsökkentésben a pozitív szülői nevelés támogatása érdekében”.
Szintén tavaly egy külön tanulmány megállapította, hogy az orvosi kannabiszhoz való hozzáférés növelheti a szülői nevelés mértékét azáltal, hogy javítja a betegek egészségét.
„Eredményeink arra utalnak, hogy [az orvosi kannabisz legalizálása] jelentős pozitív hatást gyakorolhat a gyermekek fejlődésére a megnövekedett szülői idő révén” – állapította meg a tanulmány, „különösen a 6 év alattiak esetében, amely időszakot a szülői befektetés hosszú távú megtérülése jellemez.”
A kutatók megjegyezték, hogy ezekben az eredményekben az a nagy figyelmeztetés, hogy az előnyök csak akkor érvényesek, ha a szülők nem élnek vissza a kannabisszal, megjegyezve, hogy nagyobb mértékben nő a szülői idő „azoknál, akik kevésbé valószínű, hogy visszaélnek a kannabisszal”.
Noha korlátozott számú kutatás foglalkozott a kannabisz szabályoszás szülői magatartásra gyakorolt szerepével, egy 2023-as tanulmány megállapította, hogy a legalizált orvosi kannabisz miatt közel 20 százalékkal csökkent a nevelőszülői örekbefogadások száma a szülők kábítószerrel való visszaélése miatt. Eközben a felnőttkori használat legalizálása nem járt statisztikailag szignifikáns változással a nevelőszülői gondozásba való bekerülések tekintetében.
Egy külön 2022-es kutatás azonban jelentős kapcsolatot tárt fel a felnőttkori használat legalizálása és a nevelőszülők kábítószerrel való visszaélése között. Ebben a tanulmányban a Mississippi Egyetem kutatói azt találták, hogy a rekreációs célú legalizálás a nevelőszülői gondozásba kerülések átlagosan legalább 10 százalékos csökkenésével járt, beleértve a fizikai bántalmazás, az elhanyagolás, a szülői bebörtönzés, valamint az alkohollal és más kábítószerekkel való visszaélés miatti csökkenést is.
Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/
A CBD hüvelykúpok csökkentik a menstruációs fájdalmat és a fájdalomcsillapítók használatát
Kutatás:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/dar.14027