Orvosi kannabisz tudomány
A legtöbben hallottak már a két kannabinoid receptorról, a CB1-ről és a CB2-ről. Valójában az endokannabinoidok legalább további 8 receptorhoz kötődhetnek. Az egyszerű nézet szerint az endokannabinoid rendszerben két receptor található, azonban egyesek egy harmadikról is pletykálnak.
A virodhamin (más néven O-arachidonoil-etanolamin, vagy O-AEA), amit 2002-ben fedeztek fel, a test több endokannabinoidjának egyike, arachidonsav valamint etanol-amin kombinációja. Ezt a két komponenst egy észterkötés képezi, amely ellentétes az elsőként felfedezett endokannabinoid, az anandamid amidkötésével.
Az endokannabinoidok, az emberi testben természetesen előforduló lipid jelzőmolekulák, létfontosságú szerepet játszanak a biológiai harmónia és az neuroplaszticitás* fenntartásában – ami az agy és az idegrendszer alkalmazkodását jelenti a változásokhoz.
Mindannyian tudjuk, hogy a kannabisz THC-t, azaz delta 9-tetrahidrokannabinolt tartalmaz. Ez az a jól ismert kannabinoid, ami a bódulatért, utcai nyelven a „betépésért” felelős, illetve az olyan közismert gyógyászati hatásokért, mint a hányinger- és fájdalomcsillapítás és az étvágyfokozás.
A világ legerősebb fitokannabinoidját, a tetrahidrokannabiforolt (tetrahydrocannabiphorol – THCP) nemrégiben fedezték fel Olaszországban. Szerkezetében szinte azonos a THC-vel, de 33-szor erősebb annál. A kutatás a jövőben sokkal hatékonyabb THCP-fajták kifejlesztéséhez vezethet.
Amikor a nem-pszichotróp kannabinoidokról beszélünk, amelyek széles körű egészségügyi előnyöket rendelkeznek, a CBD tűnik a legelismertebbnek. Az idő múlásával és a kannabisz növénnyel végzett kutatások előrehaladásával a CBD savas formájú prekurzora rendkívül ígéretesnek bizonyult. A kannabidiolsav, amely CBDA néven is ismert, egy természetben előforduló fitokannabinoid, amely bőségesen megtalálható a CBD-dús kender és kannabisz fajtákban.
A fosszilis üzemanyag készletek fogyóban vannak, felhasználásuk pedig szorosan összefügg a globális felmelegedéssel és más szennyezésekkel. Egy korábbi cikkben már írtak a terpének sugárhajtású repülők üzemanyagaként történő felhasználásáról. Ez azért lehetséges, mert a terpének azon túl hogy az illóolajok építőkövei, maguk is szénhidrogének, akárcsak a fosszilis üzemanyagok.
A kannabidivarin (CBDV) egy nem-pszichotróp növényi kannabinoid, melynek szerkezete hasonló a kannabidioléhoz (CBD). Egyiknek sincs tudatmódosító hatása, leginkább orvosi jelentőséggel bírnak.
A törvényhozók a múltban a kannabisz pszichotróp hatásait használták kifogásként, amiért a használata törvénytelennek számít. Ennek eredményeként ezek a törvények a nem-pszichotróp kannabinoidok szabad hozzáférhetőségét és gyógyászati célú kutatásait is korlátozták.
Minden emlős rendelkezik endokannabinoid rendszerrel (EKR). 1988-ban Allyn Howlett amerikai kutató és egyetemi hallgatója William Devane felfedezte a kannabinoid receptorokat az agyban, és kannabinoid 1 receptoroknak (CB1) nevezte el őket. Ezt követően kiderült, hogy testünk saját kannabinoidokat úgynevezett „endokannabinoidokat” állít elő, amelyeket az EKR több létfontosságú folyamathoz használ: fájdalom, étvágy, alvás, gyulladás, anyagcsere, sejt élet/halál ciklusok és a homeosztázis biztosítása.
A tudósok sok erőfeszítést fordítottak, hogy megpróbáljanak létrehozni olyan orvosi tulajdonsággal rendelkező kannabinoidokat amik nem okoznak betépést (pszichotróp hatást). Egy új kutatás arra utal, hogy már létezik egy megoldás és talán a helyi élelmiszerboltban is meg tudod venni.
