A kannabinoidok a hasnyálmirigyrákban: összefüggés a túléléssel és a fájdalommal
“A kannabinoid-származékok fejlődése a gyógyszerészet reneszánszát jelenti, mivel a természetes kannabinoidokat már sok társadalom használta a múlt század elején bekövetkezett tilalomig, ami addiktív potenciáljával függ össze.”
“Napi 1500 mg D-penicillamint, 40 mg diazepámot szed naponta, és beszámolt arról, hogy naponta 3 vagy 4 g kannabiszt szív el, mert észrevette, hogy ez a szer jelentősen javítja a disztóniáját. Az utolsó kijelentés megerősítéséhez a beteget megfigyelték kannabisz hatása alatt, majd később újra egy 24 órás kannabisz mentes időszak után, amikor is jelentősen romlott a a disztóniás mozgásokban, annyira, hogy ez megakadályozta, hogy segítség nélkül tudjon járni, és még észrevehetőbb artikulációs zavarai voltak. Bizonyos fokú ingerlékenység is jelen volt.
A kannabisz hatóanyaga a felére csökkenti a tumorok növekedését közönséges tüdőrákban és jelentősen csökkenti a rák terjedésének képességét, mondják a Harvard Egyetemen kutatói, akik tesztelték a vegyületet laboratóriumban és egerekben.
A kannabinoidok citokróm P450 izoenzim 3A (CYP3A) aktivitását befolyásoló potenciáljára vonatkozó eddigi adatok ellentmodásosak. A közelmúltban Hollandiában bevezetésre került egy szabványosított kannabisz-gyógyszer.
Arra számítottunk, hogy megnövekszik a kannabisz rákellenes gyógyszerekkel egyidejűleg való használata, és elindítottunk egy gyógyszer-interakciós vizsgálatot, hogy értékeljük az egyidejűleg alkalmazott orvosi kannabisz hatását az irinotekán és a docetaxel farmakokinetikájára, amelyek CYP3A által közvetített biotranszformációnak vannak kitéve.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az endogén kannabinoidok (endokannabinoidok) és kannabinoid receptoraik jelentős befolyással vannak a pre-és posztnatális fejlődés alatt.
Először is, az anandamid nevű endokannabinoid és a kannabinoid receptorok magas számban vannak jelen a beültetés előtti embrióban és a méhben, míg az anandamid szintek ideiglenes csökkentése elengedhetetlen az embrionális beágyazódáshoz.
Az endogén kannabinoid rendszer szabályozza a görcsgyakoriságot és időtartamot egy temporális lebeny epilepszia modellben
A CB1 receptor modulációja megváltoztatja görcsgyakoriságot pilokarpin patkány epilepszia modellben. Az epilepsziás patkányoknak átlagosan 3,0 (± 0,9) rohamuk volt 10 óra alatt. A reprezentatív kontroll és az epilepsziás rohamok EEG mintáit az 1. ábrán mutatjuk be. A kontroll állatok nem mutattak EEG vagy viselkedési rohamokat. A CB1 receptor agonisták beadása, R(+)WIN55,212 (5 mg/kg) (1. és a 2A ábra) és THC (30 mg/kg) (2A.), a kannabisz elsődleges pszichoaktív hatóanyaga, teljesen megszűntették viselkedési és az elektrografika rohamokat ebben refrakter roham modellben (p ≤ 0,05). Az R(+)WIN55,212 és a THC görcsoldó hatása 0,5 és 5 mg/kg között kezdődött.
Az a THC és az R(+)WIN55,212 koncentráció, ami a rohamok meggátlásához volt szükséges ebben a modellben, hatásban és dózisban hasonló volt ahhoz, ami a maximális elektromos sokk által indukált rohamokat meggátolta (Wallace et al., 2001), és a THC ezen koncentrációjáról kimutatták, hogy a görcsoldó hatású más roham modellekben (Wada et al., 1975; Karler and Turkanis, 1980; Colasanti et al., 1982).
A THC-t és az R(+)WIN55,212 maximális görcsoldó dózisainál az állatok nem voltak jelentősen leszedálva és elég éberek voltak ahhoz, hogy szabadon mozogjanak a ketreceikben.
Tehát a THC-t és R(+)WIN55,212 görcsoldó hatása ugyanabban koncentrációtartományban van mint a kannabinoidok más élettani hatásai, de a nyugtató hatású koncentráció alatt.
A fenobarbitál (40 mg/kg) és fenitoin (100 mg/kg), jól bevett antikonvulzív szerek, maximális hatásos dózisai, amik magas terápiás vérszintet eredményeznek, nem gátolják teljesen a roham aktivitást ebben a refrakter epilepszia modellben (Leite and Cavalheiro 1995; Morris et al., 2001). Mivel ezek a szabványos antikonvulzív szerek képtelenek teljesen blokkolni rohamokat magas terápiás szint esetén ebben a modellben, a pilokarpin epilepszia modellt egy refrakter vagy hagyományos görcsoldó szerekkel nehezen kontrollálható rohammodellként tartják számon. A kannabinoidok nagyon hatásos antikonvulzív szerek ebben modellben olyan koncentrációban, amely nem okoz szedációt, de teljesen megszüntette a rohamokat. A fenobarbitál és fenitoin igen nagy koncentrációban nem voltak olyan hatékonyak. Tehát az állatok fenobarbitál és fenitoin kezelése kevésbé volt hatékony, mint a kannabinoidok a viselkedési és elektrografika rohamok megelőzésében ebben a modellben (ábra. 2B), jelezve, hogy a kannabinoidok egyedülálló előnyöket kínálhatnak, olyan rohamok kezelésében, amik nem reagálnak az aktuálisan felírt görcsoldókra.
Eredmények: 2002 júniusában kezdtünk kezelni egy tizenegy éves erősen gyógyszer-rezisztens Lennox-Gastaut szindrómás kislányt CBD-vel, mely anyag nem szerepel a tiltott kábítószerek listáján, 2,5%-os kukorica olajos oldattal, fokozatosan növekvő dózisokban adagoltuk a mai napig 20 cseppet naponta. Az eredmények biztatóak: a lányt, mióta CBD-t kap, nem kell többé kórházba vinni az epilepsziás rohamok miatt, miközben a rohamok csökkentek gyakoriságukban és intenzitásukban egyaránt, továbbá a tudatossága, a poszturális hangja és a beszéd képessége javult, lehetővé téve számunkra, hogy fokozatosan csökkentsük a barbiturát bevitelt. Ugyanezzel a módszerrel CBD-t adtunk egy 17 éves fiúnak hasonlóan gyógyszer-rezisztens Lennox-Gastaut szindrómával: bár ő csak a napi 30 cseppes adagot érte el, ő is mutatott némi javulást a krízisekben, és az első és legfontosabb az egyértelmű figyelem-viselkedés javulás és még az ő esetében is elindult a barbiturát kezelés felfüggesztése. Az elmúlt évben további 16 gyermek kezdte el a CBD-t, mindegyikük tüneti gyógyszer-rezisztens EPILEPSZIÁVAL; azonban közülük csak 9 áll jelenleg kezelés alatt, mert a többi gyerek szülei, bár örülnek a gyerekeik javulásának, abbahagyták a kezelést az anyagi túlterhelés miatt (kb. 300 euró havonta).
A delta9-tetrahidrokannabinol (delta9-THC) képes különféle immunválaszok módosítására, de még nem vizsgálták immun-alapú cukorbetegség modellekben. A jelen tanulmány célkitűzései: (a) a delta9-THC hatásának vizsgálata egy több alacsony dózisú streptozotocin (MLDSTZ)-indukált autoimmun diabéteszben; és (b) az immunválasz közreműködésének meghatározása az MLDSTZ modellben.
