A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes folyóiratban megjelent adatok szerint a kannabiszt fogyasztó középkorú felnőtteknél nem növekszik az ateroszklerózis (az artériák megkeményedése) kockázata, a soha nem használókhoz képest.
A Toxicological Reports folyóiratban közzétett áttekintési adatok szerint a kannabisz használata nem jár együtt a nemkívánatos szív- és érrendszeri események kockázatának jelentős növekedésével.
A kutatók 20 megfigyelési vizsgálat eredményeit tekintették át, amelyekben több mint 183 millió alany vett részt. Arról számoltak be, hogy „a kannabisz használata nem állt szignifikánsan összefüggésben az akut [miokardiális infarktus], a stroke [vagy más] nemkívánatos [kardiovaszkuláris] eseményekkel.”
A publikált klinikai vizsgálati adatok szerint azoknál a betegeknél, akiknek anamnézisében stroke szerepel, nincs fokozott szív- és érrendszeri szövődmények kockázata a nabiximols (Sativex – orális spray, amely egyenlő arányban tartalmaz növényi kannabinoidokat THC:CBD) alkalmazása után, a Frontiers in Cardiovascular Medicine folyóiratban megjelent klinikai vizsgálati adatok szerint. A nabiximols különböző országokban receptre kapható a szklerózis multiplex tüneteitől szenvedő betegek számára.
Ez a cikk (https://cannabishealthnews.co.uk/2023/03/02/are-cannabis-consumers-really-more-at-risk-of-a-heart-attack/) eredetileg a Cannabis Health News oldalán jelent meg.
Elemeztük egy új tanulmány eredményeit a kannabisz használati zavarról (CUD) és a koszorúér-betegségről (CAD).
A kannabidiol elnyomja a citokinvihart és véd a szepszissel összefüggő szív- és vesekárosodás ellen
Háttér: A „citokinviharnak” is nevezett citokinfelszabadulási szindróma a különböző betegségekben, például szepszisben szenvedő betegek morbiditási és halálozási oka. Míg a citokinvihar több szervi károsodással jár, az akut szív- és vesekárosodás a citokinvihar jellemzője. Mivel a legújabb jelentések arra utalnak, hogy a kannabidiol (CBD) segíthet a gyulladásos betegségek kezelésében, célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a CBD hatását a citokinvihar által kiváltott szív- és vesekárosodásra a lipopoliszacharid (LPS) által kiváltott szepszis egérmodell segítségével.
Ez a cikk (https://cannabishealthnews.co.uk/2022/08/22/prescribed-cannabis-linked-with-small-risk-of-heart-problems/) eredetileg a Cannabis Health News oldalán jelent meg.
A krónikus fájdalomra felírt orvosi kannabisz a szívritmuszavarok kockázatának kismértékű növekedésével hozható összefüggésbe.
A betegek tisztíta vagy szintetikus kannabinoidok, köztük a THC fogyasztása nem jár a súlyos kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával – derül ki a klinikai vizsgálati adatok áttekintéséből, amelyet a Journal of the American Pharmacists Association publikált.
A Cureus folyóiratban közölt adatok szerint a kórtörténetben szereplő kannabiszhasználat nincs összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatának emelkedésével.
A Floridai Nemzetközi Egyetem Herbert Wertheim orvosi kollégium kutatócsoportja egy közel 57.000 felnőttből álló, országosan reprezentatív kohorszon vizsgálta a kannabiszhasználat és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést. Az esetleges zavaró tényezők – például testtömeg-index, dohányzás, alkoholizálás – hatásának kiszűrése után a szerzők nem találtak független kapcsolatot a kannabisznak való kitettség és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága között.
A kutatók fő kutatási területe, hogy a kannabisz hogyan befolyásolhatja a szív egészségét.
Egy új tanulmány, amely orvosi dokumentumok millióit és betegek eredményeinek elemzését használta fel, megállapította, hogy azok, akik kannabiszt használnak, nagyobb eséllyel számíthatnak túlélésre, ha szívinfarktus miatt kórházba kerülnek.
A kannabisz jelenlegi, illetve halmozott használata nem áll összefüggésben szív rendellenességekkel középkorúaknál, az Addiction folyóiratban közzétett klinikai adatok szerint.
Svájci és amerikai kutatók egy nemzetközi csoportja értékelte a kumulatív kannabiszhasználatot és az EKG-rendellenességek prevalenciájának összefüggését egy 2585 középkorú személy csoportjában. A kutatók ellenőriztek számos potenciális zavaró tényezőt, beleértve az alkohol- és dohányfogyasztást, valamint a vérnyomást és a koleszterinszintet.
