Egy kannabinoid idegvédő tulajdonságai kulcsfontosságúak lehetnek az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében

2024. május 21. orvosikannabisz

Cimkék: CBN

Redox Biology

A legújabb tudományos eredmények kimutatták, hogy a kannabisznövényből származó, kevésbé ismert vegyület, a kannabinol (CBN) ígéretes lehet az olyan neurológiai rendellenességek kezelésében, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.

A Salk Institute kutatói felfedezték, hogy a CBN nemcsak az agysejteket védi meg az életkorral összefüggő károsodásoktól, de kémiailag módosított változatai még hatékonyabbak lehetnek. Ezek a Redox Biology folyóiratban részletezett eredmények új távlatokat nyitnak a traumás agysérülések és más neurodegeneratív betegségek kezelésében.

Az elöregedő népesség körében egyre gyakoribbak a neurológiai betegségek, ezért égető szükség van a hatékony kezelésekre. Ezeket a betegségeket az agysejtek progresszív degenerációja jellemzi, ami súlyos kognitív és motoros funkciók károsodásához vezet.

Jelenleg a kezelések nagyrészt a tünetek enyhítésére korlátozódnak, nem pedig az alapbetegség progressziójára. Tekintettel a kezelési lehetőségek e hiányosságára, jelentős szükség van olyan új terápiákra, amelyek megvédhetik az agysejteket és potenciálisan visszafordíthatják a károsodást.

A kannabinol (CBN), egy kannabisznövényből származó vegyület, neuroprotektív tulajdonságai miatt potenciális kezelés lehet, a THC-hez kapcsolódó pszichoaktív hatások nélkül.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a CBN segíthet megőrizni a mitokondriális funkciót az agysejtekben, ami a sejtek túlélésének és energiatermelésének alapvető tényezője. A mitokondriális diszfunkció gyakori jelenség számos neurodegeneratív betegségben, ami gyakran sejthalálhoz vezet.

A CBN-re és származékaira összpontosítva a kutatók új farmakológiai stratégiák kidolgozását tűzték ki célul a neurodegenerációhoz vezető sejtmechanizmusok megelőzésére vagy enyhítésére.

A kisebbrendű kannabinoidok elismert terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek

A CBN terápiás potenciáljának feltárása érdekében a kutatók először kisebb kémiai fragmensekre bontották a CBN-t, hogy meghatározzák, a molekula mely részei védik a leghatékonyabban a neuronokat. Ez a lépés a fragmentum alapú gyógyszerkutatást foglalja magában, egy olyan technikát, amely lehetővé teszi egy molekula legerősebb komponenseinek azonosítását és optimalizálását.

Miután azonosították a CBN kulcsfontosságú védőfragmenseit, a csapat négy új analógot szintetizált. Ezeket a származékokat úgy tervezték, hogy fokozzák az eredeti CBN-molekula neuroprotektív tulajdonságait, olyan módosításokkal, amelyek célja az volt, hogy növeljék az agyba való behatolási képességüket, gyorsabban hatnak, és erősebb hatást biztosítanak a sejthalál elleni védelemben.

„A CBN nemcsak neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik, hanem származékai is potenciálisan új gyógymódokká válhatnak különféle neurológiai rendellenességek kezelésére” – mondta Pamela Maher kutatóprofesszor, a tanulmány vezető szerzője. „Meg tudtuk határozni a CBN-ben azokat az aktív csoportokat, amelyek ezt a neuroprotektív hatást fejtik ki, majd továbbfejlesztettük őket, hogy olyan származékokat hozzunk létre, amelyek nagyobb neuroprotektív képességgel és gyógyszerszerű hatékonysággal rendelkeznek.”

Ezeknek a CBN-származékoknak a hatékonyságát először in vitro tesztelték egerekből és emberekből származó tenyésztett idegsejtek felhasználásával. A kutatók háromféle sejthalál folyamatot indukáltak, amelyek utánozzák a neurodegeneratív betegségekben előforduló folyamatokat. Az újonnan létrehozott CBN analógok alkalmazásával ezekre a tenyészetekre felmérhették védőképességüket a standard CBN-hez képest.

Klinikai vizsgálat: A CBN éjszakai használata csökkenti az alvászavarokat

„Olyan CBN-analógokat kerestünk, amelyek hatékonyabban jutnak be az agyba, gyorsabban hatnak, és erősebb neuroprotektív hatást fejtenek ki, mint maga a CBN” – magyarázta Zhibin Liang, a tanulmány első szerzője és Maher laboratóriumának posztdoktori kutatója.

Sikeres in vitro teszteket követően az analógokat tovább értékelték élő modellben Drosophila gyümölcslegyek felhasználásával. Ezt a modellt azért választották, mert lehetővé teszi a neurológiai reziliencia és gyógyulás gyors, költséghatékony tesztelését. A gyümölcslegyeket olyan körülményeknek tették ki, amelyek traumás agysérülést szimuláltak, és a kutatók megmérték a túlélési arányokat, hogy felmérjék a CBN analógok hatékonyságát, különös tekintettel az egyik analóg, a CP1 kiemelkedő teljesítményére a sérülés utáni túlélés javításában.

A négy CBN-származék közül egy analóg, a CP1, különösen erős védőhatást mutatott. A sejttenyésztési tesztekben a CP1 és társai sikeresen csökkentették a neurotoxikus állapotok által kiváltott sejthalál előfordulását.

A CP1 jobb teljesítményt mutatott a traumás agysérülés gyümölcslégy-modelljében, szignifikánsan növelve a túlélési arányt azokhoz a legyekhez képest, amelyek nem részesültek kezelésben. Ez az eredmény arra utal, hogy a CP1 potenciálisan olyan terápiás szerré fejleszthető, amely védelmet nyújthat az agysérülések akut hatásai ellen.

„Eredményeink segítenek bemutatni a CBN terápiás potenciálját, valamint azt a tudományos lehetőséget, amellyel megismételhetjük és finomíthatjuk gyógyszerszerű tulajdonságait” – mondta Maher. „Adhatnánk egy napon ezt a CBN-analógot a futballistáknak egy nagy meccs előtti napon, vagy az autóbaleset túlélőinek, amikor megérkeznek a kórházba? Izgatottan várjuk, hogy ezek a vegyületek mennyire hatékonyan védik meg az agyat a további károsodásoktól.”

Egy kutatás szerint a THC elősegítheti a traumás agysérülésből való felépülést

Noha az eredmények ígéretesek, a CBN-származékok hatékonyságának és biztonságosságának megerősítése érdekében további, összetettebb állatmodelleken végzett kísérletekre van szükség, mielőtt a humán klinikai vizsgálatokba kezdenének.

A tenyésztett idegsejtek ellenőrzött környezetet biztosítottak a részletes molekuláris vizsgálatokhoz, míg a gyümölcslégy-modell lehetővé tette a vegyületek hatékonyságának gyors, nagy áteresztőképességű tesztelését élő szervezetben. Ezeknek a modelleknek azonban korlátai is vannak. A sejtkultúrákból hiányzik az egész organizmusok összetettsége, ami megnehezíti annak előrejelzését, hogy a leletek hogyan hatnak majd át az emberre. Hasonlóan, genetikai kényelmük ellenére a gyümölcslegyek fiziológiájában és a betegség progressziójában jelentősen eltérnek az embertől, ami befolyásolhatja az eredmények humán körülményekre való alkalmazhatóságát.

A jövőbeni tanulmányok során a kutatók a CBN-analógok kémiai szerkezetének további vizsgálatát és optimalizálását tervezik. Céljuk, hogy fokozzák ezeknek a vegyületeknek a hatékonyságát a sejtek egészségének előmozdításában és az időskori neuronális diszfunkció megelőzésében. Konkrétan az agysejtekben bekövetkező változások megértésére és mérséklésére összpontosítanak, különös tekintettel a mitokondriális működésre, hogy célzottabb és hatékonyabb kezeléseket dolgozzanak ki a neurodegeneratív betegségek kezelésére.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/