A média ignorálta a szakértő felfedezését a kannabisz és a tüdőrák kapcsolatáról: mostmár orvosi iskola tananyag

Nyomtatás és PDF

Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention, Annals of the American Thoracic Society

Azt hinné az ember, hogy nagy hír volt 2005 tavaszán, amikor Donald Tashkin, a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) David Gaffin Orvositudományi Egyetem tüdőszakértő professzora, egy konferencián nyolvánosságra hozta, hogy a kannabisz füst összetevői, bár megrongálják a léguti szövetek sejtjeit, valahogyan megóvják őket a rossz indulatú elváltozástól. De a „A Fű Nem Okoz Rákot” szalagcímek elmaradtak.

Tashkin áttekintést tart a felfedezéseiről és beszélni fog a jelenlegi kutatásokról e hét csütürtökön (2012. október) Santa Monicaban, Kaliformiában egy a Kalifoniai San Francisco Egyetemen akkreditált orvosoknak tartott kurzus keretében. (Nyilvános a nyközönség számára; előzetes regisztráció 95 dollár.)

Tashkinnak különleges hitele van. Ő volt a vezető kutatója a 70-es években végzett tanulmányoknak amik azonosították a kannabisz füstben lévő mérgező vegyületeket. Tashkin volt az, aki mikrofényképeket jelentetett meg, amik megmutatták, hogy a kannabisz füstje károsítja a felső légutakban sorakozó sejteket. Tashkin laborja jelentette, hogy a benzpyrene – a dohányfüst egy összetevője, amely szerepet játszik a legtöbb tüdőrákban – különösen elterjedt a kannabisz füstben. Tashkin adatai dokumentálták, hogy a kannabiszt szívók nagyobb valószínűséggel, mint a nem dohányzók, fognak a köhögni, zihálni és köpetet termelni.

A Nemzeti Drogabúzus-ellenes Intézet (NIDA) támogatotta Tashkin kannabisszal kapcsolatos kutatásait az elmúlt évtizedekben és támogatást adott neki, hogy végezzen egy nagy, populáció-alapú, eset-kontrollos vizsgálatot, amely véglegesen bizonyítja, hogy a súlyos, hosszú távú kannabisz használat növeli a tüdő és a felső légutak rákjainak kockázatát. Amit Tashkin és kollégái kimutattak, az azonban cáfolta a hipotézist.

Tashkin csapata 1212 rákbeteget interjúolt meg a Los Angeles Megyei Rák Megfigyelő programból, össze egyeztetett életkorral, nemmel és környzettel 1040 daganat mentes kontrollal. A kannabisz használatot “joint években” (az kannabisz szívás éveinek száma szorozva a naponta elszívott jointok számával) mérték. Kiderült, hogy a megnövekedett kannabisz használata nem eredményez magasabb tüdő és garat rák eseteket (míg dohányt szívók annál nagyobb kockázatnak voltak kitéve minnél többet szívtak). A dohányt szívóknál, akik kannabiszt is szívtak kisebb volt a kockázat, hogy tüdőrákot kapnak, mint akik csak dohányt szívtak.

Tashkin bírálta az új-zélandiak módszertanát az asilomari beszédében: “Van némely kognitív disszonancia az eredményeik értelmezésével kapcsolatban. Azt hiszem, ehhez köze van a kutatók által használt modelnek és – bárcsak itt lennének, hogy megvédhessék magukat – a kutatók integritásának… Valójában megjelentettek egy másik kutatást, amelyben leutánozták a dizájnt, amit mi használtunk a tüdő működésének vizsgálatára.”

Tashkin, aki a 70-es éveiben van és drótkeretes szemüveget visel, színpadonon állva beszélt egy tágas vörösfenyő kápolnában, amit Julia Morgan tervezett: “A dohányzásnál azt találták amit elvárnánk: nagyobb a kockázata a tüdőráknak és egyértelmű dózisfüggő összefüggés. 24-szeres kockázat növekedés azoknál az emberek, akik a legtöbbet szívtak… Mi helyzet a kannabisszal? Ha egy kis vagy közepes mennyiséget szívtak nem volt nagyobb a kockázat, sőt valamivel kevesebb, mint egy. De ha a csoport felső harmadában voltak, akkor a kockázat hatszorosra nőtt… Egy igen meglepő eredmény és az embernek óvatosnek kell lennie mikor értelmezi az eredményeket, a nagyon kis számú esetek (14) és kontrollok (4) miatt.”

Tashkin azt mondta, hogy az új-zélandiak “statisztikai bűvészmutatványt” alkalmaztak. “Teljesen valószínűtlen, hogy a csak 365 jointot szívóknak hasonló a kockázatuk, hogy rákosak, legyenek, mint azoknak akik 7000 cigarettát szívnak… A kis mintájuk mérhetetlenül felfújt becslésekhez vezetett… Azt mondták ‘ideális a tanulmányt Új-Zélandon végezni, mert sokkal nagyobb előfordulása van a kannabisz szívásnak.’ De a kontrolljaik 88 százaléka soha nem szívott kannabiszt, míg 36%-a a mi kontrolljainknak (Los Angeles) soha nem szívott kannabiszt. Miért csak olyan kevés kontroll szívott kannabiszt? Valami bűzlik ezzel!”

Ezek erős szavak a UCLA Orvostudományi Egyetem professzorától.

A saját tanulmányának rendkívül ígéretes vonzatával kapcsolatban – miszerint valami a kannabiszban megakadályozza, hogy a sérült sejtek rosszindultúvá váljanak – Tashkin megjegyezte, hogy egy anti-proliferatív (sejtburjánzásellenes) hatást figyeltek meg a THC-nál sejt-kultúra rendszerekben és állati modelleken agy-, emlő-, prosztata- és tüdőrák esetében. A THC-ról kimutatták, hogy elősegíti az ismert apoptózist (a sérült sejtek halálát reprodukálás helyett) és meggátolja az angiogenézist (a folyamat, amelyben vérerek képződnek – a tumor növekedésének követelménye). A kannabiszban található más antioxidánsok is valószínüleg részt vesznek a rosszindulatú daganatok elleni küzdelemben, mondta Tashkin.

Tashkin asilomari beszédének nagy részét a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek szentelte, ami egy másik, a dohányosok körében elterjedt betegség. A krónikus bronchitis és a tüdőtágulás a COPD két formái, amely a negyedik vezető halálok az Egyesült Államokban. A légszennyezés és a dohányfüst ismert bűnösök. Az inhalált kórokozók gyulladásos választ okoznak, így csökkent tüdő működést eredményeznek. A COPD betegeknek egyre nehezebben tísztítani a légutaikat ahogy idősödnek.

Tashkin és a kollégái a UCLA-n nagyszabású tanulmányt végeztek, amelyben megmérték a különböző korosztályok légzésfunkcióját nyolc év alatt és úgy találták, hogy a csak dohányt szívóknál felgyorsult a csökkenés üteme, de a kannabiszt szívóknál – még akkor is ha dohányt is szívtak – azonos mértékű csökkenést tapasztaltak, mint a nem dohányzóknál. “Minél több dohányt szív valaki, annál nagyobb a csökkenés üteme,” mondta Tashkin. “Ezzel szemben, nem számít, hogy mennyi kannabiszt szív valaki, a csökkenés üteme a normálishoz hasonló volt.” Tashkin arra a következtetésre jutott, hogy az ő és mások tanulmányai “nem támogatják azt az elképzelést, hogy a rendszeres kannabisz szívás COPD-hez vezet.”

Az eredményeket amiket 2006-ban, valamint 2009-ben végzett kutatások mutatnak, egy friss összefoglalóban Dr. Tashkin újra megerősített.

“Összefoglalva, a felhalmozott bizonyítékok tömege sokkal kisebb pulmonális komplikációk kockázatára utal, még akár rendszeres krónikus kannabisz használat esetében is, mint a dohányzás súlyos pulmonális következményei.”

Forrás:
http://www.alternet.org/drugs/media-ignored-experts-shocking-findings-marijuana-helps-prevent-lung-cancer-now-its-med-school?page=0%2C0
http://www.webmd.com/lung-cancer/news/20060523/pot-smoking-not-linked-to-lung-cancer
https://www.sciencedaily.com/releases/2006/05/060526083353.htm
http://www.scientificamerican.com/article/large-study-finds-no-link/