Orvosi kannabisz tudomány
Kémiai képlet: C21H30O2
Molekuláris tömeg: 314.46g/mol
Dekarboxileződési pont: 120+ °C (248+ °F)
Forráspont: 220°C (428°F)
LD50 (halálos dózis): 270mg/kg majmoknál (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
Kémiai képlet: C21H30O2
Molekula tömeg: 314.46g/mol
Dekarboxileződési pont: 115-145°C (239-293°F)
Forráspont: 180°C (356°F)
LD50 (halálos dózis): 50 mg/kg egereknél (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
Kémiai képlet: C21H30O2
Molekuláris tömeg: 314.46g/mol
Dekarboxileződési pont: 94-145°C (200-293°F)
Forráspont: 157°C (315°F)
LD50 (halálos dózis): „Az LD50-t nem lehetett meghatározni sem rhesus majmokban sem kutyákban, mivel az egyszeri orális dózisok 9000mg/kg mennyiségben sem a delta-8- sem a delta-9-THC-ből nem voltok halálosak.” (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
A fő különbség a fitokannabinoidok, az endokannabinoidok és a szintetikus kannabinoidok között az, hogy az utóbbiak teljesen szintetikusak és laboratóriumban hozzák létre őket. Egy példa a dronabinol (szintetikus Δ9-THC), amely a Marinol aktív vegyületete, egy olyan gyógyszeré, ami kapszulában kapható és az Egyesült Államokban 1985 óta forgalomban van hányinger, hányás, étvágytalanság és súlyveszteség kezelésére, valamint a Cesamet, amit kemoterápia okozta hányinger és hányás kezelésére hagytak jóvá.
A humulén a Humulus Lupulus, a közönséges komló egyik domináns terpénje, innen kapta a nevét; a kannabiszban, a zsályában és a ginzengben is megtalálható. A humulént általában α-humulénnek vagy α-kariofillénnek is nevezik. Míg a humulén rokon a β-kariofilénnel, ez egy másik izomer, amely különálló tulajdonságokkal rendelkezik, és még nem ismerték el, mint étrendi kannabinoidot. A kariofilénhez hasonlóan a humulén is egy szeszkviterpén, amely három izoprén egységből áll, de nem tartalmaz ciklobutángyűrűt.
Az eukaliptol, más néven cineol, az eukaliptuszban található elsődleges terpén, innen kapta a nevét. Az eukaliptol az eukaliptuszfákból származó illóolajok teljes mennyiségének több mint 80%-át teheti ki, de magas koncentrációban megtalálható a teafákban, a bögrefűben, a babérlevélben és a kannabiszban is.
Tengeri zsákállatok, apró fonálférgek, és az összes gerinces faj rendelkezik endokannabinoid rendszerrel, ami lényeges része az életnek és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásnak. Összehasonlítva a kannabinoid receptorok genetikáját a különböző fajokban, a tudósok úgy becsülik, hogy az endokannabinoid rendszer több mint 600 millió évvel ezelőtt alakult ki a primitív állatokban.
A Δ9-tetrahidrokannabinol (THC) évek óta a legnépszerűbb és legszélesebb körben kutatott kannabinoid a kannabisz tudományban. Manapság azonban úgy tűnik, hogy a kannabidiol (CBD) ellopta a reflektorfényt köszönhetően annak a képességének, hogy terápiás segítséget nyújt különböző epilepsziás betegségekben szenvedő gyermekek számára, miközben nem rendelkezik olyan pszichotróp hatásokkal (pl. „betépés”), mint a THC. Már arra a pontra is eljutott a dolog, hogy egyes államokban „Csak-CBD” orvosi kannabisz törvényeket vezetnek be.
A fiziológiánkról szóló növekvő tudományos bizonyítékok nem voltak elérhetők számunkra az iskolában és sajnos ez az információ még mindig hiányzik a legtöbb ápolói és egészségügyi iskolából. Az endogén (testen belüli) kannabinoid rendszer, melyet a felfedezéséhez vezető növény után neveztek el, talán a legfontosabb élettani rendszer amely részt vesz az emberi egészség létrehozásában és fenntartásában.
Szerzők: Pacher Pál, Bátkai Sándor és Kúnos György
A Farmakológiai Áttekintések fontos áttekintő cikkeket mutatnak be, amelyek farmakológiai kutatások széles spektrumát fedik le. Az IUPHAR nómenklatúra jelentések itt találhatók.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2241751/
