Ezen kategóriában lévő cikkek az ipari hasznosításról szólnak: melyik részt milyen iparág és milyen módon tudná hasznosítani. Kendertégla, kenderbeton, kompozitok, műanyagok, vásznak, kötelek, stb.
A kender tudomány most ugrásszerűen fejlődik az előző néhány évtized stagnálásához képest. A kutatások egyik jelentős területe, a fitoremediáció, vagy a talaj szennyeződésmentesítése, bár az a tény, hogy a kender képes megtisztítani a talajt, már régóta ismert.
Az előzőekben már említést tettünk a kendercsíra témájáról a „Tíz ok, amiért fogyasszunk kendercsírát” című cikkünkben. Ez egy régebbi írás, amely 2014 júniusában készült, pár perccel Giovanni Appendino professzor megvilágító diszkurzusa után az éves ICRS szimpózium plenáris szemináriumán.
Az ω3-többszörösen telítetlen zsírsavak glikoblasztóma sejtekben apoptózis és autofágia által kiváltott sejthalált indukálnak: In vitro és in vivo
Az agydaganatok közül a glioblasztóma (GBM) a leginkább agresszív, és rendelkezik a legalacsonyabb beteg túlélési aránnyal. Számos bizonyíték megállapította, hogy az omega-3-többszörösen telítetlen zsírsavak (ω3-PUFA-k) potenciálisak lehetnek többféle rák megelőzésére és kezelésére. A dokozahexaénsavatról (DHA), ami egy ω3-PUFA, jelentették, hogy gátolja a növekedést és apoptotikus, valamint autofág sejthalált indukál több rákos sejtvonalban; azonban a GBM sejtekre gyakorolt hatása még nem ismert. A jelen tanulmányban megvizsgáltuk a DHA citotoxikus hatását a GBM sejtvonalakon, a D54MG, az U87MG, az U251MG és a GL261 sejteken.
Az agyban gazdagon találhatók az n-6 és n-3 sorozatba tartozó arachidonsav (ARA) és docosahexaénsav (DHA), hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak (LCPUFA). Mindkettő elengedhetetlen az optimális agyi fejlődéshez és működéshez.
A kannabinoidoknak nevezett kémiai vegyületeket a kannabiszban találhatók, valamint természetes módon a szervezet is előállítja őket omega-3 zsírsavakból. A kannabiszban található jól ismert kannabinoid, a THC felelős bizonyos eufórikus hatásokért, de gyulladáscsökkentő hatása is van. Az állati szövetben végzett új vizsgálat kimutatja az olyan kémiai reakciók kaszkádját, amelyek az omega-3 zsírsavakat gyulladáscsökkentő hatású kannabinoidokká alakítják át, de pszichotróp hatás nékül.
Ez az első alkalom, hogy kenderből készült papírt állítanak elő Coloradoban, a magtól a lapig. A lovelandi Tree Free Hemp már 2013 óta készít papírt kenderből, de idáig más országokból szerezte be az alapanyagot. Most az egész folyamat a helyben történik.
A kannabisz növény számtalan felhasználási területtel rendelkezik, a papír, a szövet, sőt az üzemanyagipar esetében is, amiknek az ipari kender szolgál alapul, valamint sokféle egészségügyi hatással, amiket az orvosi kannabisz képes biztosítani. Itt van még egy előny, amit hozzáadhatunk a listához: eltávolítja a toxikus fémeket és szennyeződéseket a talajból.
Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak a vastagbélrák* gyulladásos markereire gyakorolt hatásának szisztematikus áttekintése és metaanalízise.
A rák és a gyulladás szorosan összefügg, és a súlyosbodó gyulladásos folyamat tumor előrehaladáshoz és a rákos betegek rosszabb prognózisához vezethet. A tudományos szakirodalom bizonyította, hogy az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, és ezért adjuvánsként hasznosíthatók néhány rák kezelésében.
A rabszolgatartás-támogató szenátor James Henry Hammond 1968-ban megalkotott kifejezése; „a pamut a király1” óta a szövet hatalmas sikert aratott, és a világ elsőszámú ruhaanyagává vált. Ez a siker valójában akkora, hogy 2050-re a jelenlegi pamuttermelés megnégyszereződése várható. De valóban megérdemli-e a pamut az „életünk ruhaanyaga” címet, vagy a kender jobban méltó-e erre az elnevezésre?
A legtöbb ember nem igazán érti milyen változatos előnyökkel rendelkezik a kender növény (Cannabis sativa). Évszázadokon át egész kultúrák függtek ettől a szívós növénytől ruházat, szövet és papír előállításában. Ma is használják élelmiszer, üzemanyag, gyógyszer, építőanyagok és műanyagok alapanyagaként. Most pedig az energiatároló ipar kezdi észrevenni, köszönhetően egy kanadai kutatásnak, amely azt mutatja, hogy a kender alapú szén nanolapokból készült szuperkondenzátorok akár 2000%-kal is felülmúlják a szabványos szuperkondenzátorokat.
