A kannabisz volt Jézus gyógyító csodáinak titka? Egy tanulmány szerint elképzelhető

Nyomtatás és PDF

Jézus Krisztus és apostolai egy kannabisz alapú kenet olajat használhattak a betegségekben szenvedők gyógyítására.

Egy bibliai szövegeket feltáró tanulmány provokatív vitát váltott ki a kannabisz ősi vallási gyakorlatokban való lehetséges használatáról, különösen Jézussal és tanítványaival kapcsolatban. Ez a kutatás azt jelzi, hogy a kannabisz valószínűleg kulcsfontosságú összetevője volt a bibliai időkben használt kenet olajoknak, alátámasztva azt az állítást, hogy Jézus felhasználhatta a növényt gyógyászati ​​tulajdonságai miatt.

Kannabisz bibliai kenet olajokban

Chris Bennett, egy bibliakutató szerint a kaneh-bosem néven ismert anyagot, amelyre a szentírás hivatkozik, ma kannabiszkivonatnak tartják. Bennett számos tudósra hivatkozik, akik alátámasztják ezt az állítást, és azt sugallják, hogy a Jézus idejében kenéshez használt olajok tartalmazták ezt az erős anyagot.

Bennet feltárta Sula Benet lengyel antropológus kutatását, aki 1936-ban fedezte fel a fordítási hibát az Ószövetségben, majd az „Egy szó nyomon követése különböző nyelveken” (1936) és az „A kender korai terjedése és népi felhasználása” (1975) című esszéiben bemutatta, hogy a héber „kaneh” és „kaneh-bosm” (קנה בשם) kifejezések a kannabiszt azonosítják.

Az Exodus 30:22-23 szerint a gyógyító olaj fahéjból, kassziából, olívaolajból, mirhából és kaneh-bosmból állt.

Orvosi kannabisz történelmi áttekintés

Nyelvi eredet

A kannabisz szót általában szkíta eredetűnek tartották, de Benet kimutatta, hogy a sémi nyelvekben, például a héberben sokkal korábbi eredetű, és az Ószövetségben többször is előfordul. Benet kifejtette, hogy „az Ószövetség eredeti héber szövegében utalások találhatók a kenderre, mint füstölőre, amely a vallási ünneplés szerves része volt, és mint bódítószerre is.

Benet bemutatta, hogy a kannabisz szó a kaneh-bosm (קנה בשם), amelyet a hagyományos héberben kaneh vagy kannabus néven is fordítanak. A kan gyök ebben a szerkezetben „nád” vagy „kender”, míg a bosm „aromás”-t jelent. Ez a szó ötször fordul elő az Ószövetségben; a Exodus, az Énekek éneke, Ézsaiás, Jeremiás és Ezékiel könyveiben.

„Jézus gyógyítja a vakokat” a 12. századi Basilica Catedrale di Santa Maria Nouva di Monreale Szicíliában

A kaneh-bosm szót félrefordították calamusnak (nád), egy közönséges mocsári növénynek, melynek csekély értéke van, és nem rendelkezik a kaneh-bosmnak tulajdonított tulajdonságokkal. A hiba a héber Biblia legrégebbi görög fordításában, a Septuagintában fordult elő az i.e. 3. században, és megismétlődött az ezt követő számos fordításban is.

Az első hivatkozás a kaneh-bosmra: Mózes és a kannabisz

A kaneh-bosm első említése az Ószövetségben Mózes prófétánál jelenik meg. Pályafutása elején Mózes felfedezte az Úr angyalát a tűz lángjában egy bokor belsejében.

Élete későbbi szakaszában történik azonban határozott utalás a kannabiszra. Sula Benet a következőképpen magyarázza ezt a hivatkozást:

„A kender szent jellege a bibliai időkben kitűnik a Exodus 30:22-33-ból, ahol Isten arra utasította Mózest, hogy kenje be a gyülekezeti sátrat és annak minden berendezését speciálisan elkészített kendert tartalmazó olajjal.

A kenet megkülönböztette a szent dolgokat a világitól. A szent tárgyak felkenése ősi hagyomány volt Izraelben: a szent olajat nem volt szabad világi célokra használni.

A kenet olajat minden héber király és pap beiktatási szertartásaihoz használták.

Ez az első hivatkozás a kaneh-bosm-ra az egyetlen, amely külsőleg alkalmazható kenőcsként írja le. A kannabiszból készült kenet olajok azonban valójában pszichoaktívak, és olyan látszólag változatos csoportok használták őket, mint a 19. századi okkultisták és a középkori boszorkányok.

Mózes korához közelebbről a kannabiszt helyi hallucinogénként használták Asera, a mennyek királynője ősi imádói. Aserát héber istennőként is emlegették.

A reformáció előtti jeruzsálemi sámánista Ashera papnők kannabiszgyantát kevertek össze mirhából, balzsamból, tömjénből és parfümökből származó gyantával, majd bekenték bőrüket a keverékkel, és el is égették.

Az ószövetségi egészen világossá teszi ennek a kenet olajnak a szentségét, Mózes és a lévita papság pedig féltékenyen őrizte a használatát.

A pipák feltalálása híján egyes ókori népeknél az volt a gyakorlat, hogy kannabiszt és más gyógynövényeket égettek el sátrakban, így több füstöt lehetett felfogni és belélegezni.

Mózes és papjai tömjént égettek, és a szent kenetet egy hordozható ‘gyülekezető sátorban’ használták. Mivel a kannabisz később közvetlenül tömjénként szerepel a Bibliában, valószínűnek tűnik, hogy Mózes és a lévita papság kannabiszvirágot és virágport égetett el a kenettel és tömjénnel együtt, amelynek elkészítését Isten parancsolta nekik.”

Kannabiszhasználat az ókorban: Kína

A kutatók egyet értenek

Carl Ruck, a Bostoni Egyetem klasszikus mitológia professzora egészíti ki a fentieket azzal, hogy a kannabisz fontos szerepet játszott az ókori judaista vallási tevékenységekben, és jelen volt a korai keresztény szertartásokon.

Ruck emlékeztet arra, hogy a kannabisz könnyen hozzáférhető volt a környéken, és régóta használták. A The Guardiannek adott interjújában azt állította, hogy „alig férhet kétség a kannabisz szerepéhez a judaista vallásban”, utalva arra, hogy a gyógynövény nagy valószínűséggel a judaista és a korai keresztény szertartásokban kenetekhez használt szent keverékek összetevője volt.

Ruck kifejtette: „Nyilvánvaló, hogy a kannabisz könnyű hozzáférhetősége és régóta kialakult hagyománya a korai judaizmusban elkerülhetetlenül beillesztette a [keresztény szent] keverékek közé.”

Klinikai vizsgálat: A CBD krém hatékonyabb a bőrfekélyek kezelésében, mint a hagyományos kezelések

Gyógyító gyakorlatok és csodás hatások

A kutatás azt állítja, hogy a kenet olajok nemcsak szertartási szerepet töltöttek be, hanem gyakorlati gyógyító célokat is szolgáltak. Bennett azzal érvelt, hogy akiket megkentek ezekkel az olajokkal, „szó szerint áztak ezekben az erős keverékekben”. Míg sok mai kannabiszhasználó szívesebben szívja vagy nyeli le a növény és az abból készült termékeket, az olajos infúzió ősi módszere lehetővé tette a bőrön keresztüli felszívódást, potenciálisan fokozva annak terápiás hatását.

Bennett összefüggéseket húzott e gyakorlatok és az evangéliumokban Jézusnak tulajdonított gyógyító csodák között, különös tekintettel a bőr- és szembetegségekre. „Ha a kannabisz volt az ősi kenet olaj egyik fő összetevője, és ennek az olajnak az fogyasztása tette Jézus Krisztust és követőit keresztényekké, akkor a kannabiszt használók üldözése Krisztus-ellenességnek tekinthető” – zárta szavait.

A kannabisz modern perspektíváinak következményei

Ez a perspektíva arra ösztönöz, hogy újraértékeljük, hogyan tekintenek a kannabiszra mind a történelmi, mind a mai kontextusban. Ahogy a közvélemény a kannabiszról szóló kedvezőbb vélemények felé tolódik el, ezeknek az eredményeknek a következményei befolyásolhatják a mai vallási és terápiás gyakorlatokban elfoglalt helyéről szóló párbeszédeket.

Sokak számára a kannabisz és a korai keresztény gyakorlatok közötti történelmi kapcsolat meggyőző érvként szolgál a modern terápiás megközelítésekbe való beépítésre, akár orvosi, alternatív vagy vallási szervezetekben.

A kannabisz legalizálásáról és gyógyászati ​​előnyeiről folyó viták miatt az ősi hagyományok és a modern tudomány metszéspontja segíthet átformálni a történelmileg jelentős növényt körülvevő párbeszédeket.

Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Az ápolók támogatják az orvosi kannabisz használatát