Kannabisz és kender az Oszmán Birodalomban

Nyomtatás és PDF

Egy mélynyomás bemutatja az oszmán gazdákat, akik a szántóföldön dolgoznak

Törökország arra törekszik, hogy felelevenítse a kannabisztermesztést annak érdekében, hogy elkezdhesse ipari felhasználását. Noha az Oszmán Birodalom hatalmas kenderiparral rendelkezett, Anatóliában évtizedek óta nem termesztik a növényt.

Törökül a kannabisznövény “kendir” (innen származik a magyar kender szó – MOKE) néven is ismert, amely a belőle készült rost neve is. A kannabisz növény rostja és magjai világszerte különféle termékek előállítására szolgálnak. Számos országban tilos a termesztése, mivel különféle formákban gyógyszerként és drogként is használják. Az ipari kendert azonban rengeteg termék előállításához használják, beleértve a szövetet, fonalat, tengerészeti anyagokat, kozmetikumokat, gépjármű karosszériákat, szappant és cellulózt. Az oszmán korszakban elterjedten termesztették.

Kannabisztermesztés

A kannabiszt először Kelet-Ázsia enyhe mérsékelt éghajlatú területein termesztették. Később elterjedt Nyugat-Ázsiában, Anatóliában, Egyiptomban és Európában. Az Egyesült Államokban először a 17. században vetették. Rostja jelentős nyersanyag volt a zsineg, fonal, kötél, kábelfonal és szövet gyártásában. A legtöbb anyagot, például kötelet és kábelfonalat, amelyekre az Oszmán haditengerészetnek szüksége volt, kenderszálból állították elő. Akkoriban leginkább a Fekete-tenger térségében termesztették.

Oszmán kötélgyártást bemutató viaszfigura a Tokat Városi Múzeumban

A kannabisz termesztése kiterjedt volt Samsun, Sinop, Kastamonu, Amasya, Çorum, Tokat, Yozgat, Ordu, Burdu, Urfa és Malatya tartományokra. Taşköprü, Vezirköprü, Gümüşhacıköy, Merzifon, Çarşamba, Terme, Ünye, Fatsa, Ödemiş, Tire, Suruç és Birecik járásokban is termesztették.

Sinopban, Kastamonu, Taşköprü és Vezirköprü területén ipari kendert termesztettek, feldolgozták és különféle termékeket készítettek belőle. A helybéliek eladták a növények egy részét, a többit pedig szövetek, zsineg, kötél és zsákok előállítására használták fel.

A régióban elkezdtek felbukkanni a kis családi gyártók műhelyei. Kastamonu és a környező területek termékenyek voltak a kannabisztermesztés szempontjából. Sok kannabiszt termesztettek a Gök-folyó környékén, ahol a folyó találkozott a völgyekkel. Ez a régió fontos terület volt, ahol az ipari kender termesztése, feldolgozása és kivitele zajlott. Taşköprü és környéke egyike volt azoknak a helyeknek, ahol a legtöbb kendert termesztették.

A kenderrost és a kötél gyártása a birodalom végéig folytatódott. Volt még egy Kendir Inn nevű fogadó is (Kenderszálas fogadó), ahol kendert és kendertermékeket árultak, a kenderrel foglalkozó kézművesek pedig a környező régióban dolgoztak. A haditengerészet számára Kastamonu-ból és a közeli helyekről vásárolt termékeket az İnebolu mólón keresztül exportálták.

Nepálban kenderbetonból építettek egy nonprofit klinikát

Fekete-tenger: A kendertermesztés központja

1520-ban mintegy 90,981 kilogramm kendert állítottak elő Taşköprüben; 20,484 kilogrammot Tokatban és a közeli helyeken 1574-ben. Míg 1554-ben ez a szám 354,794 kilogramm volt Trabzonban, 1554-ben pedig 349,858 kilogramm kender termeltek a gazdák Akçaabadban.

A Samsun régió szintén az egyik legfontosabb termelési központ volt. Evliya Çelebi oszmán felfedező elmondta, hogy Samsunban az emberek kenderrel és kenderfonallal foglalkoztak.

A régió mezőgazdasági termelésének közel 10 százaléka kender volt. Az állami adóként kapta meg a szükséges kendert Samsunból és a közeli helyekről. Körülbelül 5,612 ház a régióban 1600 kilogramm kendert adott adó formájában az államnak. A kendert és a kendertermékeket Samsun kikötőjén keresztül szállították el.

Kender termékek

A kannabisz olyan növény, amely sok fárasztó munkát igényel a betakarítás után. Miután a szálakat elválasztották a szártól, egy fa mozsárral összetörték egy lapos kövön, hogy a szálakat szét tudják választani. A gyártási szakasz a szálak fésülése után kezdődött. Az oszmán időszakban a következő termékek készültek feldolgozott kenderből:

Húr: Ez az egyik legvékonyabb kenderből nyert termék volt. Különösen Rize-ben és a közeli területeken gyártották, és ez volt az egyik fontos megélhetés a régióban. Nyári hónapokra való ruhákat, ágyneműt, felső lepedőket és hidzsábokat gyártottak belőle. Felhasználták napellenző, háló, zsák, szőnyeg és sátor gyártására is.

Zsineg: Vastagabb formában készült, mint a húr.

Kábelfonal: Ez volt a leggyakrabban kenderből készült termék, amelyet csomagoláshoz és bálázáshoz használtak. Olyan méretben és hosszúságban állították elő, amelyet a vevő kívánt, gyártása szabványosított méreteknek megfelelően zajlott. A hibás fonalakat előállító gyártókat a nyilvánosság jelenlétében kizárták, így a vásárlók tudták, hogy ezek a fonalgyártók alacsonyabb rendű termékeket gyártottak.

Kötél: Vastagabb, mint a kábelfonal, és hajókon használják.

Kender: Mítosztól a monokultúráig

Ez a cikk a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület önkénteseinek munkájában készült. Az Egyesület egyik hivatalos facebook csoportja, ami kizárólag CBD olaj használatával, tapasztalatok megosztásával foglalkozik: https://www.facebook.com/groups/482424458549382/. Mielőtt bárki CBD terméket vásárolna, kérjük csatlakozzon, hogy ne legyen átverés áldozata. Az egyesület munkáját, mivel nonprofit szervezetről van szó, ha csak pár 100 ft-tal is ezen az oldalon lehet támogatni. Kérünk mindenkit, támogassa munkánkat, hogy segíthessünk!
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/

Forrás:
https://www.dailysabah.com/feature/2019/01/16/cannabis-and-hemp-in-the-ottoman-empire